Találtam egy borzalmas művet, szereplője Récsöl.

Közben pedig teljesen megfeledkeztem mindenről, rólatok, mert életembe talált a boldogság.

Ezzel nem is akarok felvágni, de tényleg ez az egyetlen nyomós oka mindennek.

Szóval, kedves olvasók, ez is elérkezett, még minden nap érzem ahogyan körülöttem itt vagytok, és ez mégjobban boldoggá tesz.

Nem tudom, naplót kezdjek el e írni ide, vagy hagyjam az utókornak a Daddy Wattpadot, és menjen a csönd.

Belekezdeni belekeztem sok sok könyvbe, de a végeredmény az lett, hogy inspiráció hiányában vége szakadt.

Szóval lehet, hogy minden nap kirakok egy napi történt monológot.

Lenne rá igény? Vagy hanyagoljam?

tényleg tanácstalan vagyok.

köszönöm!