Gyorsan eltelt ez a nap is. Sango nem cseszegetett. Úgy látszik hatottak annak a srácnak a szavai. A fiúktól alig tudtam elköszönni mert már hívott apám hogy hol vagyok. Nem hiszem hogy ilyen fontos lenne ez a vacsora de ő tudja. Pár szó a szüleimről. Maximalisták. De nagyon. Belőlem és a nővéremből a tökéletest gyereket akarták faragni. De egyszer amikor jöttek haza Mitsuko versenyéről balesetük volt és a testvérem meghalt. Akkor még csak 10 éves voltam ő meg 16. Nagyon szerettük egymást még ilyen korkülönbséggel is. Nagyon megviselt az elvesztése. Anyámékat már nem annyira. De eltelt azóta 6 év. Jobban vagyok már de azért hiányzik. 

Amikor beléptem a házba anyám egyből a fürdő felé tolt hogy szedjem rendbe magam és az asztalnál várnak. Mire kettőt pislogtam már a tükörbe nézte magam. Hát akkor készülődjünk. 

10 perc múlva már kész voltam és pont akkor rontott be anyám hogy itt vannak a vendégek. Lassú léptekkel sétáltam a bejárati ajtó felé. "Nyugi Mina. Megvacsoráztok és mehetsz fel a szobádba." Próbáltam nyugtatni magam.

- Áh [T/N]! Üdvözöld a vendégeket. - állt el apám az útból hogy jobban szemügyre vehessem őket. Egy kb 190 magas férfi, egy 165 magas nő és az a srác állt ott aki megvédett a buszon aki mellesleg egy törpe volt. Ki tágultak a szemeim.

- Üdvözlöm kisasszony. Kenny Ackerman vagyok. Ő itt a hugom Kuchel és a fia Levi Ackerman. - fogtam meg a kezem a férfi és kezet rázott velem. 

- Szervusz. - mosolygott rám a nő. 

- Szia... - hajtotta le a fejét Levi. De honnan tudta hogy ki vagyok? 

- Konbanwa! - hajoltam meg előttük. 

- Gyertek beljebb. Kész a vacsora. - szólt anyám.

Leültünk az asztalhoz. Én a szélén ültem. Nem hinném hogy lenne bármi közös témám velük. A felnőttek beszélgettek amíg Levi és én ettünk. Kicsit zavarba voltam a reggeli eset miatt. 

- És [T/N]. Te hány éve is vagy? - kérdezi kedvesen Kuchel. 

- Uhm idén leszek 16. - válaszoltam.

- Oh... - halottam Levi sóhaját. 

- Hm... Össze illenétek a fiammal. - ekkor hirtelen mindketten félre nyeltünk és köhögni kezdtünk. Én vele? 

- Anya! - szólt erélyesen rá a fia. 

- Most miért? Te 19 vagy ő meg 16 lesz. Nem olyan sok, és úgy is jót tenne mindkét családnak. - mondta Kenny.

- Pontosan. - vigyorodott el apám. - Levi bármikor szívesen látunk és Mina te is elmehetsz hozzájuk. 

- D-de é-én. - csak dadogni tudtam. Ennek nem lesz jó vége. A tekintetem rá vezetem Levi-ra. Láttam neki se annyira tetszik az ötlet és ezt meg is mondta. 

- Álljunk csak meg! NEKEM van barátnőm! - vetett egy gyilkos pillantást anyjáékra.

- Oh tényleg és ki az? - kérdezték egyszerre a szülők. Jaj. Kezdtek félni.