A reggeli napfényben úszó suli udvarán beszélgettem Kaival, ami furcsa érzést keltett bennem. Eszembe jutott, hogy Kris mit mondott. Ha ránéztem, nem tudtam elképzelni róla, hogy hazudjon nekem, vagy bántson.
- Szerinted?- kérdezte, de mivel nem figyeltem rá, igyekeztem jó választ adni.
- Úgy gondolom, igazad van- mondtam magabiztosan.
- Na! Tudtam, hogy legalább te igazat adsz nekem- csapta össze a tenyereit büszkén- De most mesélj te! Milyen volt az interjú? Jonghyun még nem tette ki a suli honlapjára.
- Jó volt. Azt hittem, kínosabb lesz, de lehet, hogy az első csókom történetét nem kellett volna elmesélnem- sóhajtottam gondterhelten.
- Na, így még jobban várom, hogy elolvashassam. Jonghyun tuti, hogy jól meg fogja írni- a falnak dőlt és lazán zsebre vágta a kezeit. Én kissé tehetetlenül néztem a kapu felé és megláttam Minhot. Az ajkamba harapva közelebb léptem Kaihoz és inkább nem néztem egyikükre sem.
- És neked milyen volt a hétvégéd?- kérdeztem, hogy ne legyen egy percnyi kínos csend se.
- A szokásos. Sokadjára elbúcsúztunk a nyártól egy király buli formájában- megvonta a vállát és úgy kezdett nevetni, hogy szinte elvarázsolt, ahogy az arca körül a hajtincsek táncikáltak.
- Az jó- mondtam egyszerűen.
- Bocs édes, de most mennem kell- sóhajtott egy nagyot és ellökve magát a faltól elindult a kapu felé, ahol a többi osztálytársa volt. Kris inkább nem akart ott lenni és látványosan kikerülte Kait, majd elviharzott még mellettem is. Jobbnak láttam, ha inkább nem hagyom, hogy Minho egyedül lásson, így bementem a terembe, ahol még nem volt senki. A helyemet elfoglalva elővettem a füzetemet, amiben a verseimet tartottam. Egytől egyik szörnyű volt az összes, pedig imádtam írni őket.
- Jó reggelt!- motyogta mellettem elhaladva Suga. Feltűnően rossz kedve volt, így mikor leült mögöttem, felé fordultam.
- Valami baj van?- kérdeztem aggódva miatta.
- Már megint a szüleim- válaszolt egyszerűen. Tehetetlenségében lefeküdt a padra- A faszom! Ha rajtuk múlna, egy kurva irodában rohadnék. Azt hiszik, hogy a zenéből nem tudok majd megélni.
- Jaj, Suga!- simogattam meg a fejét- Ha látják majd, hogy milyen jók vagyunk, biztosan megváltozik a véleményük.
- Én erre nem vennék mérget. Anyáék nagyon ellenzik és rossz, hogy pont a családom nem segít.
- Suga, tudom, hogy nem vigasztal, de mi is a családod vagyunk és támogatunk mindenben- mondtam, majd a támogatásom jeléül adtam egy puszit az arcára.
- Hello!- lépett be Jimin és V, majd tovább nevetgéltek valamin.
- Köszönöm Melody!- erőltetett magára egy mosolyt Suga és elővette a dalszöveget, amit az első dalunkhoz írt Rap Monster- Mielőtt felvesszük, elpróbáljuk majd?
- Máshogy nem is menne. Biztosan hagynak időt, hogy még összeegyeztessük- mondtam a dalszöveget figyelve.
- Furcsa, hogy mindent magunknak kell csinálnunk az alapon kívül- lépett hozzánk Jimin és leült J- Hope helyére.
- Ja! Ha ti nem lennétek, már rég elvesztem volna- mondta V eltorzult arccal, mivel belegondolt, hogy milyen kis szerencsétlen lenne egyedül. Én csak halkan kuncogni kezdtem, mivel én is elképzeltem őt, ahogy a koncerten csak tétlenül áll zene és koreográfia nélkül.
- Srácok!- rontott be Rap Monster, mögötte pedig a többi jómadár.
- Most lecseszel minket, mert elfelejtettük, hogy pénteken volt a szülinapod?- kérdezte V nagy szemekkel.
- Erre még visszatérünk, de most nem ezért siettem ide. Lehozták az interjúkat- mondta izgatottan és letette elénk az egyik sulis laptopot. Az ajkamba harapva olvastam végig az összeset, amik nagyon jól sikerültek. Jin és Key elhülyéskedte az egészet, ellenben az enyém elég komoly és kínos lett. Jonghyun nem írt hazugságokat, de tudtam, hogy ha ezt mindenki elolvassa, Mina és a többi Barbie baba rajtam fog röhögni. Ebédszünetben azonnal felkerestem a végzősöket és legnagyobb bánatomra az igazgató is ott volt, aki mosolyogva kezet fogott velem.
- Gratulálok Miss Graham, az ön interjúja a legolvasottabb. Imádják a rajongók- mondta izgatottan.
- Vannak rajongóink? Már most?- kérdeztem, de mintha meg se hallotta volna, tovább áradozott az őszinteségemről és a nyitott gondolkodásomról. El akartam menni onnan, de egy kar visszahúzott.
- Melody, baj van?- kérdezte Taemin.
- Én.. Nem is tudom. Az interjú.. Mi van, ha azt fogják hinni, hogy a lányokat szeretem?
- Mi?- nevetve kihúzott a folyosóra- Figyelj! Ez az interjú jó lett. Az emberek meg higgyenek, amit akarnak. Én megvédelek- kacsintott és visszasietett a többiekhez. Én is inkább elindultam az osztálytársaimhoz, akik éppen a dalt próbálták.
- Jó, hogy jössz- intett Rap Monster- A te részed nélkül nem ugyanolyan a hangzás.
- Bocsi, volt még egy kis dolgom- mondtam szabadkozva és közéjük ülve csatlakoztam a dalhoz, ami egyre jobban hangzott. Délutánra a stúdióban gyülekeztünk, ami miatt mindenki izgult. Jimin a sarokban ült és az ajkát kétségbeesve rágcsálta.
- Hé!- guggoltam oda mellé- Jól vagy?
- Nem..- mondta rémülten- El fogom baszni.

- Dehogy! Miből gondolod ezt?- kérdeztem és leültem a földre- Tudod, mit? Azt akartam, hogy nekem hozzon szerencsét, de neked jobban kell- kicsatoltam a nyakamból a nagyi nyakláncát és az ő nyakába raktam.
- Neked hozott már szerencsét?- tapogatta a kis szívecskét.
- Nekem még nem, de a nagyszüleimnek igen. A házasságuk még mindig felhőtlen és boldog. Talán a karrierünk is ilyen lesz- megsimogattam a vállát, ő pedig kicsit nyugodtabban elmosolyodott.
- V a banda nélkül lenne elveszett, én pedig nélküled- suttogta Jimin és felállt- Vegyük fel az első dalunkat.
- Ez a beszéd!- biccentettem és már neki is állhattunk a munkának. Rap Monster volt az, aki beosztotta az időt és hogy kinek a részét ki után vesszük fel. Végül zökkenőmentesen alakult a felvétel, leszámítva, hogy majdnem kidobtak minket, mert Rap Monster leejtette a mikrofont, ami nem egy olcsó darab volt.
- Jók voltunk?- kérdezte Jungkook Jintől, aki azért valljuk be, ilyen téren tapasztaltabb volt, mint mi.
- Elég ügyesek voltunk. Az előző osztályok nem végeztek ilyen hamar- válaszolta Jin, de én azonnal a negatív oldalára tapintottam rá.
- Akkor mi trehányabbak vagyunk. Nem végzünk jó munkát és elcsesszük. És ha nem sikerül az első fellépésünk, Suga átmegy másik suliba- levegő után kezdtem kapkodni.
- Mi? Dehogy!- lépett hozzám Suga- Ez a dal nagyon jó lett. Az igazgató imádni fogja.
- Mi van ma veled? Olyan hullámzó a hangulatod, mint akinek megjött- mondta szemtelen vigyorral Junkook.
- Jól vagyok, csak.. Ez a nap túl sok. Az interjú, a dal, ráadásul a családom..- nem fejeztem be, csak sóhajtottam egyet. Nem akartam nekik elmondani, hogy a családom éppen szétesőben van. Most csak Suga számított.
- Nyugi! Most szépen elmegyünk és mindenki meghív engem valamire- mondta Rap Monster.
- Nem gondolod, hogy rád költöm a pénzemet?- kérdezte nevetve Jin.
- Nekem ingyen cuccokat szereztek a többiek szülinapomra- jelentette ki Jungkook. Mivel tudtuk, hogy a rózsaszín kislányoknak való nyakláncra gondol, hangosan nevetve sétáltunk ki a stúdióból.
- Melody..- böködte meg a vállamat Jimin.
- Igen?- néztem rá még mindig nevetve. A kezembe adta a nyakláncomat és csak szelíden mosolygott.
- Köszönöm! Jó barát vagy- mondta halkan és átölelt.
- Ennyit megtehettem érted- vontam meg a vállamat és már siettünk is a többiek után.
- Oké! A koreográfiát Dean segített kidolgozni, a dal megvan, kell még valami?- kérdezte Rap Monster.
- Irányérzék V-nek- cukkolta az említett személyt Jungkook.
- Na! Az van- háborodott fel szegény fiú.
- Várjatok!- szólalt meg hirtelen Jin a faliújságra pillantva. Mi is odanéztünk és nagy betűkkel ki volt írva, hogy az osztályunkat első órában várják a rajzteremben. Mindenki Jinre nézett, hogy mi folyik itt.
- Jin?- szóltam hozzá én elsőként.
- Vagy az őszi kirándulás, vagy a smink és a haj. Másról nem lehet szó- gondolkodott Jin hangosan.
- Őszi kirándulás?- kérdezett vissza Suga.
- Aha.. Kitesznek minket egy hétvégére egy kis faházba és együtt kell túlélnünk étel és ital nélkül. Ami vicces, mert a természetben minden megtalálható. Ügyeltek rá, hogy olyan helyre essen. Nem kell félnetek, én már voltam ott. Tudom, hogy mit hol találunk- mesélte Jin mosolyogva. Mi csak döbbenten néztünk egymásra.
- Ez nem illegális?- kérdeztem.
- Miért lenne az? Tanulunk egy kis önállóságot- rázta a fejét Jungkook- Legyen már benned kalandvágy- kacsintott rám.
- Nem köszi! Szeretek puha ágyban, párnák között és kulturált körülmények között lenni.
- Megoldhatjuk- kacsintott ismét Jungkook.
- Mi van? Bejön, mert az első csókja egy csajjal volt?- kérdezte Suga.
- Még szép! Serdülök- tárta szét a karjait a legifjabb tagunk.
- Na, akkor serdülj kifelé!- mondtam, majd nevetve kitoltam az ajtón és mentünk tovább egyenesen egy kávézóba, ahol összedobtuk a pénzünket egy tortára, hogy kiengeszteljük Rap Monstert, amiért megfeledkeztünk a szülinapjáról.