- 11 -

Louis

- Uram köszönjük hogy a mi szolgáltatásainkat választotta - kuncogok ahogy Harry beszáll mellém. - Fizetni majd a végállomásnál tessék - kacsintok.
- Szia Lou - kuncog. Haja rakoncátlanul áll, arca kipirult, talán tesije lehetett. Olyan a pofija mint reggel mikor leszoptam az ágyamban... Soha senkit nem ápoltam még le. Ez nem az én feladatom, mindig a domináns fél voltam, és úgy gondoltam örüljenek ha engem elnyertek egy éjszakára akkor már ők okozzanak nekem örömet. Azonban tudtam mindent hogy hogyan kell hisz engem nem egyszer ápoltak már le. Tudom mi az ami kiváltja egy férfiból az abszolút izgalmat.
Ledöbbentett, hogy amit eddig el sem tudtam képzelni senkivel, most Harryvel megcsináltam...és jobban élveztem mintha ő csinálta volna nekem. Élveztem ahogy hathatok a testére. Élveztem a nyögdécseléseit, élveztem hogy élvezi... Az volt a legfontosabb hogy neki a lehető legjobb érzés legyen. Egész nap az eszembe volt ez a reggel. Egész álló nap azon gondolkodtam, vajon mit érzek igazából Harry Styles iránt, és mi lehetett az, ami miatt ilyeneken kell gondolkodnom vele kapcsolatban.

- Puszit kapok? - túrok a hajába.
Nevetgélve nyom egy puszit az arcomra, mire a szájára tapadok. Lassan falom a finom ajkakat, és mikor elválok tőle beindítom a kocsit. Szemem sarkából látom hogy teljesen elpirul.
- Milyen napod volt? - fordulok ki a parkolóból.
- Elment - mosolyog, majd figyeltem ahogy ajkait benedvesíti a rózsaszín kis nyelvével... Tudom hogy Harry imádta a reggelt...csak úgy mint én. Visszafogni sem bírom már magam, egyszerűen le akarok állni az út szélére, az ölembe akarom húzni, és azt akarom hogy lovagoljon meg ügyesen... Hogy olyanokat sikkantson, hogy még a mellettünk elsuhanó autók is hallják mennyire élvezi az Apuciját.

Végül csak boldogan mesél sulis dolgokról, de alig bírok koncentrálni, kívánom őt....nagyon.
Otthon aztán Hazz dudorászva kezdte el locsolni a növényeket, amikből összesen volt kettő, és már azok is haldokoltak. Styles életet hoz ebbe a házba...
- Lou megcsinálom a vacsit jó? - jön oda lelkesen.
- Khm...segítek jó? - kérdezem, bár ez viccesen hangzik. Nem én fogok neki segíteni, hanem pont fordítva.
Miután boldogan bele egyezik, bevonulunk a konyhába, és Harry elkezdi a palacsintát.
- Lou annyi a lényeg hogy ne essen szét mikor megfordítod a serpenyőben - mosolyog, mikor már összekeverte a hozzávalókat.
- De Harry ez nekem mindig szétjön, ez így szar...
- Várj majd segítek - kuncog és mögém áll, majd csuklómra helyezi az egyik kezét és segít megfordítani a palacsintát. A vállam felől kukucskál ki. Kivételesen ennek sikerül egybe maradnia, mire mindketten felnevetünk.
- Na látod nem olyan nagy ördöngősség a sütés, főzés - nevet.
- Mert te szereted is csinálni - nyavalygok. - Majd ha elviszlek edző terembe, ott meg nekem kell majd segítenem, és te fogsz nyavalyogni... - mondom és egyszerűen nem tudom elűzni a fejemből a feszülős nadrágban izzadó göndört...
- Ó oda én nem megyek - pirul el.
- Miért nem? - próbálok egy újabb palacsintát megfordítani, ami többé kevésbé sikerül is.
- Csak...nem nekem való...Nézz rám, az alkatom sem olyan...
- Semmi gond nincs az alkatoddal... - tapad rá a szemem és lépek egyet felé, így a pultnak nyomódik.
- Én imádom... - suttogom a fülébe, miközben az oldalára simítok, majd lágyan megcsókolom. Hazz nyög egy aprót, és most ő ösztönöz a hevesebb csókra, amit imádok. Csak nézi a szemeimet és akaratlanul is végignyal az ajkain.
Azonnal az alsó ajkába harapok, mire hangosabban szusszan egyet és elkapja a felkarom, kicsit belemarkol ahogy harapdálni kezdem a nyakát. Lassan minden egyes centimétert végig csókolok, harapok. Harry csak nyöszörög és lábai megremegnek az én lábaim köz. A kibaszott palacsinta zavarja meg tevékenységem, aminek egyre kellemetlenebb a szaga.
- Faszom - dobom ki az elégett darabot, majd egy újabbnak kezdek.
Hazz kipirulva figyel engem, ajkai az előbbi csókomtól duzzadtak és kívánatosak. Nyakán máris ott díszelegnek a kis rózsaszínes foltok.

Nagy nehezen aztán Hazz további segítségével készül el a palacsinta, mert én hamar meguntam.
Finom lett, és Hazz még tapsolt is nekem. A vacsi közben megeredt a nyelve és kibeszélte a tanárait, néhány osztály társát, meg mindenfélét. Imádom hallgatni mikor magáról beszél, vagy mikor belefeledkezik a mondandójába. Nagyon cuki olyankor.

Nem bírom vissza fogni magam, mikor elmegy fürödni, én várok egy kicsit majd halkan benyitok. Harry meztelenül, éppen mászna be a kádba.
- Louis - sikkant fel és megremeg.
- Shh, csak Apuci - megyek oda és a kád szélére ültetve térdelek le elé.
- M...mit?... - szuszogja izgatottan, félve, én pedig szinte szóhoz sem hagyom jutni, mert elkezdek nedves puszikat adni a combjaira. Óvatosan nyalok végig a hosszán, ami azonnal megkeményedik miattam.
- Ügyes fiú vagy, Apuci ügyes babája... - morgom és azonnal bekapom a farkát. Azon vagyok hogy még nagyobb élvezetet tudjak adni neki mint reggel. Néha óvatosan a fogaimat is használom és tompa körmeimet végighúzom a combjain. A hangokat imádom a legjobban, amik betöltik a fürdő szobát. Harry zihál, nyögdécsel, néha hangosan felsikkant. Jobban bevadulok mikor erősen a hajamba túr, és addig kényeztetem, míg sikítva a számba nem élvez. Imádom az ízét...imádom az egész lényét... Nem hagyom abba mikor kis híján összeesik az élvezettől, végignyalok a hasán, combjain majd újra a farkán. Harry ajkai elnyíltak, szemei kikerekedtek és remegve pislog rám, mellkasa szaporán emelkedik, süllyed.
Felállok és testét magamhoz ölelve lassan meg is csókolom.
- Most pedig fürödj meg baby, és az ágyamban várlak...hosszú napod volt pihenned kell - suttogom, mire csak jobban kapaszkodik belém, a lábai remegnek.
- Ennyire tetszett szivi? - suttogom, és tompa körmeimet végig futtatom a hátán, amitől kirázza a hideg.
- Uhum - szuszogja, de semmiképp nem akar elengedni.
Elmosolyodok majd gyorsan ledobálom a ruháim, és bemászok vele a kádba. Harry úgy tűnik úgy döntött a kis potya utasom lesz, ugyanis nem hajlandó elengedni, csak kapaszkodik belém és átölel. Teljesen az enyém most... Nem ellenkezem, imádom ezt a hirtelen ragaszkodást, azt hogy ilyen kiszolgáltatott nekem. Kerek kis feneke a combomnak nyomódik. Lassan simogatom végig a szappant teste minden egyes részén, ő pedig csak elengedi magát az ölemben. Ajkaira, pici arcára, hajába puszikat nyomok.

A fürdés után hagyom hogy Harry felöltözzön, és a szobámba megyek majd elterülök az ágyamon. Gondolataimba mélyedek a fiúval kapcsolatban. Mintha valamit megindított volna...olyan furcsa érzések kavarognak bennem amit még soha senki iránt nem éreztem igazán. Féltékenység, félelem, vonzalom, vágy...szeretet. Ahogy most hozzám bújt...mintha tőlem függene.
- Lou... - hallom meg a most szokottnál magasabb hangját.
- Igen? - kapom oda a fejem és felülök.
- Kész vagyok - mondja halkan, de szemei cukin csillognak.
- Gyere ide szépen - tárom ki a karjaimat, mire ő odamászik és felkuncog ahogy a hasába puszilok.
Összebújunk a nagy paplan alatt.
- Tetszett neked? - kérdem halkan.
- Nagyon tetszett - csillan fel a szeme és kezét mellkasomra helyezve alszik el.

- Ez túl elegáns, ez nem illik oda... - mondja a tükör előtt állva.
- Hogyne lenne - vigyorodok el és mögé lépek, a tükrön keresztül futtatom végig szemeim a testén, majd hatalmas zöld íriszeinél állok meg. Egy szűk, fekete farmert vett fel egy fehér inggel. Éppen a kék nyakkendőjével pepecselt.
A fehér szín nagyon kihangsúlyozza a bőre színét és az itt ott elhelyezkedő tetkókat.
- Olyan mintha egy béna iskolai ünnepélyre mennék Louu nem szeretnéém - nyafogja, ugyanis ezt a szettet én választottam ki neki az ebédre. Be kell valljam muszáj volt, hisz tudtam szexi lesz ebben a kombóban, de hogy ennyire!
- Lou te sem vagy öltönyben, nyakkendőben, egy fekete póló van rajtad...
- Hazza, shh - lépek hozzá közelebb a háta mögött, és a fenekének nyomom magam.
- Tökéletes vagy így, nagyon jól fogsz mutatni, Apucinak tetszel...most pedig hagy kössem ezt meg - suttogom és magam felé fordítva kötöm meg a nyakkendőjét.

Harry végül beletörődött a kinézetébe, és most már azon aggódott vajon mennyire fogják őt gyereknek nézni Zaynék. Ugyan találkozott már velük, de eléggé futólag. Tudom hogy ezen gondolkodik, nem kell hozzá nagy ész.
- Ne stresszelj póni - vigyorgok ahogy kocsiba ülünk, indulás készen.
- Nem is stresszelek, és nem is vagyok póni! - néz rám durcásan, mire nevetnem kell.
- Haláli vagy baba - borzolom meg a haját majd már úton is vagyunk Zaynhez, aki egyébként itt lakik nem messze. Ugyan beszéltünk róla hogy összeköltöztek Liammel, mégis furcsa volt. Mintha valami házaspár lennének.

- Nyitoom - hallom meg Zayn izgatott hangját a lakás ajtaján túlról, majd hirtelen kivágódik az ajtó és legjobb barátom a nyakamba vetődik.
- Ezer éve röffentünk Tomlinsooon! - ölelget, mire csak fancsali képet vágok. Úgy látszik a göndör viszont jól szórakozik rajtam.
- Khm...nem lehetne hogy most Harryt roppantod szét? - morgom, mire Zayn vigyorogva húzza magához őt is.
- Heló csöpi!
- Heló... - motyogja, és vigyorogva figyelem ahogy elpirul.
- Sziasztok! - lép ki egy kötényben Liam elénk.
- Cső bro, mi lett belőled, háziasszony, vagy pornó filmet forgattatok Zaynnel? - vihogok.
- Ha ha ha - mondja unottan majd ő is felnevet. - Imádom a Tomlinson vicceket - mondja tettetett rajongással és átölel, majd biccent Harrynek, és ledobja a kötényt.
Örülök hogy Zayn Liammel van. Nem is régóta és ők már összeköltöztek. Irigylem Zaynt hogy neki ez ilyen könnyen ment.
- Egyébként tök finom a kaja szóval gyertek beljebb - mosolyog Zayn, így mind helyet foglalunk az étkező asztalnál. Harry nem igazán beszél, feszeng köztünk, belőlünk pedig csak dőlnek a hülye poénok. Látszik a két haveromon hogy már túl vannak egy kis iszogatáson. Zayn sajnálja meg először a mellettem ülő göndört, és kérdezni kezdi, habár a maga módján.
- A közép suli még mindig akkora szopás?
- Hát...igazából az - bólogat, majd gyorsan nyel le egy falatot.
- Emlékszel mikor teleszórtuk a tanári asztalt hal eledellel, meg ilyen faszságokkal, a tanár nő meg sikítva rohant ki a teremből? - nevet Zayn, mire én is felnevetek, és azonnal sorolni kezdjük a mindenféle középiskolás csínyeket.
- Mivel szeretsz foglalkozni Harry? - kérdi végül Liam, hogy ne legyen szegény olyan kínos csendben.
- Hát...szeretek rajzolni, és főzni, sütni... - mondja félénken nézve Liamre. A férfi csak biztatóan mosolyog.
- Uhh nem lehet valami kellemes Louis főztjén élni - nevet fel Zayn.
- Kuss Zayn! - mordulok rá nevetve.
- Szeretem én megcsinálni a kaját - mosolyog Harry, mire Zayn csak sunyin vigyorogni kezd rám.
- Szóval főznek is rád Lou - kuncog.
- Én szívesen teszem! Én szoktam megkérni hagy csinálhassam - mondja gyorsan Hazz, mire megsimítom az asztal alatt a combját. Beszélgetünk még egy darabig, végül Harry elszalad mosdóba.

Harry

Igazából kedvesek, csak hát...sokkal menőbbek meg idősebbek mint én.
A dolgom végeztével a mosdóból indulok vissza az étkezőbe, de megtorpanok ahogy meghallom a beszélgetésüket.
- Látod Lou, te bébi szitterkedsz, mi meg megöregedünk -nevet fel Zayn, mire Lou is nevetni kezd.
Fájt a fekete hajú férfi mondata. Fájt hogy rám így tekint...Louis a bébi szitterem. De ami a legjobban fájt, hogy Louis is jóízűen nevetett ezen.
- Nem hiányzik a bár? Nem mennél vissza? - kérdezi hirtelen Liam, így a lábam a földbe gyökerezik, és nem szép dolog, de csak hallgatózok.
- Nem is tudom... - kezdi Louis, mire Zayn közbe vág.
- Már arról beszéltünk Dannel, hogy nem is jössz oda vissza. Többen is kérdezgettek felőled Lou, nagyon népszerű vagy ott.
- Hányszor dugtál te abban a bárban? - kérdi Liam nevetve.
- Halom számra...rengetegszer, amennyiszer csak el tudtam oda menni - nevet Louis is.
A lábaim mintha ólomból lennének, nagy nehezen indulok meg az előszobába. Cipőmet magamra rángatom, dzsekimet felkapom és amilyen halkan csak tudok hagyom el a lakást. Nagy léptekken szelem végig a folyosót, végül a könnyeim már patakokban folynak ahogy kiérek az utcára. El akarok menekülni, el amilyen messze csak tudok innen.
Hülye Harry! Mit is gondoltál?!
Ő egy felnőtt férfi! Persze hogy ezerszer csinálta már, ráadásul erről híres is valami bárban...
Olyan könnyen beszélt róla. Tán majd visszamegy oda, tán már volt is ott mikor én esetleg iskolában.
Mit is hittem? Hogy talán szeret? Elvette az eszem ez az egész szerelem, teljesen belé bolondultam, és közben észre sem vettem hogy csak egy játék vagyok.
A dühös, fájdalmas könnyek, patakokban szánkáznak le az arcomon.
Hová menjek? A cuccaim Louisnál vannak, oda nincs kulcsom. Haza hogy menjek így? Csak fel akarom hínvi Mirát hogy elsírjak neki mindent. Ő olyan aranyos lenne. Kakaót csinálna, beszélgetne velem...de nem tehetem. Nem tudhat erről az egészről. Nem csak miattam, egyszerűen nem szeretném ha csalódna abban az emberben aki felnevelte, akiben bízik. Niallt nem hívhatom, hisz elutaztak a hétvégére, nem nagyon tudna mit kezdeni velem, csak ideges lenne szegény. Nem akarom ezzel zaklatni. Céltalanul indulok meg a már sötét utcákon, könnyeim patakokban folynak, én pedig csak el akarok tűnni.

- Harry! - hallom meg Liam hangját, mire összerezzenek.
Az út túloldaláról szalad át.
- Bakker, mindenki téged keres órák óta! Miért mentél el? - kapja el a kezem gyengéden.
- Én...nem szeretem ha áltatnak - morgom halkan. Abban a pillanatban ér oda Louis Zaynnel.
- Harry! Bakker! Miért csinálod ezt velem? - kap el és nagy meglepetésemre a karjaiba zár. Azonnal kitör belőlem a sírás és belé kapaszkodok. Olyan gyenge vagyok.
- Miért vagy velem? Miért csókolsz? Miért viselkedsz úgy mintha szeretnél ha közben bárokban kúrod szét magad, és pisisnek tartasz akinek bébi szitter kell? - sírom, mire nagyot sóhajt.
- Figyelj...megbeszéljük ezt oké? Csak ne itt... - suttogja.
- Olyan könnyen mondod ezeket! Ezen nem lehet mit megbeszélni!
- Gyere itt állok egy sarokra... - fogja meg a kezem és húzni kezd, de nem erőszakosan. Beadom a derekam, mert gyenge vagyok. Nem csak testileg elsősorban, hanem lelkileg is.

Fáradt vagyok, teljesen kimerült. Louis kézen fogva vezet be a házba, ahol engedem neki hogy némán vetkőztessen le, teljesen meztelenre. Rám adja egy pólóját, és egy kényelmesebb alsót, majd azonnal az ágyába helyez. Ő alsó gatyára vetkőzik és mellém bújik.
- Meghallottad a beszélgetésünket igaz? - mondja halkan.
- Igen - suttogom.
- Nem akarok neked hazudni...tényleg sokat jártam abba a bárba, tényleg sokat dugtam ott. De mióta te az életembe kerültél, egyszer sem mentem el oda. Nem tudtam egyszer sem. Harry te olyan különleges vagy...fontosabb mint az a bár. Életemben nem szoptam még le senkit - jelenti ki hirtelen mire felkapom a fejem.
- Te voltál az első...
Ezek hallatán arcom pírba borul.
- Nagyobb élmény volt, mint eddig bármilyen szex...
- Igaz ez? - suttogom, mire elkapja a kezem.
- Igaz. Nekem ez most nagyon új. Tudod, még nem igazán éreztem úgy senki iránt mint irántad.
- Én is így vagyok vele - suttogom, és szavai megbabonáznak. Senki iránt nem érzett még így, talán szeret...
- Tapasztaljuk ki, hogy mi ez baby oké? - suttogja, mire bólogatni kezdek, ő pedig lágyan az ajkaimba harap.
- Imádom a puha ajkaidat - suttogja, mire csak nyögök egy halkat.
- Lou...úgy érzed a bébi szitterem vagy?...
Kuncogva borzol a hajamba.
- Figyelj Hazza, ez csak Zayn hülye szó fordulata volt...
- De nevettél rajta... - motyogom.
- Ez igaz. De nem rossz indulatból. És nem érzem magam a bébi szitterednek...egészen mást érzek irántad... - simogatja a hasam, majd a fülembe puszil. Elmosolyodva bújok a karjaiba, és élvezem ahogy tompa körmeit néha végigfuttatja az oldalamon.

Sziasztok! 💝 Magamhoz képest azt hiszem most elég gyorsan hoztam részt, remélem örültök neki, és tetszik!  Ha így van, kérlek kommentelj! 💝

Ide is készítettem új borítót! Tetszik nektek? Maradhat? 💕🌟

Legyen további szép szünetetek!  🌅
❤❤❤

(2018.03.31.)

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top