- Rendben.- vágott a szavába a férfi.- Lássuk mennyire vagy képes. Az egyik fiammal mérd össze magad. Choi gyere!

- Had menjek én uram!- lépet elő Chanyeol ,aki edzője válaszát meg se várva sétált hozzánk. - Majd én tesztelem a drágát. - szemeibe meredve néztem rá , majd az edzőre.

- Mi lenne a feladat?

- Egyszerű ! Birkózás érintéssel, aki megfelelő technikát rendezve kerül a másik felé az pontot kap. Az erőviszonyok miatt technikát is pontozunk. - ezt a ,,játékot" már sokszor játszottunk mind iskolában ,mind edzéseken. Itt a gyorsaság és a reflex a döntő, amiben én verhetetlen vagyok. Én és Park egymás elé álltunk amíg a többiek leültem velünk szemben, egyedül a két tanár maradt állva.

-10 pontig megyünk el, vigyázzatok a másikra!- aggódva nézet ránk a tanárnő majd megfújta a sípját.

Mindketten csak álltunk egymással szemben, majd Chanyeol egy hirtelen mozdulattal felém kapott ami elöl könnyedén elugrottam. Visszahúzta kezét és féloldalas mosollyal az arcán nézet rám. Én csak megvontam vállamat majd vártam az újabb húzására. Elém épet és egy csellel kiakart buktatni, de én tudtam hogy ezt akarja így hátrább léptem és karjánál fogva löktem egyet rajta így tovább lépett tőlem. Kuncogva néztem, ahogy gyere vörösebb lesz a feje.

- Ne csak játszadozz Byun. - fordult felém. - Vedd komolyan. Vagy ennyire félsz hogy veszítesz?- támaszkodott meg térdein.

- Aki fél az egyedül csak te vagy. - vettem fel ugyan azt a testtartást, mint ő.

- igen?- húzta fel szemöldökét. - Akkor kezdjünk neki. - egy ideig még játszadoztunk egymással néha egy-két komolyabb lépést tettünk, de inkább csak cukkoltuk a másikat. Ilyen volt amikor Chanyeolt sikerült saját támadása közben seggre ültetnem, vagy amikor sikerült majdnem saját magamat kibuktatnom. De nem ez a játszadozás volt a szokatlan, hanem nem más mint az hogy nem vettük komolyan. 

Először meglepődtem, amikor a seggre esés után egy nevető Chanyeollal találtam szemben magam, aki hatalmas, őszinte mosolyával nézett rám. És az a legijesztőbb hogy ezután én is megejtettem egy két nevetést és mosolyt. Ahogy a legutolsó pontoknál tartottunk már rég ki is ment a fejemből miért is kezdtük el ezt az egészet. Csak én és Chanyeol voltunk, nem is láttam senki mást csak az előttem állót és nem is hallottam senki mást ,csak az ő szuszogását. Nem szóltunk egymáshoz csak a mozdulatokat figyelve tétünk ki a másik elől. Az egyik ilyen eset után futásnak eredtem,hogy pontosan miért tettem ezt nem tudom, a testem magától cselekedett. Miközben egyre csak futottam és futottam hátra pillantottam és megláttam, ahogy nevetve szalad utánam Park. Kacagva figyeltem, ahogy próbálja tartani velem a tempót,így vissza érve a többiekhez lelassítottam , de nem gondoltam hogy ennyire utolért az üldözöm a hosszú lábaival .Ahogy megálltam hátulról nekem ütközött valami és mivel nem bírtam megtartani magával rántott így egy bukfencet vetve gurultam le Chanyeolrol. Csak nevetve álltam fel és a még mindig a földön fekvő fiúra pillantottam.

- Mivel Baekhyun áll ezért ő kapja a pontot ami egyben az utolsó is. Te nyertél!- tanárnő és a csapattársaim bár ledöbbenve, de megtapsoltak, amíg a többiek csak bámultak a felkelő Chanyeolra. Egyedül egy embert nem lepett meg ez a jelent, aki nem volt más, mint Oh Sehun

Az edzés ezután tovább folytatódott, a pályát kétfelé osztottuk így mindenki elfért. Bár nem mondtak semmit éreztem hogy Jiminnek ,aki a távolból végig nézte ezt az egészet lesz egy két kérdése. Miután vége lett átöltöztünk majd ment mindenki a saját dolgára, nekem vége volt a napnak így igyekeztem egyből haza.

- Állj csak meg. - lépet mellém Jimin .- Most szépen haza kísérlek és elmondod mégis mi a fene volt ez az előbb. - csak a fejemet ráztam mint aki nem érti miről beszél.

- Mire gondolsz?- tettetem a hülyét.

-Jaj ugyan már Baekhyun! Nehogy azt mond, hogy csak véletlen játszadoztatok Chanyeollal mint két szerelmes kiscsikó .- felnevettem a hasonlaton majd vállára tettem a kezem.

-El kel hogy keserítselek de semmi nem történt velem és azzal az alakkal.

-De akkor miért viselkedtetek úgy? - kérdezősködött tovább. Érzem hogy ennek így sose lesz vége,túlságosan is jól ismerem Park Jimint.

-Nem tudom oké? C-Csak így hirtelen minden megváltozott, elkezdtem élvezni a dolgot és amire észhez tértem már nagyban ott kergetőztünk mint két hülye gyerek. - csak hümmögve nézet rám barátom és egy ideig csendben sétált mellettem.

- Nem lehet..- kezdte halkan. - Ne ölj meg,lehet hogy hülyeséget mondok de, nem lehet hogy te elkezdted kedvelni őt?- megtorpantam és komor arccal néztem a mellettem állóra.

- Ahogy mondod nem,nem lehet. - vágtam rá. - És így hülyeséget mondtál.

- hé nyugi ne harapd le a fejem!- emelte maga elé a kezeit. - Csak egy ötlet volt.

- Elég rossz ötlet. Figyelj Jimin. - vettem egy nagy levegőt. - Ez csak egy véletlen volt. Köztem és a között a rühes dög között sose lesz semmi max gyűlölet, mint eddig is!És nem vagyok hajlandó erről a témáról tovább beszélni. - ezek után barátom se mondott semmit csak csendben haza sétáltunk. A verseny két hét múlva lesz így igyekeznünk kel a csapattal, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból.

És igen, ezzel telt el a két hét. Edzés,iskola,edzés,tanulás,alvás és minden nap újból és újból .De az őszintét megvallva cseppet sem zavart ez a dolog. Persze nem voltak szürkék a hétköznapok, hisz az idióta barátaim mellet ez hogy is lehetne. De idegeskedés és botrány nélküli volt ami nekem teljesen megfelelt. Apropó ha már így a barátaimról van szó, két új emberrel bővült a csapat. BamBam mondjuk csak hirtelen hip-hop mellettünk teremt és egyik naptól a másikra a kis csapatunk tagja lett. Örültünk neki de legjobban talán ha  Yoongin  szavait idézem ,, legalább ez a két izgága lefárasztják egymást és nem a mi vérünket szívják" persze ezen a két kicsi megsértődött hisz ők nem is szívják senki vérét. De nem vették annyira a szívükre, vagyis merem ezt gondolni hisz pár perc múlva már nagyban szaladgáltak a többi energiatúltengéses sráccal.

- Lassan mennünk kel a helyeinkre. Mindjárt kezdődik a megnyitó. - állt fel elsőként az asztaltól Namjoon.

- Én vissza megyek a csapatomhoz, ha nem baj. - állt fel utána egyből Jin. - Majd később találkozunk. - mosolygott a fiúra aki csak viszonozva azt bólintott.

- Sok sikert a versenyhez.- simított végig a fiú vékonyka karján, aki ettől a tettől elpirulva sietett el tőlünk. Hát igen, azóta a nap óta Jin egyre többet és többet volt velünk. Illetve Namjoonal volt csak így lehetetlen lenne hogy velünk ne tölti az időt. Ha a csapatunkból egy valakit akarsz kapsz mellé meg 6 pulyát is.

Felsorakozva álltunk miközben a két igazgató megnyitotta a sportnapot. Hála istennek nem volt hosszú a beszéd mivel Mr.Kim tartotta ő meddig szerintem jobban unja ezeket a megnyitókat mint mi diákok.

- Gyere menjünk öltözni. - karolt belém Minyu az egyik csapattársam. Szép lány volt és puma adottságainak köszönhetően remek tagja az atlétika klubnak. Az öltözőkhöz érve kivettük szekrényeinkből az dresszeinket és felkészültünk a versenyre. A ruhánk kék és fekete színben pompázott, amit a drága tanárnőnk varratot számunkra. Még a nevünket is rávarratta a hátuljára. Hajamat egy vizes fésűvel hátra fésültem, hogy ne lógjon a szemembe a verseny alatt. A többiek is ezt tették, majd a csuklóinkat, bokánkat és egyéb helyeken bekötöttünk magunkat. Fajtáink szerint meg van adva kinek mi az érzékeny pontja, amit bekel kötnie. Nekem az ujjaim ezek így miután befásliztam mindet felpattantam és izgatottan kezdtem el nyújtani. Nem ez lesz az első versenyünk, de most még is olyan másmilyen a hangulat. Talán mert a másik oldal ellen versenyzünk? A bizonyítási vágy teheti ezt?

- Készen vagytok?- csapja össze a csapatkapitányunk, Irene noona a kezeit. Bólintottunk majd felsorakozva mellé álltunk. - Akkor induljunk. -a teremhez közeledve egyre jobban lehetett hallani az embereket. Ahogy kinyílt az ajtó és beléptünk rajta egy pillanatra mindenki meghökkent,köztünk én az élen. A terem tele volt emberekkel és utoljára a focimeccsen láttam ilyen lelkesedést. Ennyin kíváncsiak lennénk ránk?

- Nézd meg mennyi perverz jött minket nézni. - köpte a szavakat Joy.

- Szerinted csak minket bámulni jöttek ? - szomorodott el Naeun.

- Biztos! De nem aj mutassuk meg nekik hogy nem csak gyönyörűek de tehetségesek is vagyunk. - elnevettük magunkat ezt a kijelentést halva. Hát az biztos, van önbizalma Joynak és ezt sose titkolta senki elöl.

-Hyung! Baekhyun hyung!- a hang felé kaptam a fejem és meg is láttam a kiülő rész közepén ülő barátaimat. BamBam és Winwin gyorsan egy fehér anyagot széthajtottak és Sugat felráncigálva a kezébe nyomták a közepét, hogy biztos láthassam a felíratott. Bár száját húzva de Suga is megfogta az anyagot, és ahogy ledöbbent arcomat majd széles mosolyomat megláttam egy apró mosolyt ő is megengedett magának. Nem szerepelt mást a fehér anyagon, mint hogy '' Byun Baekhyun a vad leopárd ( és persze sexi),, hangosan nevetve ráztam a fejemet, nem is ők lennének.

- Kérem a versenyzőket hogy sorakozzanak fel. - sietve egy sorba álltunk. Miközben a másik csapat tagjait fixíroztam megakadt a szeme valamin,vagy inkább valamin. Chanyeol a lelátón ült és egyenesen engem nézet. Miután tekintetünk találkozott és tudtára adtam hogy látom hogy néz, nem nagyon zavartatta magát. Meghajoltunk majd visszamentünk a helyeinkre. Először a talajtornás számok jöttek így három embert kivéve leültünk a kispadra.

A szám elkezdődött és elkezdte az első ember. Szemeimmel követtem a mozdulataid, látszik hogy rendesen begyakorolta de túl merev a tartása ezért biztos pontlevonás fog járni. Igazam is lett ahogy a többi embernél is. Az utolsó szám jött ebből a fajtából, de már nem bírtam magammal. Felkaptam a fejem és az engem szuggeráló alakot kezdtem el bámulni. Nem tusom mióta néz,lehet amióta beléptem a terembe de kezd már kissé idegesíteni hogy egyfolytában magamon érzem a tekintetét.

- Lassan a te számod jön. - bökött meg oldalról Wendy. Bólintottam és elkezdtem bemelegíteni. Ha ennyire nézni akarsz akkor legalább jó műsort néz te faszkalap.