Louis

Szemeim nehezen nyíltak ki, álmom folyamatosan visszarántott. Láttam magam előtt azt az árvaházban dolgozó utálatos szőke nőt, aki mindig kontyban viselte a haját. Láttam ahogy közelebb jön, és közli, a nővérem meghalt. A fájdalom élesen hasított a szívembe, és Fiona arca ugrott be.

Zihálva pattantam föl, nem ez az első alkalom, hogy erről álmodok. Izzadt tincsimet eltúrtam arcomból, és nagy levegőket véve realizáltam, hogy a saját ágyamban vagyok, nincs gond. Beugrott az éjszaka, ahogy Harryke átjött hozzám mert rosszat álmodott. Azonban most nem volt mellettem, csak BooBear utalt rá, hogy itt bizony Hazz aludt. Kezembe vettem a plüsst, és megszagolgattam. Jellegzetes Harry illat, amitől megveszek. Na de hol van Harry?
A macit leraktam, és még mindig izzadtan keltem ki. A mosdóba mentem először, majd Mira szobájába, de sehol nem volt.
A hideg is kirázott hirtelen, hiszen megijedtem. Így siettem le a lépcsőn. Ami viszont az előszobában várt enyhén szólva megdöbbentett.

Halkan ment valami zene, amire Harry dúdolgatott. Előtte a vasaló deszka, kezében a vasaló, és az én gyűrött ruháimat vasalgatta. Csupán egy fehér pólót viselt, és egy alsógatyát.  Kerek popsiját balra jobbra billegette a zene ritmusára. Annyira belemerült ebbe, hogy észre sem vett. Lemerevedve néztem, nehogy észre vegyen, és akkor vége legyen ennek a kis jelenetnek. Csoda hogy a nyálam nem csordult ki. Akkor azonban felkapta a fejét, és még ugrott is egy picit.
- Jajj, Louis nagyon megijesztettél - hadarta, és lerakta kezéből a vasalót, amit aztán ki is húzott, hisz már egy lavórnyi ruha, még alsóneműk is ki voltak vasalva.
- Csak izé...tudod...tudod mondtad, hogy ma mész, izé...szóval mész dolgozni, és én kivasalgattam neked, hogy legyen majd ruhád.
Szemeit félve szegezte nekem, lábacskáit megroggyantotta.
Hogy a picsába tud ilyen rohadt édes lenni, ennyire kívánatos? Miért néz ki úgy, mint egy elsőosztályú kurva? Annyira tökéletes! Azok az ajkak csodákra lennének képesek...
Mikor észbe kaptam kis elkalandozásomból, közelebb mentem hozzá, és derekára helyezve a kezem, ezt mondtam.
- Bébike. Mióta vagy te fönt? De hisz nem kellett volna kivasalnod, ez nem a te feladatod - mondtam neki kedvesen, és sima arcán végig húztam ujjamat. Elpirulva dörgölte ujjaimhoz pofiját.
- Én csak...hamar keltem, nem tudom. Aztán gondoltam örülni fogsz neki...meg a reggelinek.
- Harreh - ámultam el teljesen, és megfogtam kezeit.
- Nagyon köszönöm! Nagyon jó fiú vagy, jó kisfiú.
- Annyira már nem kicsi, tizenhat vagyok.
- Hozzám képest kicsi - néztem elbűvölő zöld szemeit, és kuncogtam.
- Tényleg köszönöm! - azzal odahajoltam hozzá, és homlokára adtam puszit, majd nem bírtam megállni, pofijára is kapott kettőt. 
- Te jól vagy Lou? - mentünk át a konyhába, ahol Harry által készített palacsinta volt. Én egy kibaszott rántottát nem tudok rendesen megcsinálni.
- Csak mert este kicsit sokszor ziháltál, de már aludtál.
- Biztosan csak rossz álom volt - motyogtam. Igaz is, nem egyszer volt már ez. Tudom, hogy szoktak lenni rémálmaim. Utálok is elaludni ezek miatt. Az álmok ellen nem tehetünk semmit. Azok ha jönnek, már ott vannak, és nem nyomhatsz pillanat álljt, nem ikszelheted ki az álmot.

Reggeli után fürtöst a fürdőbe irányítottam egy újabb adag kenőcsért. Ott állt előttem alsógatyában, hisz megint térdeltem, szám magasságában volt büszkesége. Fantáziám sosem hagy nyugodni, ezt már megszokhattam. Arra gondolok, milyen lenne őt szájjal kényeztetni? Milyenek lehetnek a nyögései?
Soha senkit nem szoptam még le, hiszen én vagyok a domináns fél, felém ne kerekedjen senki! Azon felül tudnám a dolgom, hiszen engem már rengetegen leápoltak. A bár erre van. Az élvezeteimre, és csak hálát adok az égnek, vagyis inkább Zaynnek, hogy Mirabes még nem tudta meg. Rég volt már bár kalandom, és hiányzik. Ezzel szemben nem tudnék most nagyon mással élvezkedni. A göndör teljesen elveszi az eszem. Nem sokáig bírom már kontrolálni magam, bármelyik pillanatban kitörhetek, és akkor Harry nem marad ártatlan.

Felvettem egy szürke melegítőt, meg ugyanolyan színű ujjatlant, és megkerestem Harryt, aki az ideiglenes szobájában telefonozott.
- Figyu Hazz, elmegyek futni, te vigyázz magadra, egy óra múlva jövök kábé, jó?
- Csinálhatok ebédet? - csillant föl a szeme.
- Ne. Nem akarom, hogy a feladatodnak gondold, majd rendelünk valami finomat.
- De nekem ez hobbi Lou.
- Biztos?
- Teljesen! - szemei még csillogtak is.
Gyorsan megmutattam neki, hogy mit hol talál a konyhában, majd nem bírtam megállni, kapott egy arcpuszit, amibe bele is pirult.

Fülhallgatómat fülembe dugva indultam meg a szokásos futó útvonalamon, ami egy parkon vezet át, ahol megszoktam állni fekvőtámaszozni, felülésezni.
Mikor ezek is megvannak, futok tovább.
Hirtelen pittyegett a telefonom. Zayn az.
- Szia - szóltam bele futás közben, így elég lihegős lett a hangom.
- Hé Louis ne mondd, hogy valamiben megzavartalak! - nevetett.
- Csak futok te hülye! Tudod, valaki figyel az izmaira.
- Na jó, nekem te ne beszélj, elég jók az izmaim, és Liamnek is bejönnek, szóval ennyi vagy!
- Na nyugi Z, mondjad mi van?
- Csak azért hívtalak, hogy minden rendben van-e Harryvel. Jól van?
- Jobban, igen, bár ma még kikértem suliból.
- Te figyu...elég ártatlannak tűnik az a fiú. Ugye nem akarod semmibe belevinni?
- Nyugodj le Zayn, nem akarom. Rohadtul kívánom, jobban mint bármi mást eddig az életemben, de kibírom, csak két hét... - még én sem hittem abban amit mondtam, nem hogy Zayn.

Harry

Miközben sült a rétes, gyorsan Niallre írtam, szívem a torkomban dobogott.

H: Naill, segítened keeell!

Ugyan most már biztosan órája van, de azért meg kell próbálnom, hisz nem tudok megmaradni a bőrömben.

N: Harry!! Hol a francban vagy??
H: Nyugi, Louisnál.
N: De miért nem vagy suliban, a mellettem lévő padban?
H: Tegnap Shawnék, tudod a felsőbb évfolyamosok megvertek, és Louis elintézte őket, engem meg megvigasztalt.

Abban a pillanatban felhívott.

- Na de nem órád van?
- Lebetegedett a szipirtyó, lyukasom van, és kimentem a folyosóra. Jesszus halljam mi történt?! Jól vagy, lett nagy baj? - lihegett kétségbe esve. Olyan cuki, hogy így aggódik értem!
- Nyugi Niall, már jobban vagyok. Lou lekezelte a sebet. Így már sokkal jobb.
- Ahh hála a jó égnek! Na és Louis? Milyen?
- Erről akarok beszélni...te és apukád között milyen a kapcsolat? Még ezt nem nagyom figyeltem meg. Például hogy szoktátok hívni egymást?
- Te is tudod, hogy Niallnek hívnak.
- Nemár Niall, kérlek segíts!
- Jólvan, nyugi. Én apának hívom, ő pedig vagy fiamnak, Niallnek, vagy srácomnak hív.
- És megpusziljátok egymást, ölelgetitek egymást?
- Egyáltalán nem.
- Még ha sérülésed van, akkor sem?
- Nem. Megveregeti a vállam.
- Aludtatok már együtt?
- Mikor baba voltam, biztosan - nevetgélt. Imádom ha nevet, olyan vicces.
- De mi mindezt csináljuk  Ni...
- De ő nem az igazi apád, biztos csak hülyül. Ráadásul nem mele - azonnal szavába vágtam.
- De, ő meleg. Bevallotta. Bár Mira nem tudja, és anya sem.
- Atya ég Potter, akkor ez több mint...
- Ne Niall! Ne mondj ilyeneket, nem tudom...
Niall szeret Harry Potternek hívni, cserében én Ron-nak hívom.
- De miért? Tetszik?
- Öm...tudod te is, hogy tetszik...
- Atya ég! Na jó majd beszélünk, de kezd az óra! Ne csinálj semmi hülyeséget Potter!
- Nem fogok Ron.
- Szia!
- Szia.

Mikor elkészült a rétes és a gyümölcsleves is, kicsit kifáradtam, úgyhogy leültem az előszobába, és telefonozgattam.
Mikor kattant a zár, izgatottan fölpattantam, és az ajtóhoz siettem.
- Szia fürtös! - illegett be Louis. Izzadt, haja az arcába tapadt. Izmai folyamatosan megfeszültek.
Tátott szájjal lestem ahogy lekapja a pólóját, majd a konyhában töltött magának vizet, és azt itta, miközben jólesően sóhajtott.
Ott álltam a konyha ajtajában szerencsétlenül, és az izzadt, tetovált istent lestem.
- Na mi az bongyori? - lépett elém, majd kezeit a derekamra helyezte. Azt hittem most meg fog csókolni, de csak megfordított, így ő kijutott az ajtón, és felfutott a mosdóba.
Lábaim megrogytak, és ez a jelenet örökké bennem ragadt. Hogy lehet ilyen szexi? Én miért jártatom rajta az agyam?

Egy másik gatya volt rajta mikor visszajött, de póló még mindig nem került tökéletes felsőtestére.
Mint egy kiskutya követtem a szemeimmel akár hová ment, végül leültünk az asztalhoz, és én szedtem neki enni, még mindig kábultan.
- Húha Harry, ez nagyon jól néz ki, köszi! Wao!
Azzal ő enni kezdett.
- Zayn érdeklődött, hogy hogy vagy.
- Ez kedves - ettem lassan a levest, és majd félrenyeltem miközben Louis meztelen mellkasát stíröltem.
- Jobban van a hasikód?
- Jobb...jobban.
Nem szólt hozzám, csak ettünk. Én persze végig őt néztem.
- Köszönöm Hazz, nagyon nagyon finom volt! Kár, hogy én nem tudok neked ilyen finomat csinálni. De te nagyom ügyes vagy, köszi - nézett föl rám.
- Hé - nézte hirtelen a számat.
Lefagytam ahogy áthajol az asztalon, hasizma megfeszül, ujjával pedig letörölte a szám sarkáról a rétes tölteléket, majd visszaült, és mosolyogva szájába kapja az ujját.
- Mennem kell Hazzus munkába.
Felszaladt a lépcsőn, és legközelebb egy ingben, és feszülős farmerban tért vissza.
- Csinos lesz ez így? - forgott előttem körbe, amitől majd meg haltam.
- Persze.
- Minden rendben Hazz? Mióta hazajöttem kicsit fura vagy - vette ki zsebéből az öngyújtót, és a cigarettát.
- Igen... - Ha látnád magad félmeztelenül te is megkukulnál. Persze ezt nem merem neki kimondani.
- Szerintem hívd föl anyukádat mindenképpen, jó?
- Jó, de nem mondom el neki, hogy ma itt voltam.
- Biztos?
- Csak aggódna.
- Rendben, pár óra, és itt vagyok. Vigyázz magadra!
Éppen gyújtotta volna meg a cigit, mikor megszólaltam.
- Siess kérlek - motyogtam.
Erre megtorpant, visszafordult, elém lépett, és számra tapadt. Lassan, lágyan csókolt. Számat folyamatosan megnyalta, s nyelvével az enyémet maszírozta. Kezeit a derekam köré fonta, én pedig esetlenül vállára helyeztem az enyémeket.
Életem első csókja Louis Tomlinsontól van. Louis ajkai az enyémeket falják.
Közelebb bújtam hozzá, hogy biztonságban érezzem magam.
Életemben nem éreztem még ilyen jót. Ahogy Lou a visszacsúsztatja zsebébe a cigit, majd gyengéden oldalamat simogatja, ajkai pedig az enyémeket maszírozzák. Csodás érzés! Úgy érzem Louisé vagyok! Mindenem az övé! Felpezsdül a vérem!
Borostája még izgalmasabbá tette a csókot.
- Sietek haza hozzád napocska - suttogta ajkamra.
Még akkor is ott álltam ugyanabban a pózban, mikor Louis már vagy öt perce otthagyott.

Később Louis ágyán ültem, és anyával beszéltem. Nem mondtam el neki, hogy megvertek, csak beszélgettünk. Elmondtam neki, hogy Louis a legkedvesebb ember, és legcsodásabb ember akivel valaha találkoztam. Ő elmondta, hogy Mira is nagyon jól érzi magát nála.
Szinte azonnal azután, hogy leraktam anyával a telefont, Mira is felhívott, és leszidott, hogy miért nem szóltam mi történt, mert ő Nialltől tudja. Utána azonnal aggódni kezdett, úgyhogy megnyugtattam, hogy nincs semmi bajom, és holnap már megyek.
Sem anya, se Mira nem sejti, hogy mi van Louis és köztem. De mi is van? Még én sem tudom. Annyit tudok a magam részéről, hogy teljesen bele vagyok bolondulva, és még a kútba is beugranék, ha ő most azt kérné.

Louis

Alig bírtam az előadásomra koncentrálni, mert állandóan Harry járt az agyamban, hogy most mi lesz.
Elindítottam ezt, pedig nem akartam, nagyon nem, hisz ha ezt megtudja valaki, akkor végünk.
Azonban nem bírom már türtőztetni magamat. Ha kell egy fiú, azonnal megszoktam szerezni, de Harryt nem lehet csak úgy megszereznem. De ha eljátszanék vele ebben a két hétben míg nálam van, azt mindketten élveznénk. Csak titokban kéne tartani, utána meg minden vissza tér majd a régi kerékvágásba. Majd lesz másik pasi. Most viszont rohadtul kell Harry!

- Szia Hazz! Itthon vagyok! Harry! - megnéztem a konyhában, az előszobában, a mosdóban, és Mira szobájában is.
- Merre vagy Hazzy? Harry! - megijedtem egy kicsit, és mikor az én szobámban sem volt, enyhén kicseszett az ideg.
- Baszki Harry, hol vagy? Harry!
- Miauuuu! - ugrott ki a nagyszekrényből. A fején egy hajpánt volt amin cicafülek voltak. Ismerem ezt a rózsaszín darabot, biztosan Mira szobájában találta.
- Harry! - néztem rá mérgesen, és az ágyra löktem hajpántostul úgy, hogy ne fájjon neki. Rámásztam. Kezeimmel csuklóit fogtam le.
- Megijesztettél fürtös, tudod hogy ezt nem szabad!
- Miért akkor mi lesz? - pimaszkodott. Fején még mindig macskafülek virítottak, ami nem kicsit volt izgató. Elképzeltem, hogy úgy lovagol meg, hogy rajta vannak azok a fülek...
- Csak meg akartalak viccelni apuci.
Feje mellé támaszkodtam, és szájára hajolva folytattam.
- Viccelődős kedvedben vagy hercegnő? - hirtelen rányaltam alsóajkára, majd lassan csókolni kezdtem. Egy kis idő után vékony lábait a derekam köré csavarta, kezeivel pedig a nyakamat fonta át.
- Jó fiú - suttogtam, majd tovább ízlelgettem a puha, finom ajkakat.
- Jó kisfiú - karapdáltam ajkait, amitől felnyüszített, de nem tolt el, mégjobban lapult hozzám, kezeivel belémkapaszkodott.
Ha nem állítom le magam, baj lesz.
Utoljára megsimítottam a száját, majd fölálltam a kábult fiútól.
- Gyere majd le vacsizni, rendben bogyó?
- Re...rendben - motyogta piros arccal. Leszaladtam a lépcsőn, mielőtt még nagyon belemelegedtem volna a dolgokba göndörrel. Innen már nem nagyon van visszaút, hisz kétszer is megcsókoltam, ami ellen nagyon nem tiltakozott. Élvezte a dolgot.
Kikészítettem az ebédmaradékot, és felhívtam Mirát, akivel beszélgettem kicsit. Nagyon boldognak tűnt, éppen most is valami csajos sorozatott nézett Mayaval meg Ashleyvel, úgyhogy inkább leraktuk, és vártam a fürtöst.

Vacsoránál nem beszéltünk, Harry folyamatosan elpirulva hajtotta le a fejét, majd egy szó nélkül ment el fürödni. Mikor végzett, én is megfürödtem, és bekukucskáltam Mira szobájába. Az ágyon ült, és a maciját nyomorgatta.
- Hé Harry - léptem be, és leültem mellé.
- Minden rendben?
- Csak...hiányzol Lou...
- De hisz itt vagyok pici - nevettem föl.
Csillogó szemekkel nézett rám.
- Olyan fiatal vagy még Harry  - harapdáltam a szám, mert előjött a bűntudatom is.
- De az nem számít Lou, én szeretném ha mi...
- Mit szeretnél? - hajoltam közelebb.
- Veled lenni...
Úgyis az volt a tervem, hogy erre a két hétre míg itt van el akarok játszadozni vele. Fiatal még, úgysem tudja pontosan mit is jelent együtt lenni velem. Biztosan azt hiszi most szerelmes. De nem az, csak rajong értem, hisz apa komplexusa van. Apuci nélkül nőtt fel, tehát kell neki egy. Látom kapható a dologra.
- Gyere át mellém aludni.
Nem kellett kétszer mondani, felkapta a maciját, és átsétált velem a szobámba, ahol be is bújtunk az ágyba.
Lassan levettem a pólóját, és csókolgatni kezdtem mellkasát, hasát.
Bőre rettentően forró, hasa hullámzik a jóérzéstől. Máris libabőrös, és akadozik a légzése. Ezt váltom ki Hazzyből.
Utolsó állomásom ajkai voltak, amik isteni finomak. Egyik karcsú lábát átvetette a derekamon, és én azt simogattam. Vállamba fúrta a fejét, és már aludt is.
Hogy mi lesz ebből, azt nem tudom...

Hali! Tudom mostanában ritkán van rész mindegyikből, de sajnos ez most így alakult. 😞
Remélem mostmár sűrűbben tudok jönni a részekkel, majd meglátjuk! 💖
Remélem ti is ünnepeltetek ma, és nosztalgiáztatok kicsit a szülinapos One Directionnel! 😍😍
(Én egész nap bőgtem, mert meghatódtam 😅😍)
További szép estét aprólékok!
❤❤❤
(2017.07.23.)