- de anya én nem akarok vele élni! - hisztérikusan csapkodtam a kezemmel miközben próbáltam megértetni szüleimmel hogy lehetetlenség hogy én össze költözzek Park Chanyeolal.

- kisfiam értsd meg hogy most ez lenne a legjobb.- sóhajtott fel apa és bár neki sem tetszik a dolog , próbál rávenni .

- de mi a baj Chanyeollal  amiért ennyire nem akarsz vele lenni ? Csak pár hónapról van szó , meg ha baj van mi itt leszünk bármikor haza jöhetsz majd pár éjszakára. - ült le mellém anya és hátamat simogatva akart megnyugtatni.

- hogy mi a baj vele ? Az hogy egy gyökér , beképzelt tuskó aki csak leszólogatni tud meg tuti ki idegelne amig együtt laknánk. Én nem fogom  kibírni .- lemondóan rázták a fejüket és csak ugyan azokat mondogatták mint eddig. Szóval ilyen állapotban mentem el est aludni , amiből persze semmi nem lett.

- és nem értik meg hogy mi a bajom!- a csoport hívásban kipanaszkodtam magam a többieknek akik hála istennek megértettek és normális tanácsokat is bírták adni szüleimmel ellentétben. 

- így is úgy is vele kel élned nem ? Akkor meg próbáld a legjobbat kihozni belőle. Gondolj bele oda mész amikor akarsz, akkor amikor akarsz. A szobád ajtaját zárni tudod majd így azzal se lesz baj. - 

- ebben igaza van Sugának .- szólalt meg Namjoon. 

- ha nem akarsz vele kettesben lenni akkor meg majd valamelyikünk veled lesz. Szerintem Sehun is menni fog majd Chanyeolhoz így én is megyek majd akkor. 

- köszönöm srácok, ez jól esik .- mosolyodtam el.- na de most leteszem mert holnap reggel már megyünk is házat nézni.- sóhajtottam fel. 

- aztán nekem szép kis fészket válasszatok!- nyerített bele a telefonba J-hopa.

- menj a franca!- nevetve nyomtam ki a telefont majd feltettem töltőre. Bár nem akarom ezt a költözéses dolgot mégis izgatott vagyok egy kicsit, vajon milyen lakást választunk majd ? Közel lesz a  sulihoz, lesz a közelében park ? Ezeken gondolkodva merültem el az almok világába.

Reggel anya keltett fel hogy lassan készülődjek mert nemsokára indulnunk kell. Így miután lementem reggelizni felnetem a szobámba és a szekrényemet kinyitva kezdtem el kutakodni. Mivel tegnap megszólta Chanyeol az öltözékemet úgy gondoltam ma akkor megmutatom neki milyen amikor kiteszek magamért. Egy fekete farmert vettem fel és egy halvány kék inget. Gondosan beledugtam a nadrágba az inget majd egy fekete övet felvéve egyből feldobta az összképet. Most hűvösebb volt mint álltalában így vacogva szálltam be a kocsika .

- miért nem veszel fel valamit ?- pillantott rám apa a visszapillantón keresztül.

- nem fázok annyira.- vontam meg a vállam. Persze ez nem volt igaz, nagyon fáztam de nem volt semmi kabátom ami ment volna a szettemhez szóval inkább megfagyok. Ahogy egy számomra eddig ismeretlen városrészre értünk ahol szinte csak tömbházak lesznek éreztm hogy egyre rosszabb és rosszabb lesz ez a dolog. - egy tömbház ?- álltam meg a 12/b című barna tömblakás elött.

- tudom hogy nem nagyon szereted őket, de ezért a pár hónapért nem akartunk egy házat venni nektek.- csak bólintottam, hisz ebben igazuk van. Nem is vártam el tőlük de most mindent megadnék egy kertes házért. Miután beírtak a kódot beléptünk a házba  , majd a liftben az 5. számot megnyomva csendben vártuk amig felérünk az emeletre. A folyosón megpillantottuk Parkékat akik egy középkorú nővel beszélnek. Ahogy oda  értünk bemutatkozott nekünk a nő majd   közösen bementünk a lakásba.

Barna parketta volt végig az egész lakásban. A kis előszoba után a folyosón végig mentve a nappaliban közöttünk ki. 

- ahogy láthatják a nappali a központja a háznak. Amerikai stílusban épült így a konyha egybe nyílik vele , teljesen rálehet látna a nappaliba onnan is. - anyáink egyből a konyhapulthoz léptek és alaposan áttanulmányozták. - a fürdőszoba a folyosón lévő  2 ajtó. A legelső ajtó egy kis gardróbba vezet. A nappaliból nyílik a két hálószoba, innen pedig az erkélyre lehet kimenni.- ahogy meghallottam az erkély szót egyből felkaptam a fejem és a nő mellé siettem.

- megnézhetném az erkélyt?

- persze!- miután elhúzta az ajtót kiléptem az általam oly nagyon szeretett helyre. Mindig is szerettem a teraszokat, erkélyeket így ez a ház egyből elnyerte a szívem. Mosolyomat le se kaparhattam az arcomról ahogy a korlátnak támaszkodva néztem szét a városban. 

- Baekhyun.- anya lépett ki mellém.- gyere nézzük meg a szobákat is. - bár nem volt sok kedvem hozzá, utána mentem és a két átlagos méretű, berendezésű szoba megnézése után leültünk a kanapére és a papírokat elő véve feltette a nő a legfontosabb kérdést.

- nos , hogy döntöttek? Szeretnék kivenni a lakást?- szülein össze néztek majd ránk vezették tekintetüket. 

- Chanyeol?- a fiú csak megrántotta a vállát.

- nekem megfelel.

- Baekhyun?- Chanyeolra pillantottam aki csak féloldalasan rám mosolygott.

-nekem is.

- remek  akkor itt lennénk a papírok.- a nő szinte felragyogott ahogy meg ízlelte sikeres üzletét. Innen ránk már nem volt szükség így én vissza mentem az erélyre. A ház rendben van, a környék se néz ki vészesnek már csak abban reménykedek a közlekedéssel minden rendben lesz majd. Meghallottam ahogy elhúzódik az ajtó de nem foglalkoztam vele, Chanyeol mellém sétált és ő is nekitámaszkodott az korlátnak. 

- van egy olyan sejtésem hogy ez a törzshelyeddé válik.- csak elmosolyodtam és bólintottam.

- szeretem innen a kilátást. - ő is a várost kezdte el nézni .

- tényleg szép innen a város.- éreztem hangján hogy valami nem okés. Felé fordultam majd arcát kezdtem el tanulmányozni de ahogy felnevetett értetlenül néztem rá. 

- mi az? - meglepetten nézet rám  majd csak mosolygott.

- kiskorunk óta állandóan vitatkozunk, sose voltunk puszi pajtások most meg össze költöztettek minket az akaratunk ellenére és van 5 hónapunk hogy lefeküdjünk. Mi ez ha nem nevetséges ?- egy pillanatra lesokkolodtam de én is csak nevetni tudtam.

- hát ilyen szerencsénk van.- vontam meg a vállam. 

A mai estét még otthon töltöttük de másnap reggel már pakolnom kellet mivel este már költözünk be a házba.

- Sziasztok, megjöttünk!- Winwin és Jimin hangját meghallva lesiettem a szobámból . Ahogy leértem anya már beelőzött és szorosan megölelgette a fiúkat.

- végre hogy látlak titeket, olyan rég voltatok itt utoljára.- nézet rájuk szomorúan.

- sajnáljuk.- biggyesztette le alsó ajkát Jimin.- de ígérem majd bepótoljuk.- hát igen, anya és Jimin imádják egymást így nem csoda hogy mindig ott folytatják a beszélgetést ahol abba hagyták. 

- sziasztok !- ahogy észrevettek megöleltem majd anyától elszakítva őket felmentünk a szobámba.

- annyira durva !- ült le az ágyamra Jimin.- sose gondoltam volna hogy ilyen hamar elköltözöl otthonról.

- de csak egy kis időre, ahogy letelik az idő visszajövők .-  egy nagy dobozt fogva a szekrényemhez léptem és elkezdtem bepakolni a ruháimat.- meg hát sokszor haza fogok jönni hisz hiányozni fognak anyáék és Lisa is.

- de attól még ez egy nagy lépés.- lépet mellém Winwin és segíteni kezdett pakolni. Ahogy pakoltunk végig beszélgettünk, főleg rólam és a jövőmről de persze a többi dologról is szó esett. Az egyik ilyen dolog volt amin meglepődtem. 

- hogy micsoda?-  kérdeztem vissza .

- hétfőn lesz a fajok napja . Elfelejtetted ?- Jimin csak nevetett bamba arcomat meglátva de Winwin szinte felháborodott hogy-hogy felejthettem el egy ilyen fontos napot. Nos igy, a fajok napja egy minden évben megrendezett esemény ami arról szól hogy egy napig az iskolában mindenki az állati formájában lehet. Ilyenkor mindenki sokkal kiegyensúlyozott és jobb kedvű, nem hazudok ha azt mondom ez az egyik legjobb nap az iskolában. 

Este felé végeztünk a pakolással, Jimin és Winwin haza mentek azt mondták majd később megnézik milyen a lakás. Miután bepakoltunk a kocsikba elindultunk az új otthonom felé. Mivel mondern volt a lakás nem kellet új bútorokat venni , csak a saját cuccainkat kellet berendeznünk. 

- hagyd  anya majd én !- vettem el tőle az utolsó táskát.- nyugodtan menjetek haza, innen már minden rendben lesz.- láttam rajta hogy sietne haza mivel még semmit nem főzött otthon és Lisa is már eléggé unta a banánt a kocsiban. 

- rendben van ha bármi baj van szólj.- megölelt majd beszállt a kocsiba és egy dudálás után elindult. Lassan battyogtam vissza a lakásba , ahogy beléptem rajta csak céltalanul sétálgattam benne. Ép próbáltam megkeresni a telefontöltőmet amikor hallottam hogy nyitódik az ajtó.  A doboz mellet guggolva néztem fel az előttem állóra aki ledobta az eddig vállán lévő utazót.

- szia.- mély hangra rekedtes volt és ahogy apró mosolyát néztem én is mosolyogni kezdtem.

-szia