- Éljen a fajok napja !- kiáltott fel Winwin ahogy meglátott minket az udvaron. Megkértem Sugát hogy ma kivételesen hozzon már el kocsival mert még fogalmam sincs hogyan járnak felénk a buszok. 

- hogy van kora reggel ennyi energiád ?- ásított egy hatalmasat Suga. 

- 5 perc múlva már átalakulhatunk . - izgatottan kezdtek el szaladgálni Bambammal aki ugyan úgy fel volt pörögve mint a barátja. Ahogy telt az idő lehetett érezni hogy mindenki egyre izgatottabb.

- Drágáim jó reggelt !- a hangosbemondón keresztül kezdett el beszélni a drága igazgatónk. Elmondta a minden évben ledarált biztonsági szabályokat illetve a többi dolgot amit fontosnak talált. - nos, ennyi lett volna. Nem is húzom tovább az időt, jó szórakozást fiatalok ! - ahogy elhallgatott pár , másodperc múlva megszólalt a becsöngő hangja aminek mindenki örült. Rajtam is egy ritkán érezhető izgatottság futott végig majd ahogy megláttam a többiek változó testét én is átváltoztam. Körmeimet kidugva nyújtózkodtam egy nagyot majd megrázva magam néztem szét, remek érzés volt ahogy mindent sokkal jobban érzékelek mint emberi alakomban. Nézelődésemből egy apró harapás zavart meg, hátra pillantottam és akkor láttam meg hogy Winwin a farkammal a szájában néz rám majd ahogy észrevette hogy őt nézem elengedett és elkezdett szaladni. Én egyből utána eredtem majd játékosan elkezdtünk bunyózni. A többiek is követték példánkat és párban vagy csoportosan szórakoztatták magukat. Egy éles morgást meghallva egyből a hang irányába kaptuk fejünket de ahogy megláttuk a földön fekvő Sugát akit farkánál fogva húz Winwin és J-Hope nevetve siettünk oda hozzájuk. Bár nem sikerült a játékos Sugát előcsalnunk annyira felidegesítettük hogy megkergessen miket az udvaron. 

Ép a most megérkező Seokjinékhez tartottam Namajoonal amikor szinte az egész udvar megdermedt. Hangod vonyítás zengte be az iskolát majd ahogy  megpillantottunk a másik oldalról közeledő farkasokat mindenki felborzolta udvarát. Egyedül az iskolából kilépő védelmezők voltak nyugodtak, ahogy hatalmas termetüket , dús sörényüket megláttam egy bizonyos bizsergést éreztem meg a gyomromban.

-annyira....annyira fenségesek.- szólalt meg mellőlem Joy. Mi is a felső kategóriába tartozunk de még így se vagyunk olyanok mint ők. És ezzel ők is tisztában vannak, hisz a magasba emelt fejük erről árulkodott. Ahogy a határvonalhoz értek valamiről beszéltek még JB-ékkel majd mintha mi sem történt volna hátat fordítottak egymásnak és mindenki ment a saját dolgára.

- rendben van, menjetek nyugodtan .- fordultam a hátam mögött gubbasztó két hiúzra.

- biztos ?- állt fel először Winwin.

- persze, itt vannak a fiúk . Nem lesz baj.- pár másodpercig még toporogtam majd mint akit golyóból lőttek ki , elkezdtek szaladgálni . Én az egyik kiülő felé tartottam amire felugorva nagyokat nyújtózkodtam. A nap meleg sugarai melegítették testemet ami egyre álmosabbá tett. 

- bocsánat, de esetleg cserélhetnénk?- a mellettem állók felé fordultam. Három 9.-es állt mellettem és látszódott rajtuk hogy nagyon félnek hogy mit fogok szólni kérésükre.

- persze.- felkeltem és egy nagyot nyújtózkodva leugrottam az asztalról. Ahogy boldog arcukat néztem nem tudtam haragudni rájuk azért amiért megzavarták pihenésem. 

- Hyung !- Bambam szaladt mellém .- nincs kedved ,,kapd el, ász"-t játszani ?- csillogó szemekkel nézett rám.

- de van.- nagyon rég játszottam utoljára ezt a játékot, a lényege hogy a feldobott labdát el kel kapnod majd felvinni egy fára, asztalra bárhova ami magasabban van mint a föld és akkor azt mondod hogy ász. Persze a másik csapat tagjai azon vannak hogy elvegyék tőled, így lesz izgalmas a játék. 

- megvan mindenki ?- kérdezte meg Seokjin ahogy oda értünk. - rendben akkor első csapat Bambam, Baekhyun, Jungkook és Juho. A másik csapat Winwin, J-Hope, Jimin és Taehyun én és Namjoon leszünk a bírók.- a két bíró fel is ugrott az egyik asztal tetejére , amig a többiek a labdáért mentek rendeződtek a csapatok. Ahogy a labdanélküli visszatérőket néztük értetlenül néztünk rájuk.

- nincs egy labda se, nem tudom hol lehetnek.- szomorkásan sóhajtottunk és a két legfiatalabbat próbáltuk feldobi amikor hirtelen elénk gurult egy labda.

-ezt keresitek ?- I.M mosolyogva figyelte ahogy a két kisebb kitörő boldogsággal ugrálja körbe.

- nem probléma ha mi is beszálunk ?- kérdezte meg Wonho ahogy mosolyogva nézet szét köztünk. -Már rég játszottunk ilyen játékot.

- Gyertek nyugodtan ! Minél többen vagyunk annál jobb.- kiáltott fel Winwin akit már lekenyereztek a labdával. Végül I.M lett velünk Wonho pedig a másik csapatban. 

-Vigyáz és....rajt! - Namjoon a magasba feldobta a labdát ami után Taehyun és Jungkook ugrott, a gepárd fiú gyorsabb volt így meg se lepődtem amikor megláttam  a felém repülő labdát. Elkaptam majd amilyen gyorsan tudtam az egyik fa felé vettem az irányt. Ép ugrottam volna fel amikor oldalról valaki nekem csapódott így nagyot puffanva értünk földet.  Ezzel nem is volt baj csak ahogy nehéz teste rám esett pont olyan szögben eset rá hátsó lábamra hogy az éles fájdalom miatt felkiáltottam. Idegesen fújtam rá a rajtam lévőre aki nem volt más mint Wonho , aki ahogy meghallotta fájdalmas kiáltásomat azonnal lemászott rólam.

- ne haragudj Bakehyun , elfelejtettem hogyan is kell gyengéden játszani.- én csak a lábamat nyalogattam majd nehézkesen felálltam.

- semmi baj, baleset volt. - az egyik közeli fához battyogtam ahova elkisért Wonho, persze szorosan mellettem jött hogy segítsen a járásban. Ahogy lefeküdtem a fa árnyéka alá Wonho álló alakja még nagyobb volt mint eddig. 

- még egyszer sajnálom.

- tényleg semmi baj, ne bánkódj miatta .- sóhajtottam fel.- nemsokára már semmi bajom nem lesz.- mosolyogtam rá és bár tudtam hogy bűntudata van a következő tette eléggé meglepett. Lehajolt hozzám és a sérült lábamat kezdte el nyalogatni. Testem egyből fel forrósodott és szinte lélegzet vissza folytvá figyeltem cselekedetét. -W-Wonho.- az említett felnézet rám  majd abbahagyta nyaldosásom. 

- ha már jobban vagy gyere vissza játszani.- fejét enyémnek nyomta  majd egy apró dörzsölődés után egyszerűen hátat fordított nekem és vissza ment a többiekhez. Én csak értetlenül feküdtem és próbáltam felfogni az előbb történteket.

- huha, valamiről lemaradtam !- ijedten kaptam a fejem a hang irányába de ahogy megpillantottam Markot mosolyogva köszöntem neki. Lefeküdt elém a fa árnyéka alá ami pont átért az ő oldalukra. - mi ez a hirtelen váltás Wonhonál?

 - fogalmam sincs, mintha bűntudata lenne és ezért csinálná ezeket.

- szerintem is valami ilyesmi van a háttérben. A lábad hogy van?- az említett testrészemre néztünk amit óvatosan megmozgattam.

- rendben van, csak egy kicsit megütődőt . De inkább te mesélj, hol voltatok elveszve?- kérdeztem meg egy fokkal halkabban. 

- történt egy pár dolog, de most már minden rendben van.- válaszolt halkan de megnyugtatott amit mondott. - hallottam hogy összeköltöztetek Chanyeolal .- csak sóhajtottam egy nagyot amit meglátva felnevetett a másik .

- ne is mond!- ráztam meg a fejem.- nem tudom mi lesz velem a következő 5 hónapban.

- ne aggódj, Chanyeol gondodat viseli majd.- felvont szemöldökkel néztem rá.

- ezt hogy érted ?- Mark csak halványan elmosolyodott.

- gondoltam hogy nem vetted észre.- sóhajtott fel.- Már reggel óta figyel téged, szinte semmi mást nem csinál csak téged néz. - a fejével balra biccentett így tekintetemet elfordítottam arra és megpillantottam Chanyeolt farkas alakban ahogy az egyik pad tetején fekszik , alatta az ülő részen Sehun a földön pedig a többi társa. Tekintetünk egyből találkozott  és ahogy íriszeibe meredtem nyelnem kellet egyet. - ahogy néz téged.....mintha bármelyik pillanatban készen állna ugrani és megmenteni téged. - Mark rám pillantott szeme sarkából és mindent tudóan elmosolyodott.