Megjött a 7.rész! :D Nem sok hozzáfűznivalóm van, de örülnék, ha azoknak akik olvassák lenne. Meglepő, de mivel nem tervezem meg pontosan előre a sztorit, egy-egy hozzászólás hatással lehet rá. Most is így történt, mert egyszerűen beugrott, hogy valaki azt mondta, hogy....ááá, de nem mondom el. Jó olvasást. ;)

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ross:

98 pont? Milyen pontok? Azóta nem hagyott nyugodni a dolog, mióta az utcán megnéztem a telefonom. Mínusz 2 pont. Semmi értelme nem volt. A démon pedig nem válaszolt, csak annyit írt még, hogy küld egy tájékoztató e-mailt. Egy tájékoztató e-mailt! Lehet, hogy valamilyen egyszemélyes vállalatnak képzelte magát.

Megynyitottam a postafiókomat. Az említett üzenet majd kiszúrta a szememet, ott volt a lista legtetején, megjelölve, mint sürgős. Megnyitva a levelet, egy hivatalosnak tűnő szöveggel találtam magam szemben.

Feladó: [email protected]

Az üzenet:

Kedves ügyfelem!

Ezennel nagy tisztelettel tájékoztatom a szerződés szabályairól. A pontrendszer a következőképpen működik. Az erős vonzalommal övezett testi kontaktus eredményez pontlevonást, mint egyetelen forma, amelyben a szerelem kifejezhető és mérhető is. Ez alól kivétel a szóbeli vallomás, amely a romantikus nemű összetartozás kétségtelen jele. Ön 100 maximum pontról indul, életét pedig akkor veszti el, ha ez az érték eléri a nullát. Ez esetben kénytelen felajánlani a lelkét a démonnak, akivel a szerződést kötötte. A pontok a következők.

2 pont: romantikus érzésekkel telített puszi, vagy kézfogás

5 pont: szájrapuszi

10 pont: csók

50 pont: egyéb komoly testi kontaktus (itt arra a felnőtt dologra gondolunk)

K.O. : szerelmi vallomás. Ez esetben automatikusan elveszik az összes megmaradt pont és az illető azonnali hatállyal eltávozik.

Kérjük további kérdéseivel forduljon az illetékes démonhoz! Megértését köszönjük.

Szájtátva meredtem a levélre, mármint, egy egész pontrendszere volt rá. Nekiláttam, hogy ráírjak az én bizonyos démonomra. Fene, kezdett idegesítő lenni, hogy nincs neve.

Válasz:

Ezt nem hiszem el! Pontok? Mi ez, egy számítógépes játék? RPG? Démon! Hé, démon, válaszolj! Miért démon a neved, Démon nevű démon, válaszolj!

Alig pislogtam kettőt megjelent a jól ismert chat, és hirtelen hihetetlen tempóban érkeztek az értesítések.

Démon felhasználó a nevét Rogerre változtatta.

Roger felhasználó a nevét Bilbora változtatta.

Bilbo felhasználó a nevét Evvyre változtatta.

Evvy felhasználó a nevét Jonathanra változtatta. 

Jonathan felhasználó a nevét küklopszra változtatta.

küklopsz felhasználó a nevét Helyespasira változtatta.

Helyespasi a nevét Pokolikockahasra változtatta.

Pokolikockahas a nevét kiwire változtatta.

Ross: Mégis mit csinálsz???

kiwi: Vettem a célzást. Nem tudok dönteni, hogy mi legyen a nevem O.O. 

Ross: Akkor csak írd ki az igazit!!! Amúgy mi ez a pontrendszer?????

kiwi felhasználó a nevét Sammaelre változtatta. 

Sammael: Most boldog vagy?! Persze, hogy vannak pontok. Szerinted minek küldtem azt a hivatalos kinézetű cuccot? Olyannak ismersz aki komolytalanul kezeli az ilyesmit?

Ross: Igen....

Sammael: -.-" Na jó, talán van egy icipici valóságalapja, de a lelkedért nem felejtek majd el eljönni, ne aggódj.

Ross: ...nem bánnám, ha még egy kicsit szétszórtabb lennél....

Sammael: Ha-ha :D

Ross: Szóval, mi ez a pontrendszerrel? Mármint, ha valakivel..öhm..együtt töltöm az éjszakát, abból nem lesz gond, ugye?

Sammael: No problemo! Idézem: Az erős romantikus érzelemmel ötvözött testi kontaktus. Ez azt jelenti, hogy ha nem vagy szerelmes, nem történik semmi. ;) Persze jobban örülnék, ha az ilyesmit mellőznéd és rögtön a lényegre térnél, de sajnos az emberek többsége nem ilyen együttműködő.

Ross: Csak, hogy tudd: SOHA. NEM. LESZEK. SZERELMES.

Sammael: Persze, persze, én meg a Mikulás vagyok. :DD

Ross: Az király lenne. 

Sammael: Sajnos jótettekből megbuktam, szóval lehetetlen :'( Pedig akartam rá jelentkezni. 

Ross: Ne viccelődj!

Sammael: O.O Vicc? Ez a színtiszta igazság! XD

Ja, persze. Idegesen lecsaptam a gépemet, előre örülve, hogy legalább ennyivel viszonozhatom a tűzijátékos drámai kilépőjét, amit az első találkozásunk alkalmából produkált. A démonom mint a Mikulás....hát, minden gyerek rémálma.

A telefonom megcsördült én pedig megnéztem, azt gondolva, hogy Amy az, vagy talán Lis. Az üzenet azonban Sammaeltől jött, a szokásos e-mail címről.

Figyelmen kívül hagytam, volt jobb dolgom is. "Vendéget" vártam vacsorára. Vagyis inkább vacsora utánra, ezért kénytelen voltam elpakolni az össze-vissza heverő cuccaimat. Pár napig nyugalomban éltem, így hát volt időm kuplerájt csinálni. Másoknak az én koromban nem a munkájuk miatt kell elpakolniuk, hanem a mérges anyukájuk rikácsolása és ki nem fogyó szóáradata miatt. Bármit megadtam volna, hogy az én családom is olyan legyen, mint másoké. De nekem csak a nagybátyám maradt, akit nem nevezhetek családnak. 

A család tagjai érzelmileg kötődnek egymáshoz, a nagybátyámat és engem legfeljebb a kölcsönös gyűlölet köthet össze, bár amikor szükség volt a családi kötelékre, a gyűlölet elbukta a küldetést, különben nem ott lennék most, ahol vagyok.

Látszólag rendet raktam, igen, sehol sem lehetett egy porszemet se felfedezni, de volt egy kis gond. Mégpedig, hogy a zöld zoknimnak nem volt meg a párja. Erre talán irónikusan azt mondják az emberek: Istenem, egy zokninak nincs meg a párja, meg fogok halni!, de számomra igenis fontos volt. Csak el kellett képzelnem, ahogy a nő az ágyamban reggel arra kel, hogy egy mocskos zoknit ölelget.....mert ugye ami nincs meg, az a legváratlanabb helyzetekben kerül elő. Ezt bizonyította a kérdéses zöld zokni is, mivel kiderült, hogy a párnám alatt rejtőzködött.

Éppen behajítottam a szennyesbe, mikor megcsörrent a mobilom. Idegesen mentem oda hozzá, arra számítva, hogy Sammael nem hagy békén, de nem sms volt. Lis hívott.

- Ross, szia. 

- Szia. - köszöntem vissza. Nem tudtam, hogy mit akarhat, de reméltem, hogy nem egy újabb mozit, vagy bármi költségeset, mert őszintén, hacsak nem akart nekem adni egy ládányi aranyat, nem voltam hajlandó több fizetős helyre menni.

- Öhm...csak azért hívlak, mert...na szóval találtam egy pályázatot...

Ez kíváncsivá tett. Milyen pályázatot? És miért hív engem? Az ilyenekre egyedül is lehet jelentkezni.

- ...és arra gondoltam, hogy írhatnánk együtt egy regényt. - fejezte be. Wow. Én és Lis, együtt egy regényt? Be kellett ismernem, hogy tetszik az ötlet. Ezzel végre pénzt szerezhettem az írásból. Ha sikerrel járunk, elkezdhettem volna normális életet élni, mint egy becsületes ember. Ha elég pénzt összegyűjtök még az egyetem is elérhetővé vált volna. Per pillanat még álmaimban sem mertem gondolni rá.

- Jó ötlet. - vágtam rá. Nem tudom miért nem gondoltam át jobban. Írni egy regényt nagy dolog, de vannak olyan helyzetek, mikor az ember egyszerűen tudja, hogy mi a helyes. Hogy mit akar. Ez egy ilyen helyzet volt. 

- Tényleg? - csodálkozott Lis. Nem hibáztattam érte, hogy meglepődött. Az ilyesmit általában hosszabb ideig fontolgatják. - Hallottad? Regény? Mi lesz a továbbtanulással? Lesz elég időd a felvételi vizsgákra? - tett föl egy csomó kérdést, amikre nem volt válaszom.

- Öhm..nem lesz gond. Könnyen tanulok, ráérek. - rukkoltam elő a világ legbénább hazugságával, amit meglepő módon, Lis elhitt.

- Akkor jó. - válaszolta boldogan. - Majd hívlak, hogy mikor találkozzunk és hol. Gondolkozz rajta, hogy mit szeretnél írni. Én már kitaláltam. - hallottam a hangjában, hogy nagyon vidám. Örültem a boldogságának. Elköszönt és letette a telefont. Egy regény,mi? Ledőltem a frissen rendberakott ágyamra és stírölni kezdtem a plafont. Egy pályázat....ebből vajon mi sül ki?

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Vélemény? :) Szerintem nem lett rossz, bár sajnos, mivel ma más dolgom is van, nem lett olyan hosszú. Majd legközelebb....>:D.