És itt is a hajnali rész, mert miért is ne? :) Aludni meg egyáltalán nem tudok, szóval ya. 😀 Juhhj annyira izgulok! Louis új száma július 21. - én jelenik meg, és a Dunkirk is! 😱
Még valami! 😊 Mostantól a részeknél szeretnék néha ajánlgatni Wattpad-es sztorikat.
Most zarryass - tól szeretném ajánlani a 'Daddyes' c. történetet! Imádom!
❤❤❤

- Na mi van buzikám? - Mind utolérték és elkezdték verni.
- Ez jár a buziknak, tudd meg!
- Ájj! Ájj, bassza meg! - rohantam oda, és lerángattam Harryről az egyiket, mire mind abbahagyták.
- A kurva szátokat! - húztam be egyet annak, aki buzizta Harryt. A göndör összegömbölyödve feküdt a földön.
A verekedés hamar elkezdődött.
Először csak meglepetten pislogtak rám, nem vettek észre először, azt sem tudták honnan kerültem oda.
Valószínűleg megijedtek tőlem, mert elszaladtak.
- Ha hozzá mertek szólni, érni bármikor is, azt nem fogjátok megköszönni amit tőlem kaptok, bazd meg! - teljesen ideges lettem, és kiakadtam. Ha Harry nem lett volna olyan ramaty állapotban, még utánuk is mentem volna szétrúgni a seggüket.
- Hazzus - térdeltem le azonnal a fiúhoz, és arcát magamfelé emeltem. Gyönyörű zöld szemeit most elhomályosította a könny fátyol.
- Hazza - simogattam meg arcát, ezzel letöröltem könnyeit, és magamhoz húztam.
- Semmi baj, már itt vagyok, vigyázok rád.
- Apuci... - dadogta.
- Igen Hazz itt vagyok.
- Menjünk haza - suttogta. Megfogtam kezét, és óvatosan felsegítettem.
- Fáj valahol?
Alhasára mutatott.
- Otthon megnézem, jó?
- Jó - szipogta.

Otthon már nagyban szólt a zene, Liam meg Zayn a nappaliban ültek, és éppen csókcsatáztak. Liam szó szerint Zayn gatyájában turkált. Felugrottak az érkezésünkre.
Teljesen meg feledkeztem, hogy ők is ott vannak.
- Basszus - morogtam.
- Szia Harry! - integetett mosolyogva Zayn, de amint meglátta az elgyötört arcocskát, legörbült a szája.
- Baj van?
- Harryt megverték - simítottam meg a karját, másik kezemmel még mindig kezét fogtam.
- Úristen! Segíthetünk valamiben? - pattant oda a sötét hajú. Liam közben lekapcsolta a zenét.
- Meg kell vizsgálnom a hasát. Ott  ütötték meg.
- Gyere a mosdóba - mondtam Harrynek.
- Figyelj Louis, nem zavarunk. Szólj, ha segíthetünk valamiben, de akkor ma inkább haza megyünk.
- Köszönöm Zayn - engedtem el egy pillanatra Harryt, és átöleltem barátomat.
- De komolyan Louis.
- Nem kell semmi - nyugtattam meg.
- De felhívsz, ha van valami, akár hajnali kettőkor is!
- Úgy lesz.
- Jobbulást Harry. Sziasztok!
Köszöntek el Liammel, majd magunkra hagytak a házban.
- Na gyere - húztam be a mosdóba. Pulcsiját gyorsan levettem úgy, hogy hasához ne érjek.
- Nagyon fáj?
- Eléggé - nyöszörgött.
- Fel hívjuk anyukádat?
- Most ne...
- Rendben - simítottam meg arcát, majd letérdeltem elé, és lassan felemeltem pólója sarkát. Akaratlanul is bele gondoltam, milyen lenne, ha más miatt térdelnék így előtte.
- Fogd meg - utasítottam, mire ő megtartotta az anyagot.
Nadrágját kigomboltam, hogy közelebb juthassak alhasához, ahol egy nagyobb kékes folt virított.
Felszisszentem.
- Csúnya? - motyogta.
- Kék. Régebben voltak ilyen sérüléseim - gondoltam vissza az árvaházra ahol elég sanyarú sorom volt. Mindig megvertek. Ott edződtem meg. Volt egy kenőcs amit mindig adtak orvosi ellenőrzésekkor az ilyen sebekre, és Mira miatt mindig tartottam magamnál mikor kicsi volt. Felálltam, és a szekrényhez lépve kutattam ki a kis tubust. Mikor visszatérdeltem, Harry még mindig a pólója szegélyét fogta, és engem nézett.
- Vedd azt le - suttogtam kedvesen. Hallgatott rám, és levette magáról a pólót. Több tetoválás is díszítette bőrét, de ami a leg szembe tűnőbb, az egy lepke volt.
- Gyönyörű - feledkeztem meg hirtelen a sebről, és kezemmel végigsimítottam a pillangón. Ámulattal néztem a tetoválást.
Gyorsan összeszedtem magam, és visszatértem eredeti feladatomhoz.
- Anya ilyenkor...mikor sérülésem van...mindig ad gyógy puszit...A te puszid is gyógyító? - nézett le rám szégyenlősen. Istenem, nem teheti ezt, mert el fogok menni csak úgy, vagy pedig itt a mosdó közepén a csempének nyomva fogom szédülésig kefélni. Bassza meg a hülye fantáziám! Mocskosabbnál mocskosabb gondolataimat azonnal el kergettem. Persze nem tudtak azok olyan messze menni...
- Bizony. Az enyém az - mosolyodtam el, és apró csókot hintettem alhasára, majd még egyet, ami kicsit nedvesebb lett. Harry ennek hatására felnyögött. Nem tudom, hogy a seb fájdalma miatt, vagy az élvezettől.
Kezemet belemártottam a hűs kenőcsbe, és lassan, gyengéden felvittem alhasára. Összerezzent a hidegtől, és fel is szisszent ahogy simogatni kezdtem vele a sérült részt. Mikor felnéztem, láttam, hogy lehunyta szemeit.
Miután kész lettem, felálltam.
- Most ne vedd még vissza a pólót, be kell szívódnia a krémnek.
- Oké - motyogta.
- Én...nagyon köszönöm, hogy megmentettél apuci.
- Ezt nem kell megköszönnöd napsugárka. Holnapra kikérlek a suliból jó?
- Jó.
- Szeretnéd felhívni Mayat?
- Nem.
- Hát jó.
- Kik voltak azok a fiúk nálad?
- Zayn a legjobb barátom, és a pasija Liam.
- Ők...izé melegek?
- Zayn biszex, Liamet nem tudom. Én vagyok meleg - csusszant ki a számon a nagy magyarázás közben. Harrynek elkerekedett a szeme.
- Basszus. Ne mondd el Mirának, kérlek...ő...ő nem tudhatja meg.
- Nem...nem fogom elmondani. Én is meleg vagyok - nyelt egy hatalmasat.
- Tudom Harry. Mira elmondta - simítottam meg karját.
- Na gyere, rendeltem kínait. Szereted?
- Igen - ült le velem az asztalhoz, de láttam, hogy zavarba jött. Valószínűleg azért, mert megtudta, egy meleg fasz házában van.
Miután megettük, Harry elment megfürdeni. Én is megfürödtem, hajat is mostam. Délután filmeztünk, az Elrabolva film folytatását néztük. Néha össze rezzent a kisfiú, és hozzám bújt mikor ijesztőbb jelenet volt.

Este felkísértem Mira szobájába, ő pedig elhelyezkedett a rózsaszín ágyneműben. Istenem, hogy milyen tökéletesen nézett ott ki! Mintha a rózsaszín színt csak neki tervezték volna. Mint egy hercegnő!
- Fáj még a seb?
- Picikét - kezében egy macit szorongatott.
- Ez a te plüssöd? - mosolyodtam el.
- Igen - pirult el.
- Hogy hívják?
- BooBear.
- Cuki - mosolyom már a fülemig ért. Basszus, hogy én már arra is izgulok, hogy plüss van nála.
- Ha bármi baj van, gyere át nyugodtan. Nyitva hagyom a szoba ajtókat, jó?
- Jó - ásított egy aprót. Bennem még ez a kis cselekedete is elindított valamit.
- Álmodj szépeket Hazzus!
- Jó éjszakát...apuci.
Mosolyogva adtam egy apró puszit buksijára, majd otthagytam. Legszívesebben bebújtam volna mellé az ágyba, de az korai lenne, és tolakodó. Mondjuk tegnap is egy kanapén aludtunk, rajtam feküdt...de az más volt. Ott véletlenül aludtunk el. Vacsora közben kicsit megnyílt nekem, aminek nagyon örülök, mert egy csomó dolgot mesélt magáról. Ez azt jelentheti, hogy egyre jobban megbízik bennem.
Én is bebújtam az ágyamba, és hamar elnyomott az álom.

Nem tudom mennyit alhattam, mikor arra keltem, hogy valaki szólítgat.
- Lou - hallottam meg a kis hangot, ami erőtlenül szólítgatott.
- Harry? Mi baj? - ültem fel azonnal.
- Rossz...rosszat álmodtam.
- Idebújsz hozzám?
Válasz helyett, csak mellém fészkelte magát. Kezében a plüss macit, BooBeart szorongatta.
Istenem, hihetetlenül édes!
- Gyere csak - takargattam be őt is, és átöleltem, mint egy plüsst.
- Így már biztos, hogy nem álmodsz rosszat!
- Köszönöm - suttogta. - Fázok -
motyogta.
- Akkor gyere közelebb - húztam magamhoz annyira, hogy hirtelen combomnál éreztem valamit. Kétség kívül az a férfiassága volt.
- Uhh baba - kezdtem zihálni. Egyik kezemet levezettem, és combomhoz érve, megéreztem férfiasságát ami...kemény volt. Óvatosan, lágyan érintettem meg hím tagját, és arréb toltam, hogy ne combomat izgassa vele.
- Uhmm - nyögött egyet, göndör fejét pedig vállamba fúrta. Vajon most mi legyen? Kezem még mindig farkán pihent.
- Ugye nem akarsz rosszalkodni Hazz? - hangom a szokottnál is vékonyabban szólt.
- Nem akarsz...rossz fiú lenni... - már én voltam zavarban, és a légzésem is akadozott.
- Nehm... - zihálta - nehhm én fogdosom a farkadat - mondta ezt így ki, amin nem tudtam nem kuncogni. Elengedtem, majd csak magamhoz öleltem.
- Aludj. Ezt is csak álmodtad, aludj!
Nem válaszolt, el is nyomta az álom. Meleg kis teste az ölelésembe simult, az én testem meg felhevülten vágyott a kielégülésre. Bizony nem segített, hogy Harry farka az enyémtől csak centikre volt. Nagyon nehezen, de végül az én szememre is álom jött.

Mindenkinek nagy ölelés! 😊
❤❤❤
(2017.06.30.)