Az időjárás eleget tett a kötelességnek és leszakadt az ég szó szerint. Kalandos volt a magassarkú bokacsizmámban eljutni a suliba. A piros esernyőmbe kapaszkodtam, de nem tudom, hogy mit vártam tőle, mert elég bizonytalan kapaszkodó volt. Éppen ennek köszönhettem, hogy a folyóként hömpölygő vízben alig bírtam menni.
- Segítek!- lépett hozzám valaki, aki átkarolva megtartott, mielőtt elmosott volna a víz. Felpillantottam a megmentőmre és a szívem nagyot dobbant, mikor megláttam Kait.
- Köszönöm!- biccentettem hálásan, ő pedig segített eljutni a suliba- Nem is értem, hogy hogy változhat ilyen hirtelen az időjárás.
- Tényleg ez a legnagyobb gondod? Azt hittem, hogy a randink miatt izgulsz- mikor ezt kimondta, azt hittem, elájulok.
- Randi? De hát nem beszéltünk meg randit- mondtam értetlenkedve.
- Akkor itt az ideje szép lány- kacsintott és a bejáratnál magamra hagyott. Nem mondott időpontot, vagy helyet, így reménykedtem, hogy majd ír. Csak álltam ott, mint valami idióta és szinte áhítattal néztem, ahogy elmegy. Mélyen beszívtam a levegőt és ahogy fújtam ki, boldog mosollyal lehunytam a szemem.
- Bravó!- kezdett el tapsolni valaki mellettem. Sejtettem, hogy ki lehetett az, így bosszúsan fordultam felé.
- Mit akarsz?- kérdeztem G-Dragontól, aki elégedett vigyorral nézte azt a pontot, amit én bámultam olyan hosszan.
- Csak élvezem a műsort. Édes látvány egy szerelmes lány- nevetve rám nézett- Melody, ez a fiú látványosan vezet az orrodnál fogva.
- Nem érek rá erre- sóhajtottam és elindultam a terembe, ahol órám volt.
- Várj!- szaladt utánam egy kis idő után- Igazából téged vártalak.
- Elég feledékeny vagy, ha csak most jöttél erre rá- forgattam a szemeimet, de nem álltam meg.
- Az igazgató akar velünk beszélni.
- Velünk?- hirtelen lefékeztem, ő pedig nem számított erre, így nekem jött. Majdnem elestem, de a derekamnál fogva megfogott.
- Vigyázz magadra! Még meghalsz- nevetve szembe fordított magával.
- Hagyjál!- léptem hátra egyet- Miről akar beszélni az igazgató?
- Azt mondta, hogy majd kiderül. Lehet, hogy csak egy közös dalt akar csináltatni, de az is előfordulhat, hogy mellém ajánl fel egy fotózásra. Ki tudja- vonta meg a vállát és felvette a sapkáját.
- Egyik sem jó ötlet- mondtam egyszerűen és tovább indultam.
- Ezt nem mi döntjük el- kiabált utánam, de már nem követett, amiért hálás voltam. A teremben még csak Rap Monster és Suga volt bent, akiket alaposan megölelgettem.
- Szia szöszi!- köszönt Suga egy kedves félmosollyal.
- Sziasztok!- viszonoztam a mosolyt és belecsíptem Rap Monster pofijába.
- Na!- nevetett fel hangosan és mikor elengedtem, felült a padjára- Mesélj! Történt tegnap valami izgalmas?
- Velem? Nem- ráztam a fejemet, aztán eszembe jutott Jungkook, amitől zavarba jöttem.
- Akkor miért vörösödtél el?- kérdezte Suga sokat sejtő mosollyal.
- És készen állsz?- hajolt hozzám bizalmasan Rap Monster.
- Igen. Elmondom még ma, de úgy, hogy mindenki itt van- ezzel a mondattal lezárult a beszélgetésünk, mert belépett az ajtón Jin. A haja vizesen tapadt az arcához és nagyon édes volt.
- Jó reggelt! Ugye Jimin és V nem jönnek ma be? Ők laknak a legmesszebb és mindketten csak gyalog tudnak jönni- nézett körbe aggódva és levette az esőkabátját, ami nem segített túl sokat.
- De, igen- mutattam a háta mögött éppen belépő két agyonázott jómadárra. Nem sokkal később J-Hope és Jungkook is megérkezett. Egyikük sem festett túl jól, mert az eső csak jobban szakadt. Még becsengetés előtt beszélni akartam a fiúkkal, de nem tudtam, mert a tanár már megérkezett és kezdhettük az órát. Kénytelen voltam a szünetre halasztani a nagy beszélgetést. Végül egész nap egy szabad percünk nem maradt, amiben megejthettem volna velük ezt a beszélgetést. Főleg, mikor a hangszóróban megszólalt az igazgató hangja.
- Melody Graham, kérem fáradjon az igazgatói irodába!- hangzott el az egész iskolában, én pedig összerezzentem. Féltem, hogy mit akarhat az igazgató. Mikor bekopogtam hozzá, G-Dragon nyitott ajtót és láthatóan nem volt boldog. Beengedett, de nem nézett a szemembe.
- Jó napot!- hajoltam meg mélyen.
- Üljenek le, kérem!- mutatott az íróasztala elé készített két székre. G-Dragonnal összenéztünk és úgy foglaltunk helyet- Nos, Jiyongmár tudja nagyjából, hogy mire számíthat, de Miss Graham még egy szót sem hallott az iskola és a YG Entertainment közös projektjéről.
- Pontosan mit ért projekt alatt?- előzött be G-Dragon a kérdéssel. Ezek szerint nem tudott mindent. Vagy leragadt ott, hogy "közös projekt".
- Egy tökéletes marketinghúzást- mondta az igazgató sejtelmesen- A cég figyelte Melody tevékenységeit és tökéletes karakter a feladatra. Úgy fogalmaztak, friss, haladószellemű és botrányos.
- Mire kellek én, egy ilyen nagy névvel rendelkező cégnek?- kérdeztem magamhoz térve.
- Mielőtt elmondom, ezt írd alá- mondta hivatalos hangnemre váltva az igazgató és egy titoktartási nyilatkozatot tolt elém. Miután aláfirkantottam, mély levegőt vett és folytatta- Jiyong ezt már aláírta, szóval közlöm veletek az egész tervet. Az iskolánk és a YG közös projektje egy reklám az iskolának. A lényege az, hogy két embert összeköltöztetünk és a médiának úgy tálaljuk, hogy a két személy egy párt alkot. Tehát ti ketten hivatalosan járni fogtok és ha eljön az ideje, a legbotrányosabb szakítást fogjuk megszervezni. Lesz megcsalás, hazugság és titok. Ezek közül semmi sem lesz igazi, de a színészi képességeitektől függ, hogy mennyire lesz hiteles. Természetesen cserébe Melody egy lemez erejéig szerződést is kap majd és fizetni fogják a tanulmányait.
- Bocsánat, hogy közbeszólok, de a nagyszüleim tudják fizetni az iskolát. Viszont van egy osztálytársam, akinek nagy szüksége lenne a támogatásra- vágtam közbe azonnal.
- Azt kéred, hogy a munkádért cserébe egy osztálytársadat támogassanak? Kiről lenne szó.
- Min Yoongi- mondtam egyenesen a szemébe nézve.
- Suga?- kérdezte G-Dragon meglepetten.
- A szülei ki akarják venni az iskolából még a szerződés megkötése előtt. Ha esetleg lehetne, akkor az ő tandíját állják. Végtelenül tehetséges és kár lenne hagyni, hogy egy irodába legyen bezárva. Vállalom a feladatot, ha cserébe ezt az egy részletet meg lehet változtatni- szinte könyörögtem, bár felesleges volt.
- Nemes áldozat ez és becsülöm, hogy ilyen lojális vagy a társaiddal szemben. Szóval az év első fellépése utáni héten be is költözhettek az új otthonotokba. Már ha Jiyong is belemegy.
- Egy fedél alatt lehetek egy formás amerikai tyúkkal és még fizetnek is érte? Ki nem hagynám. Sőt, fizetni se kell, csak biztosítsanak közös ágyat- eddig a pillanatig nem esett le, hogy mibe megyek bele. G-Dragon gusztustalanul elégedetten méregetett és tudtam, hogy már nem léphetek vissza. Suga kellett a csapatnak és ezért feláldoztam magam.

- Csak szólok, hogy még szűz vagyok és szeretnék az maradni- jegyeztem meg a szemöldökeimet összehúzva.

- Így csak még jobban akarlak. Mikor is költözünk össze?- kérdezte izgatottan.

- Mint már mondtam, a jövő héten tartandó koncert után. Addigra szeretném a gondviselőid beleegyezését kérni hivatalos úton- mondta az igazgató és elém tett egy újabb papírt.

- Nehéz lesz kimagyaráznom, hogy az egyetlen unokájuk miért tartja fontosabbnak a karrierjét, mint őket- sóhajtottam bűntudattal a hangomban.

- Ez így elég szarul hangzik.
- Te egy zseni vagy!- morogtam G-Dragonnak, majd felálltam- Ha végeztünk, én mennék. A többiek már várnak.

- Persze, menjetek csak. Erről a beszélgetésről pedig ne szóljatok senkinek. Aláírtátok, hogy titok marad. Melody, a szerződésed változtatásába biztosan bele fognak menni, szóval hétfőn odaadom, kedden pedig kérem vissza. Legyen szép hétvégétek!- köszönt el, mi pedig meghajolva távoztunk.
- Milyen becenevet adjunk egymásnak?- kérdezte G-Dragon, miután becsukódott utánunk az ajtó.
- Én faszfejnek hívlak, megfelel?- kérdeztem unottan.
- De csak ha nyilvánosan hívhatlak a ribancomnak- mondta komoly arccal, majd az utamba állva megállított- Tisztázzuk! Te és én súlyos mennyiségű időt fogunk eltölteni ketten, szóval ha tényleg fontos neked Suga, akkor megbarátkozol a gondolattal, hogy nem tudod majd elkerülni a nagy pofámat. Nem kell beszélgetnünk, ha kettesben vagyunk, de ha nyilvánosan mutatkozunk, úgy kell viselkednünk, mint egy igazi pár.
- Erre a segítséged nélkül is rájöttem- karba tettem a kezem és úgy néztem a szemébe.
- Jövő héten meg kell beszélnünk pár dolgot velünk kapcsolatban.
- Nincs más választásom. Nem egyeztetek veled, mert valamiért veled többször futok össze, mint kéretlen reklámmal az interneten- azzal kikerülve őt igyekeztem vissza az osztályomhoz. Igaz, hogy nem lett volna szabad, de Sugával beszélni akartam, hogy van esély arra, hogy maradjon. Tudtam, hogy mennyire örül majd, így mikor odaértem, azonnal elhúzódtam vele egy olyan helyre, ahol nem zavarhatott minket senki.
- Melody, neked meg mi bajod van?- kérdezte szegény fiú értetlenül. Én csak szélesen elmosolyodtam és a füléhez hajolva suttogni kezdtem.
- Elintéztem, hogy a YG Entertainment fizesse a tandíjadat- ezt az egy mondatot közöltem csak vele, ő pedig ledöbbenve nézett a szemembe.
- Ne szórakozz velem Melody, ez nem vicces- szólt rám mérgesen, de megfogtam a kezét és a mosolyom mindent elárult.
- Suga, nem szórakozok. Kifizetik, ha cserébe nekik dolgozok. Az én tandíjamat akarták állni, de megkértem, hogy a tiédet állják és nagy az esély rá, hogy ennyi változást engedélyeznek- izgatottan fürkésztem az arcát.
- Melody.. Én.. Nem is tudom, mit mondjak..- elcsuklott a hangja és a falnak dőlve potyogni kezdtek a könnyei. Meghatódva néztem, ahogy a mi kis morcos macink könnyekben tör ki. Odaléptem hozzá és szorosan átöleltem.
- Ne mondj semmit! Ha fordítva lenne, te is megtennéd értem- mondtam miközben a hátát simogattam- De cserébe ígérd meg, hogy ugyanilyen csodálatos és tehetséges maradsz.
- Megígérem- suttogta, de így is hallani lehetett a hangján, hogy sír. Egy darabig úgy maradtunk és mikor megnyugodott kicsit, letörölgettem a könnyeit.
- A vihar egyre durvább- terelte a témát, hogy ne jegyezzem meg a pillanatnyi gyengeségét.
- Igen, izgalmas kaland lesz magassarkúban végigszántani azt a rövid utat. A többiek haza tudnak jutni?
- V és Jimin nem biztos. A város másik feléből járnak gyalog. Rap Monster és Jin pár utcányira laknak, én Jungkook és J-Hope meg egy egy utcában lakunk veled, de mi a végén.
- Ezek szerint én lakok a legközelebb- állapítottam meg zseniálisan- Akkor már tudom, hogy mit csinálunk. V és én pizsi partizni akartunk. Jöttök ti is és ha csillapodik a vihar, hazamehettek. A nagyiék imádnak titeket, szóval beszéljetek a szüleitekkel és ma este ott lesztek- az utolsó könnycseppet is eltávolítottam az arcáról amíg beszéltem.
- Ez jó ötlet- bólintott, majd oldalra biccentette a fejét- Te vagy a legnagyszívűbb ember a világon.
- Nem vagyok nagyszívű, csak tudom, hogy mi a helyes. A mi osztályunk szépen lassan tényleg csapattá kovácsolódik és mindenki fontos tag. Mindenki értékes és ad valamit, amit más nem tud. Látom, hogy mennyi tehetség van benned és a többiekben is. Nem hagyhatom, hogy a pénz miatt ne tudja meg az egész világ, hogy ki az a Min Yoongi- a szavaim hatására a két keze közé fogta az arcomat és elmosolyodott.
- A világ tudni fog rólam és olyan dalokat kapnak majd, amiket a te ragyogó lelked ihletett. Te vagy a múzsám- mondta szórakozottan és halkan felkacagott- Melody, én kezdem érteni, hogy miért szeret téged annyi fiú. Látom, ahogy minden nap belebotlasz valakibe, akit az ujjad köré tudsz csavarni, de úgy, hogy nem akarod.
- Ez egy picit túlzás...- szabadkoztam volna, de nem engedte.
- Nem túlzás. Még Dean is imád téged- erre hangosan nevetni kezdtem és inkább visszamentem vele a többiekhez. Az ötlet, hogy csak pár métert kell szenvedniük ebben a pocsék időben, nagyon kecsegtető ajánlat volt. Szóval felszerelkeztünk az eső ellen és egymásba kapaszkodva megtettük a kalandos kis utunkat a házunkig. Viccesen nézhettünk ki, de nem akartunk elázni. Főleg Jin, mert féltette a haját, amivel állítólag egy órát szenvedett. Mikor végre hazaértünk, mindenki megkönnyebbülve rakta le az esernyőjét, illetve vetette le az esőkabátját. Ezt követően a nagyiékkal lebeszéltük, hogy itt maradnak a fiúk. Szerencsére imádták az osztálytársaimat egytől egyig és nem gondoltak semmi rosszra. Mindenki bőszen telefonált a szüleinek, hogy kénytelenek nálam maradni, amíg nem javul az idő. Suga és Jimin szüleit kellett csak győzködnie a nagyinak. Angyal ez a nő, de komolyan! Sikerült elintézni, így bevonultunk a konyhába, hogy Jin bemutassa nekünk a különleges tehetségét. Páran szkeptikusan álltunk hozzá, hogy jó ötlet beszabadítani a konyhába, ahol forró és éles eszközök is megtalálhatók. De pozitívan csalódtunk, mikor elkezdett igazi, létező ételt csinálni és nem csak a hasára csapott és mindenfélét összedobált egy tálba. Amíg ő lenyűgöző illatokat varázsolt körénk, vettem egy mély levegőt és Jungkookra pillantottam.
- Most mondod el nekik?- kérdezte halkan.

- Igen- bólintottam, majd megköszörültem a torkomat- Srácok.. Mondanom kell valamit..
- Tudjuk, hogy szereted Kait- sóhajtott J-Hope drámaian.
- Nem arról van szó- nevetve megdobtam egy eperrel, ami az asztalon lévő gyümölcsöstálban volt- Komoly dologról van szó.
- Szóval nem komolyan szereted őt?- nézett rám V, mint egy értetlen kiskutya.
- De, igen, komolyan szeretem őt, de nem Kai a téma- emeltem fel finoman a hangomat. Kicsit nehéz volt, de elmondtam nekik pontosan ugyanazt, mint amit Jungkooknak előző napon. Mindenki lefagyva bámult engem, ami kezdett ijesztő lenni.
- Ezzel nincs semmi baj- rázta a fejét Jin- Vannak... Akik azonos neműbe szeretnek bele- rázta a fejét elgondolkodva és a kaját kezdte elvörösödve kevergetni. Úgy éreztem, hogy a téma zavarba hozta, így inkább másra tereltem a témát.
- A jelmezek hogyan lesznek?- kérdeztem a többiektől.
- Nekem vannak ötleteim, hogy mit viseljünk az egyenruha alatt- mondta Jimin és a táskájából kihalászta a telefonját, amin megkereste a képeket, amiket csinált az iskolában fellelhető jelmezekről- Ezek tökéletesek lesznek és már le is foglaltattam őket. Melody, egyedül neked nem találtam semmi érdekeset.
- Semmi baj! A ruháim között van egy bőrszoknyám és egy kicsit merészebb felsőm- mondtam, miközben gondolatban átnéztem az egész ruhatáramat.
- Talán felvehetnéd most- javasolta Jungkook egy félmosollyal.

- Most élni is lusta vagyok. Majd holnap- legyintettem és az asztalra feküdtem.
- És ahhoz is lusta vagy, hogy ezt megkóstold?- kérdezte Jin és egy kis falat kajával közelített felénk.
- Majd én!- pattant fel V és bekapta még majdnem Jin kezét is- Ez valami isteni- mondta teli szájjal.
- Mi is!- egyszerre álltunk fel és álltunk sorba a kóstolóért. Ahogy a konyhában baromkodtunk és nevettünk, olyanok voltunk, mint egy család. Jin volt a mi anyukánk. Vacsora után egymás után lefürödtünk és a szobámban leültünk beszélgetni. Egy idő után kifogytunk a témákból, de Rap Monster egy remek ötlettel állt elő. Hogy közelebb kerüljünk egymáshoz, mindenkinek egy mondatban le kellett írnia, hogy mitől fél, vagy egy olyan dolgot, amit nem szívesen osztott volna meg csak úgy. Egy cetlire írtuk és hogy érdekes legyen, Jimin sapkájába tettük őket és mindenki húzott egyet. Én kinyitottam, amit húztam és miután elolvastam, aggódva végignéztem a fiúkon.
- Baj van?- kérdezte Suga, majd kinyitotta az övét. Halkan kuncogni kezdett és felnézett a cetliről- Kezdhetek?

- Persze!- bólintott Rap Monster.
- Félek, hogy Rap Monsternek komolyabb baja fog esni és elveszítjük. (Hiányoznál NamNam~)- olvasta fel mosolyogva- V, ezt fogadok, hogy te írtad.
- Igen- bólintott mosolyogva V.
- Nem vagyok olyan béna- háborodott fel az érintett személy. Mivel mindenkinek eszébe jutott, hogy ki miatt szívtunk a függöny miatt, nevetni kezdtünk.
- Oké, én olvasok- mondta V és ránézett a cetlire- Ez izgi! Tegnap megtörtént az első csókom. Ez ki?- izgatottan fürkészte a tekinteteket, de csak egy nem volt értetlen- Jungkook, te kis huncut! Ki rontott meg?
- Senki!- ekkor elkövette azt a hibát, hogy rám pillantott. Persze nem kellett sokat matekozni, hogy leessen mindenkinek.
- Ti smároltatok?- kérdezte Jimin.

- Az a csók semmi nem volt- szabadkoztam.
- Az a csók nem semmi volt- tette a hangsúlyt a semmire Rap Monster.
- Az a csók nem volt semmi- vigyorgott Jungook és lepacsizott Jinnel.
- Na jó! Folytassuk az olvasást- sóhajtottam- Ki jön?
- Én- mondta Jungkook és felolvasta az ő cetlijét- Félek, hogy nem vagyok elég jó. Ezt ki írta? Ez baromi szomorú, mert mindegyikünk tehetséges.
- Én írtam- mondta egyszerűen Rap Monster- Így érzem. Ti fantasztikusan énekeltek, de nekem csak a rap a fegyverem.

- Na és? Melody meg táncolni nem tud- mondta J-Hope nevetve.
- De a hangja olyan, mint egy angyalé..
- Nem engem kell fényezni! Most Rap Monstert kell magasztalni- szóltam rájuk.
- Lényegtelen!- legyintett Rap Monster és kinyitotta az ő cetlijét- Szeretem az egyik bandatagot. (Nem Melody az)- nagy szemeket meresztve körbenézett a fiúkon- Hanem?!- Jin keze bizonytalanul a levegőbe emelkedett.
- Azt hiszem, ezt nem gondoltam át- motyogta teljesen elvörösödve.
- Ez még izgibb, mint Melody és Jungkook- dőlt előre V- Kibe vagy szerelmes Jin?
- Erre én is kíváncsi vagyok- ráncolta a homlokát J-Hope.

- Lehetne, hogy erre visszatérünk? Most nem tudnám elmondani- rázta a fejét Jin és inkább a cetlijét olvasta fel- Félek, hogy el kell búcsúznom a bandától. Jaj, Suga!- sóhajtott fel szomorúan.
- Hiába tesz bármit Melody, ez örök félelmem marad majd- vett egy mély levegőt Suga.
- Mit tesz Melody?- kérdezte V.
- A YG Entertainment munkát ajánlott, de többet nem mondhatok, mert aláírtam, hogy titokban tartom- válaszoltam egyszerűen és kinyitottam a cetlit és felolvastam- Elégedetlen vagyok a testemmel és kemény diétába és edzésbe kezdtem. Már csak Jimin és J-Hope maradt, szóval Jiminre tippelek.
- Jól tippelsz- húzta a száját Jimin.

- Oké, hogy mindannyiunk valamilyen szinten diétázik, de mi a bajod a cuki pufi pofiddal?- kérdezte Jungkook nevetve és megcsípte az arcát.
- Az arcom nem cuki, de a többi stimmel- lökte el a kezét- De most én jövök- a cetlire pillantott és a mosoly jele is megszűnt az arcán- Boldoggá teszem az embereket, hogy ne tudja meg senki, hogy mennyire össze vagyok törve legbelül. J-Hope?- nézett fel Jimin a fiúra, aki összepréselt ajkakkal nézte a földet.
- Nem akartam beszélni róla, csak a játék miatt írtam le- nem akart magyarázkodni, így az utolsó cetli került felolvasásra, ami az enyém volt. Először csak magában olvasta fel és egy könnycsepp végiggurult az arcán- Basszus, Melody! Ezért költöztél ide?
- Igen- biccentettem. A többiek kíváncsian néztek ránk, mivel nem tudták, hogy miről van szó.

- Olvasd fel!- szólalt meg Rap Monster.
- Az apám börtönben van, mert embert ölt, hogy legyen pénzünk- olvasta fel J-Hope és a hangulat abban a pillanatban megfagyott. Féltem, hogy a többiek mit fognak reagálni, de szerencsére jó arcok voltak.
- Sajnálom!- mondta halkan Suga. Csak egy keserű mosollyal a vállára hajtottam a fejemet.
- Ezt elmondhattad volna előbb is. Nem ítéljük el egymást. Jin meleg, te biszex, az apád gyilkos...- magyarázta V gondolkodás nélkül, ami miatt Rap Monster befogta a száját.

- Nem vagyok meleg... Csak tetszik valaki- mondta Jin zavartan.
- És kicsoda?- kérdezte Jimin.
- Ha elmondom, nem fogtok utálni?- kérdezte Jin és mivel mindenki bátorítóan reagált, bátorságot vett magán és kibökte- Rap Monster.
- Mi?- kérdezte V, mintha csak mozizna. De tényleg, csak a pattogatott kukorica hiányzott az öléből. Rap Monster viszont erősen gondolkodva nézte a földet. Mindannyian vártuk, hogy mi lesz Jin ítélete. Összetörik még ma este a szíve, vagy rátalál élete szerelmére? Sokat nem kellett várni, mert mosolyogva Jinre pillantott.
- Én is kedvellek- bólogatott aprókat. Mi lélegzetvisszafojtva néztük a két fiút. Jin odamászott hozzá és mélyen a szemébe nézett.
- Szopatsz?- kérdezte nagy szemekkel.
- Remélem- kacsintott és kapásból lesmárolta. Egy emberként sikítottunk fel, mert annyira aranyosak voltak. Viszont ezzel el is dőlt, hogy kik alszanak együtt az ágyamon. Magunknak hoztunk matracokat, de azzal a feltétellel, hogy csak az első csókjuk történhetett meg a szobámban, a többit rendezzék le valahol máshol.