White (Epilógus)

Annyeong!:3 Nos elérkeztünk az utolsó fejezethez is...köszönöm azoknak akik velem tartottak és végigolvasták ^^ Pusszancs mindenkinek és jó szórakozást az utolsó fejezethez!:3

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

- És a legjobb Rookie csapat díját kapja a....Wonderland! - felsikítottunk és meghajolva felfutottunk a színpadra. Nem mertem levegőt venni és könnyes szemekkel köszöntem meg a rajongóinknak ezt a díját. Én az ő szeretetükből táplálkoztam, az ő erejük segített hozzá ehhez a díjhoz. El se mertük hinni, hogy ebből az ostoba kis álomból, valódi siker lesz. Láttam, ahogy Suga elmosolyodik és egy apró szívet mutat nekem. Ő lett a második menedékem, és nagyon büszke vagyok rá. Miután véget ért az ünnepség, boldogan szaladtam a párom karjaiba.

- Nagyon büszke vagyok rád! - csókolt meg. A karjaiba simultam és végignéztem a kis családomon. Rengeteg megköszönnivalóm lenne nekik de egy élet is kevés, hogy végigmondjam. Könnyek szöktek a szemembe ezért Yoongi mellkasába bújtam de hamar eláztattam a felsőjét.

- Na, miért sírsz? - emelte fel a könnyes arcom az államnál fogva.

- Mert annyira szeretlek titeket! - törtek elő újra. Az ujjaival letörölte a könnyeim és magához szorított.

- Én is szeretlek. - elmosolyodtam és még percekig így álltunk.

- Menjünk el ezt megünnepelni! - emelte fel a díjunkat Choo. Mindannyian beáramoltunk az egyik közeli szórakozóhelyre és megcéloztuk az üres boxokat. Mi ketten megpróbáltunk beszélgetni, de nem igazán értettük egymást szóval csak a táncoló tömeget figyeltük. Jin és Dawi eltűntek valahova, Choo és Jimin táncoltak a többieket pedig csak elvétve láttuk. Hirtelen beraktak egy lassú táncot mire Yoongi behúzott a táncolók közé. Átkarolta a derekam, és lassan mindenki ringani kezdett a parketten.


Mikor hazaértünk senkinek se volt kedve még lefeküdni ezért felelsz vagy merszet játszottunk. A VIXX is betömörült a kis dormunkba meg a SEVENTEEN néhány tagja.

- Hehe, Reyza... - villantott egy ördögi vigyort a leader az említett felé. - Felelsz vagy mersz? - a lány nyelt egyet.

- Felelek.

- Oh ez esetben...Ken vagy Leo? - emelte fel a szemöldökét. A szobában hallani lehetett Reyza szívdobbanásait aztán nagy nehezen kinyögte:

- Ken... - az egész bagázs felordított és játszottunk tovább.

- Dawi...felelsz vagy mersz?

- Egyértelmű, hogy merek. - húzta ki magát.

- Hét perc a mennyországban, Jinnel!

- Csak hét? - fogta meg a párja kezét.

- Akkor a szobátokba, kérlek. - fogta meg a fejét Minky.

- Igenis. - felhúzta a párját és behúztak a szobájukba. Az üveg ezúttal Jungkook előtt állt meg.

- Merek. - jelentette ki a BTS maknaeja.

- Szuper... - húzta el a száját. - Táncolj egy magyar zenére! - röhögte el magát.

- Oké...ez könnyű lesz.

- Azt hiszed? - nevettem Suga vállába. Reyza benyomott egy magyar mulatós zenét mire mindannyian lesápadtak, csak mi röhögtünk a padlót verve. A maknae hamar magához tért de a vége úgyis az lett, hogy végignevette az egészet. Leült és az üveg Choot vette célba.

- Merek. - nyögte ki hosszas idő után. Jungkook csak egy rókavigyort eresztett felé.

- Vedd le Jimin pólóját. - mutatott a kicsit nehezen levehető felsőre. Choo nyelt egyet és szép lassan nekikezdett. Már a felénél járt amikor felpattant és visítva befutott a szobájába mire Jimin bocsánatot kérve, itt hagyta a társaságot. Nem maradtunk olyan sokan, mivel az Astro is feladta egy idő után és elvonultak, kivéve MJ-t. Félóra után a VIXX fele is elment tőlünk és az itt jelenlévő társaságot képviselte a BTS itt maradt tagjai, Ken, Hongbin, Ravi, MJ, Daewon, Minky, Reyza, Kiko és jómagam. Azt a hülye Daewont nem engedtük be a lakásba de csak bejutott. Viszont elég balszerencsés napom lehetett mert az üveg előttem állt meg.

- Felelek. - sóhajtottam. Épp MJ volt előttem ami nem sok jót ígért nekem. 

- Meddig mersz elmenni előttünk Sugával? - lesápadtam a kérdésre, de mivel nem akartam válaszolni levettem a felsőmet ami alatt szerencsére még volt egy top. Mikor újra én jöttem volna azt kaptam ezúttal Hongbin-tól, hogy egyek fagyit a mellettem ülőről jelen esetben a páromról de nem akartam megcsinálni. Yoongi felhúzott a földről és berobogott velem a szobánkba.

- Nem akartam, hogy lássanak egy ruha nélküli területet rajtad. - vakarta meg a tarkóját. De édes.

- Nyugodj meg, nem fognak. - karoltam át a nyakát.

- Valamit nem mondtam el neked... - döntötte a homlokát az enyémnek.

- Mit?

- Hogy téged szeretlek a világon a legjobban... - csókolt meg. Beletúrtam a hajába és óráknak tűnő percek következtek.

- Mindennél jobban szeretlek. - súgtam az ajkaira.

The End

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top