✖Mindennél jobban✖

Sötét volt,és hideg.
Másra sem tudtam gondolni,csak hogy mit szerethet benne.Nem értem,mi van benne,ami bennem nincs meg.Azt sem értem,hogy Andy miért volt vele.

Elmerengtem a gondolataimban,miközben egyre gyorsabban igyekeztem hazafelé.
Egy kocsi fényszórója zökkentett ki a nagy elmélkedésemből.Eléggé megijedtem,először nem láttam,hogy milyen kocsi és hogy ki ül benne.

Amikor egy magas,talpig feketébe öltözött alak szállt ki a kocsiból.Az arcát még mindig nem láttam.
-Gyere.Hazaviszlek.-mondta az ismeretlennek hitt valaki,amitől teljesen megnyugodtam,hiszen igazából nem is volt ismeretlen.
-Andy..olyan jó,hogy itt vagy.Nézd.Én sajnálom ami történt,csak egyszerűen nem tudtam mit reagáljak és annyira megijedtem,nem tudtam ezt az egészet mire vélni és gondoltam,csak a pia hatása és...
-Ezt majd otthon megbeszéljük.-szakította félbe elhadart mondatom,egy öleléssel fokozva ezt.
-De történt valami?-utalt a könnyektől áztatott szememre,amit eddig észre sem vettem.
-Nem..vagyis igen.De nem számít.
-Menjünk haza.Ott majd mindent megbeszélünk.
Beszálltunk az autóba,amit Jake vezetett.
-Miért hagytatok ott?-törtem meg a csendet az út felénél.
-Nem akartunk otthagyni.CC rosszul lett és muszáj volt hazavinnünk.Azt hittük,tovább maradsz,és fel sem tűnik majd hogy egy időre ott hagyunk,de a tobbiek sem érezték már valami jól magukat.Ne haragudj.-válaszolt Jake.
-Oké.Nem haragszom.-erőltettem egy műmosolyt az arcomra.
Végre haza értünk.Felmentem a szobámba,töltőre raktam a telefonomat,aztán elmentem zuhanyozni.
Magamra vettem a pizsamám,majd vissza mentem a szobámba.
Nagy meglepetésemre nem voltam egyedül.Andy ült az ágyam szélén egy bögre forró csokival a kezében.
-Gyere hugi-mondta,majd sóhajtott egy nagyot.-Mesélj.
A poharat letette a polcomra,majd elhelyezkedett az ágyamban.Én az ölébe férkőztem,úgy kezdtem hozzá a mondandómhoz.Mindent elmeséltem neki Ronnieról,és hogy nem is olyan rossz ember mint ahogy gondolja,de most nagyon megbántott.
-Mondd..te mit szerettél Julietben?
-Őszintén?Semmit.Sosem szerettem igazán.Tudom,ez rosszul hangzik,de ő csak egy pótlék volt nekem.-mondta teljes komolysággal.
-Na és kit próbáltál pótolni vele?
-Azt,akit akkor még nem ismertem,de szerencsés vagyok,hogy most itt fekszik az ölemben.
-Még mindig a pia hatása alatt állsz.Aludjunk.-mondtam kuncogva,majd megittam a forró csokim.Leoltottam a lámpát,majd betakartam magunkat.
-Ne menjek át arra az ágyra amin eredetileg kellene aludnom?-kérdezte meglepetten
-Ne.Maradj.- suttogtam
-Andy.Szeretsz engem?-kérdeztem bizonytalanul.
-Mindennél jobban.-suttogta a nyakhajlatomba.
Majd álomba merültünk.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top