-Egészségükre -tettem le eléjük az italokat, és elmenekültem a pultba. Persze pont olyankor nincs a közelembe a főnök, amikor a jelenléte meg tudna nyugtatni. Szerencsére a másik jött fizetni, nem az akinek már a nézésétől félek. Ahogy elhagyták a helyiséget megnyugodtam.

Hétfőn délelőtt 10-re kellett mennem. Elkezdődött az a hét, amit nem igazán szeretünk a családban. Mivel nem délutánra megyek, így nem tudok főzni, vagy kaját melegíteni, ezért anyu és hugi is plusz egy szendvicset visz magával, és miután délután 3-4 körül végzek akkor kell nekiálljak a főtt ételnek. A másik műszakba mindig gyakornokok vannak, akiknek minden lépésüket végig követi Marie. Általában 12 óra előtt senki nem szokott lenni, így az egy nyugis időszak. Akkor szoktunk Dinaval besegíteni hátul a konyhába és az évszaknak, vagy az ünnepnek megfelelő dolgokkal kidíszíteni az egész termet.

Az a nap, pont ilyen díszítős volt. A faluban azon a pénteken és szombaton falunapot tartottak és megkértek minket, hogy tegyünk ki néhány plakátot. Ez az az egy amibe soha nem szól bele a főnök. Mivel mi hírdetünk másokat, így ők is megemlítik a nevünket azokon a bizonyos rendezvényen, így mi is hírdetve vagyunk.

-Ezt hova tegyem? -mutatott felém egy papírt Dina.

-Nézd. Ott szerintem jó lesz -mutattam a falra, miközben mindegyik asztalra elhelyeztem egy szórólapot a rendezvényről. Minden fel volt sorolva rajta, ami érdekelhette az embereket, pl.: a fellépők listája, hogy az egész buli ingyenes, hogy este lesz majd utcabál, na meg az italok és ételek, amik majd a sátoroknál kaphatóak lesznek -Felteszed a maradékot? Én akkor hátra megyek egy picit -egyezkedtem, amire igent mondott.

-Segítenél ha már ide jöttél? -kérdezte meg Julie könnyes szemmel. Szegény nem bírja a hagymát.

-Persze, megpuculom már ezt. Menj ki pihentesd a szemed -mosolyogtam rá és helyet cseréltünk.

-Köszi egy angyal vagy -hálálkodott, majd kilépett az ajtón. A másik lány paradicsomot vágta fel, meg egyéb zöldségeket és a többségét betette a hűtőbe. Csendben dolgoztunk egymás mellett, mint mindig. Julieval néha beszélgetünk, de vele még két szót sem váltottunk. Azt sem tudom, hogy hogy hívják. Nagyon csendes és visszahúzódó természete van erre már rájöttem.

-Megjöttek az első vendégek -jött vissza Julie. Pont végeztem a hagymával és le is takartam egy tányérral.

-Remek, akkor kimegyek. Szóljatok, ha kell segítség -mondtam és előrementem, ahol már Dina felvette a rendelést.

-Kezdésként tyúkhús leves, egy adag marha pörkölt rizzsel, egy adag sült hús rizzsel és kettő gyerekmenü lesz. Aztán ki tudja lehet még desszertet is esznek majd -jött nevetve mellém a pultba és a kisablakon hátraadta a rendelést -Kiviszem az italokat, de el ne menj, mert akarok tőled valamit kérdezni -nézett rám, és elment elintézni a dolgát. Közben hozzám is jöttek és elvitelre kértek sült krumplit rántott sajttal.

-Rendben. Egy 10 perc alatt elkészül, addig nyugodtan foglaljon helyet. Esetleg nem kér egy italt? -kérdeztem, mire kis gondolkodás után válaszolt.

-Ha már így kérdezi, elfogadok egy kávét -válaszolt és leült a pult melletti asztalhoz. Beadtam én is a rendelést és elkészítettem az expresszót.

-Most már beszélhetünk? -jött hozzám Dina.

-Ja, csak ezt kiviszem -mutattam és gyors oda tettem a vendég elé -Mond.

-Mi van veled és Shawnnal?