Úton az edzésre. Petra jóval izgatottabb nálam, pedig neki nincs benne a pasija a csapatban. Akarom mondani, az álpasija. Egyikőnk sem konyít a labdarúgáshoz, maximum ha 2 meccset végig néztem, de lehet hogy ezzel is sokat mondok. A különböző foci kifejezésekről, például a les, szöglet, vagy a szabadrúgás halvány lila fogalmam sincsen, már pedig egész biztos vagyok abban, hogy ezek sokszor elfognak hangzani az edzés során. Tulajdonképpen, nem tudom mit akar Petra ezzel elérni. Van jobb dolgunk is, mint hogy labdát kergető férfiakat bámuljak, miközben azon töprengek, mikor is lesz már ennek vége. Megérkezünk a Telki edzőközponthoz. Már kívűlről hallatszik a síp éles hangja, a labdák pattanása, az óbégatás a gólöröm közepette, illetve egy férfi hangja, aki nem magyar szavakat használ. Egy sötétebb folyóson vonulunk végig, majd kiérünk a pályára. Egyből a lelátó első sorában foglalunk helyet. Néhány focista meglátva minket össze súg, ami érthető, hiszen gondolom nem megszokott a hivatlan vendégek érkezése.
- 10 perc szünet, uraim - szól a férfi, akit már korábban is hallottunk.
- Eltudtad ráncigálni? - sétál hozzánk nevetve Ádám.
- Nehezen tudott volna velem vitatkozni - könyököl oldalba gyengéden Petra.
- Ezek a csinos hölgyek a te vendégeid, Szala? - vigyorog ránk sármosan egy vöröses szőkés hajú, kék szemű férfi. - Jól megy ám, öregem.
- Lányok, bemutatom nektek Dzsudzsák Balázst, a csapatkapitányunkat, aki hajlamos felvágni ezzel. Dzsudzsi, a szőke Petra, a fekete pedig a barátnőm, Linett - mutat be minket egymásnak Ádám.
- Barátnő? - tágulnak nagyra Balázs szemei. - Csak megkomolyodtál.
- Muszáj volt - nevetgél Ádám, majd felénk fordul. -Meddig maradtok?
- Mikor lesz vége az edzésnek? - érdeklődöm.
- 18:00 óra környéke - válaszol Balázs.
- Nincs semmi dolgunk, szóval az edzés végéig - jelenti ki Petra.
- Helyes - kacsint a barátnőmre a csapatkapitány, mire Petra majdnem elolvad. - Edzés után elmehetnénk bowlingozni.
- Én még soha nem bowlingoztam - mondom kissé félve.
- Akkor majd én megtanítalak - majd Ádám egy puszit ad az arcomra, amibe én látványosan bele is pirulok.
- Neked nem kell egy kis oktatás? - pillant Petrára Balázs. - Kíváló bowling tanár vagyok...
- Történetesen, egy bowling bajnok áll előtted - húzza ki magát Petra.
- Hmm, egy vetélytárs.

Bowlingozás? Két focistával és Petrával? Ez érdekes lesz. Életemben nem volt még bowling golyó a kezemben, nem is nagyon jártam bowlingozni sem. Ádám Petra és Balázs flörtölgetése alatt tartotta velem a szemkontaktust, egy fél másodpercre sem pillant le rólam. Egyre több focista gyűl körénk. Szóba elegyedek Priskin Tamással, akiről kiderült, hogy a lánya Lia az egyik páciensem. Böde a fárasztó orvosos favicceivel fáraszt, amiken már kínomban nevetek. Egész tűrhetővé válik a helyzet. Sőt, mondhatni úrrá lett rajtam egy fajta izgalom, látva a keményen edző focistáinkat. Nem biztos, hogy rendszeresen járni fogok a meccsekre, de lehetséges hogy kitekintek egyszer - kétszer Petrával az oldalamon. Némileg tájékozottabbá válok e egyszeri edzés alkalmával a foci terén, de a tudásom még messze nincs egy szinten Ádáméval. Az este 6 óra egészen hamar eljön. Természetesen a fiúk első dolga ilyenkor, hogy megcélozzák a zuhanyzókat, remélve hogy nagyjából megszabadulnak az erős izzadtság kellemetlen illatától.
- Dzsudzsák elég jó pali - álmodozik Petra. - Szerinted van Tindere?
- Ezt szerintem tőle kéne megkérdezned - kuncogok. - Bejössz neki, mert elég kitartóan flörtöl veled.
- Dzsudzsák - Tóth Petra...Jól cseng együtt.

Aprót nevetek a barátnőm álmodozásán. Petra hódolója és Ádám egyhamar megjönnek, és ezennel kezdetét vehette az esténk, vagy ahogy Petra fejében hangozhat: A dupla randink. Ádám Lambojával megyünk, mert Balázs állítólag Ádámmal hordatja magát az edzésekre, és ezért az ő autója jelenleg a garázsában parkol. Hamar feloldódok a hármuk társaságában, meg se fordul a fejemben, hogy egy beégés is lehet ebből az estéből.
- Kicsim - szólít Ádám. - Hányas is a lábad?
- Harminckilences, miért?
- Kérnünk kell egy váltócipőt.
- Hú, te tényleg nem jártál még bowlingteremben - nevet Balázs. - Hogy hogy?
- Túlságosan lefoglalt hogy orvosnak tanuljak, így nem nagyon volt időm szórakozni.
- Szexi és még okos is...Hol is találkoztatok?
- Az unokahúgom hozott össze minket- mosolyog Ádám. - Linett az orvosa.
- Azt hiszem, többször kéne nekem elvinnem a keresztlányomat orvoshoz... - gondolkodik el Balázs. - Te mivel foglalkozol, szöszi?
- Linettel dolgozom a rendelőben - válaszol Petra.

Az út további részében nagyrészt Balázst hallgatom, de ezt egyáltalán nem bánom. Egy vörös nőcsábász, de szemmel láthatóan ez imponál Petrának. Megérkezve a bowlingteremhez, ahogy Ádám mondta, cipőt cserélünk a pultnál. Ádám szóvá teszi, hogy ő szerinte aranyos hogy ennyire manó lábakon élek, míg én pont azt ellenkezőjét hangoztatom. Alacsonynak lenni egyet jelent egy rossz átokkal. Sok megnővesztő kúrával próbálkoztam kiskoromban, például nyújtásokat végeztem reggel és este, és minden áldott nap odaáltam a zsiráfos magasság mérő szalagomhoz a falon, hátha nőttem legalább 1 centimétert. Csalódottan láttam, hogy semmi változás nem történt, és elkönyveltem magamban, hogy én már nem fogok rendelkezni az óriásokhoz hasonló magassággal. Magamhoz veszek egy fehér bowlinggolyót, s meglepődve érzékelem, nem épp egy könnyű tárgy. Szorosan a pálya széléhez állok, és megpróbálkozom az elgurításával. Egyből a pálya széléhez gurul, távol az általam megcélzott bábuktól. Újabb golyót kapok a kezembe. Ádám mögém áll, állát a vállamra helyezi.
- Nagyon merev vagy, manó - simogatja derekam. - Lazulj el, ne legyen merev a könyököd, mert így nem tudod egyenesben tartani a golyót, még pedig egy jó bowling játéknak ez a titka.

Ádám utasításai szerint cselekszem, melynek eredménye 10 darab ledöntött bábu.
- Látod? - susogja a fülembe, majd puha ajkaival az arcomat érinti. - Még pár menet, és vérprofi leszel.
- Hmm, tényleg? - fordulok vele szembe. - Annyira hogy még téged is megalázhatlak?
- Azt kötve hiszem - kacag. - Ha nem tudnád, a párod nem csak a fociban remekel...
- Én esdekelt mondtam volna, de nem rontom el a kis álomvilágodat - szól közbe Balázs, amin én persze kacagok.- Jöhet egy fiúk a lányok elleni mérkőzés?
- Csukott szemmel is lenyomunk titeket - húz magához Petra. - Nem igaz, Linett?
- Elég jó bowling tanárom van, szóval én a helyedben rettegnék, Dzsudzsák - sandítok félmosollyal Ádámra, aki egy kacsintással válaszol.

Bármilyen magabiztosan is indulunk neki a mérkőzésnek, a fiúk jóval nagyobb eredménnyel győzedelmet aratnak felettünk. A nyereményük 1-1 sör, amit majd mi finanszírozunk számukra. A bowling esténket egy kajálás követi a mekiben. Nem sokszor eszem itt, bár megkóstolva a sajtburgerüket és az almáspitéjüket el kéne gondolkodnom ennek a változtatásán. Balázs a nagy Selfie király négyünk közt, tehát nem is kérdéses, az esténket megörökítette egy fotó formájában, amit elmondása szerint, az Instagram oldalára is posztol. Soha nem voltam egy képbarát jelenség, de azt kell hogy mondjam, hogy ezen a bizonyos képen még én is tűrhetően nézek ki. Az állítólagos párom szerint gyönyörű vagyok minden hogyan, ezen a csapatunk két szinglie csak fintorogni tud. Jelenleg hozzám tartunk Ádámmal, Balázst és Petrát már kidobtuk a házuknál. A házamhoz érve Ádám leállítja a motort.
- Bejössz? - biccentek a lakás irányába.
- Csábító ajánlat, de holnap korán kell kelnem - húzza a száját. - A szövetségi kapitány szerint kemény edzésünk lesz, és ránk fér a pihenés. Tényleg, nem jöttök el holnap újra?
- Nem lehet, dolgoznunk kell - szomorítom el. - Nem szeretek szabadságot kivenni.
- Még értem se? - biggyeszti le száját.
- Főleg nem miattad, Szalai - kacsintok. - Dzsudzsákért, vagy Ugraiért még megfontolnám, de érted nem...
- Hé, ne feledkezz el arról, hogy egyikőjük sem a pasid.
- Jó - jó - nevetek. - Köszi az estét.
- Én köszönöm hogy itt voltál.

Roxy körbe ugrál örömében amikor megjövök. Alaposan megszeretgetem őt, majd a hűtőbe nyúlok egy üveg narancsléért. Amint azt lehajtom, aludni térek.

Telefon csörgésre ébredek fel. A reggeli vakságomban nehezen tudom kiolvasni a kijelzőn található nevet, de ahogy azt sikeresen megteszem, rezgőre téve teszem vissza a helyére. Semmi kedvem nincs kora reggel apámmal társalogni, mindem bizonnyal Ádámról. De amikor már vagy 5. alkalommal rezeg, elegem lesz.
- Mi ilyen sürgős - ránézek az órára. - Reggel hatkor?
- Tudatni akartam veled, hogy a Kata és Zsuzsa nénikéd ide látogatnak egy időre. Szeretném, ha bemutatnád nekik Ádámot.
- Erre mi szükség van? - forgatom a szemeimet. - Nem kell minden létező rokonomnak megismernie őt. Felesleges.
- Csak tedd amit kértem - mondja ridegen.
- Emlékeztetnélek, hogy már nem az a naiv kislány vagyok, akit te régen kedvedre manipulálhattál és rángathattál. Jogom van elutasítani téged.
- Anyád számára is fontos lenne - kezd bele apa a "Lágyítsuk meg Linett szívét" akcióba. - Teljesen el van ragadtatva Ádámtól, és még Ádám szüleit is elhívta hozzánk.
- Rendes tőle, de...
- Legalább az ő kedvéért tedd meg.
- Baaah. Jól van. Mikor érkeznek?
- Szombat délután.
- Remek. Nekünk is ki kell menni eléjük a reptérre?
- Azt megúszod. De ebédre mindenképpen várunk benneteket.
- Szia.
- Szia.

Ez a legrosszabb hír, amit az ember ezekben a korai órákban kaphat. Újabb rokonok, újabb családi összejövetel, és újabb kínos pillanatok. Zsuzsa anya testvére, akivel én mindig is jól kijöttem. Személyiségileg anya ellentéte. Őszinte, egyenes, határozott. 3 éve özvegy, akkor láttam meg, milyen erős nő is valójában. Kata pedig az anyaági első unokatestvérem. Egykeként nőtt fel, ebből kifolyólag mindent megkapott, ám szigorú neveltetés közepette. Ő és én nem épp vagyunk legjobb viszonyban. A családunk előtt természetesen mutattuk az imádjuk egymást formánkat, de az mind színjáték volt. Gyakorlatilag akkor gyerekkorom óta színészkedem...Ha őszinte akarok lenni, néha féltékeny voltam erre az elkényeztetett nőszemélyre. Az én szürkeegér formámra egy fiú sem figyelt fel, ám Kata a legkevésbé sem volt szürkeegér. Törtető volt. Az összes gimis srác oda volt érte, még az én egyetlem gimis fiú barátom, Dávid is csorgatta rá a nyálát. Előfordult, hogy őt próbáltam utánozni, azzal viszont csak nevetés tárgyává tettem magam. Megkeresem Ádám számát a telefonomban, és dobok neki egy üzenetet a közelgő új apokalipszisről. .

Linett: Van egy jó hírem...
Ádám: Kíváncsian hallgatlak. Egy kérdés, ez olyan meglepetés, ami felébreszti a kicsi Szalait?
L. : Vegyük úgy, hogy ezt én még csak el se olvastam.
Á. : Bocs a szókimondóságomért.
L. : Mindegy. Megnyerted családodat, az enyémet, és engem egy szombati ebédre.
Á. : Tudom.
L. : Honnan? Azt ne mond, hogy te szervezted így...
Á. : Dehogy! Még letépnéd a kis Szalait...Anya az előbb újságolta. Majd kicsattant a boldogságtól.
L. : Bárcsak én is így tudnék örülni ennek.
Á. : Én voltaképp örülök. Nálad szexibb kamu barátnőm még nem volt. 😄
L. : Miért, mennyi volt eddig?😂😂😂
Á. : Nulla. Ezért mondom azt hogy nálad szexibb egyse volt még.
L. : Te hülye...😂😂😂