~Alyssa szemszöge~

-Ha bármi baj van gyertek át nyugodtan és lehetőleg ne beszélgessetek hanem aludjatok és miután kikapcsolt a tv nincs mese! Jó éjszakát drágáim!

-Rendben. Mami puszi! -adtam egy puszit a homlokára meg Gracienek is, betakartam őket, majd a saját szobámba mentem.

Gracie gyönyörű kislány. Sötétbarna haja van, gyönyörű tengerkék szemekkel. Mint Louis meg Reign, csak lányba. Szerencsére nem sok mindent örököltek Brianától...

Nem igazán tudtam aludni, filmet néztem, olvastam, de egyáltalán nem voltam álmos.

Pár órával később Gracie jött be a hálószobába, s egyenesen az ölembe ült.

-Mi a baj édesem?

-Nem tudok aludni.

-Miért, nem vagy álmos?

-Nem.

-Ha gondolod alhatsz velem is, nem tudom mikor ér haza Harry, de majd alszik Pennyvel.

-Hol van most Harry?

-Dolgozik. Nem szereted Harryt, igaz?

-Szeretem, de téged jobban. Félek tőle...

-Miért?

-Nem tudom... Mert nagy és félelmetes.

-Harrytől nem kell félni, nem fog bántani. -mosolyogtam. -Tudod ő egy nagyon kedves és végtelenül jószívű ember, de könnyű feldühíteni és ha dühös akkor agresszív, de téged nem bántana soha.

-Biztos?

-Biztos.

-Lola mesélj nekem anyáról!

-Apa nem mesélt még róla?

-Azt mondta, egy nagyon-nagyon gonosz nő, akit soha nem akarok megismerni aztán nem beszélt róla többet.

-Nézd drágám, szerintem erről neki kéne mesélnie neked nem nekem...

-De annyira rossz, hogy mindenkinek van anyukája csak nekem nincs. -szinte már sírt. Magamhoz öleltem és megpusziltam. -Kérlek Lola mesélj róla!

-Majd ha nagyobb leszel.

-Akkor csak annyit mondj miért nem jön el soha az anyák napjára!

-Én már nem vagyok jó neked?

-De igen, de szeretném tudni anya miért nincs velünk.

-Rendben. Elmesélem, de egy szót se senkinek arról, hogy tudod! Szóval. Anya és apa egy házibuliban találkoztak először, majd megszületett Reign, aztán két évvel később pedig te. Nem voltak együtt sohasem, úgy mint én meg Harry, csak néha egymásba botlottak. Apád utálja anyádat, mert egy kicsit sem segít neki és egyedül kell csinálnia mindent. Anya most valahol messze van innen, de itt van helyette apa, Danielle meg én is. Mi mind nagyon-nagyon szeretünk téged meg Reignt is. -azt csak nem mondhattam neki, hogy az anyja egy nagyvilági kurva akin a fél világ végig ment és egy utolsó senki a ribanc viselkedésével együtt... -Ezért van az, hogy én voltam az összes anyák napi ünnepségeden az oviban. -meg mert a keresztanyja vagyok... -Szeretlek édesem. -adtam egy puszit az arcára.

-Én is szeretlek Lola.

-Penny alszik már?

-Igen.

-Még mindig nem vagy álmos? -megrázta a fejét. -Kérsz kakaót? -egyből felcsillant a szeme, s hevesen bólogatott. -Gyere le akkor, csináljunk kakaót! -megfogta a kezemet és lementünk a konyhába.

-Az én kakaóm tovább tart mint apáé, mert én főzöm, nem csak melegítem, úgyhogy addig ülj le az asztalhoz és színezzél vagy valami, jó?

-Gyere ide te is légyszíves! -leültem a székre. Most már kezdem sejteni miért mondta régen Louis, hogy mikor Gracie nálunk van megjavul...

-Ideülsz az ölembe?

-Aha. -az ölembe ült és elkezdett színezni.

-Szereted Daniellet?

-Igen. Aranyos és játszik velem amíg apa nincs otthon. És szereti apát meg apa is őt. -ezután nem szólt hozzám csak csendben színezett. Egyáltalán nem úgy színezett mint Penny. Penny törekedett arra, hogy ne menjen ki a vonalból, Gracie viszont egyáltalán nem törődött ezzel. Őt nem is kötötte le úgy a színezés mint Pent. Hamar meg is unta, így le kellett foglalnom valamivel, amíg nincs kész a kakaója. 

-Nézd, ez egy kicsit másfajta színező! -elé raktam egy másik színezőt. -Az a feladat, hogy a háromszögeket sárgára, a négyzeteket kékre, a köröket pedig pirosra kell kiszínezni. Itt vannak a ceruzák, kezdjük a háromszögekkel! -Pennyt viszont pont ezek nem érdekelték... Tud számolni, jó a logikája a korához képest, de inkább rajzol vagy színez, Gracie pedig az ellentéte. -Meg tudod nekem mondani hány háromszög van a képen? Nézd, ez a háromszög! -az ujjával mutatta amiket számolt.

-Öt. 

-Igen, nagyon ügyes vagy. Ezeket kell kiszínezni sárgára. Színezd ki, addig lehűtöm a kakaódat! -adtam neki egy puszit, majd a helyemre ültettem. 

Egy bögrébe öntöttem a kakaót, majd beleraktam hideg vízbe és visszamentem Graciehez a nappaliba. 

-Sikerült? 

-Igen. 

-Nagyon ügyes vagy! Most jöhet a négyzet. Ez a négyzet, színezd ki őket kékre! -így már sokkal több kedvvel színezett. Láttam az arcán, hogy érti amit csinál és szereti csinálni. 

-Kész van már a kakaóm? -kérdezte miután a körökkel is végzett. 

-Igen, idehozom. 

Kivettem a bögrét a vízből, majd odaadtam Gracienek. 

-Tessék édesem! De vigyázz, mert még lehet kicsit meleg neked. Idd meg szépen, aztán megmosod a fogad és megyünk aludni, jó?

-Alhatok veled? 

-Igen. 

-Akkor is ha Harry hazaér mielőtt felkelnék?

-Igen, ha nem zavar, hogy ő is ott van. Vagy majd alszik Pennyvel... 

-Rendben. -hallottam ahogy zörgött a kulcs majd kinyílt az ajtó. 

-Ti miért nem alszotok még? -jött be Harry a nappaliba. 

-Mert Gracie nem tud aludni. -Graciere tekintettel csak adott egy puszit a számra, majd a kanapéra ült. 

-Megyek fürödni, mire kész leszek legyél a hálószobában, szeretnék veled beszélni! -majd felment. 

-Kérsz még valamit Gracie? -elmostam a bögrét, majd visszaraktam a helyére.  

-Nem. 

-Akkor gyere, menjünk aludni! 

-De én még mindig nem vagyok álmos! 

-Drágám, elmúlt három óra. Olvasok neked mesét aztán alvás!  

-Jó. 

Lekapcsoltam a villanyt, Gracie megfogta a kezem, majd felmentünk a hálószobába. Harry a fotelban ült karbatett kézzel. 

-Hozz egy mesekönyvet Pen szobájából! Mit szeretnél Harry? 

-Kész az album. De túl üres és nincs benne semmi plusz amiért az emberek megvennék. 

-Mi közöm van nekem ehhez? 

-Azt akarom, hogy legalább három duett legyen az albumon veled. Olyanok lennénk mint Beyoncé meg Jay-Z. 

-Nagyon szívesen megtenném, de nem tudok énekelni és így inkább olyanok lennénk mint Kim Kardashian meg Kanye West... 

-Ez nem igaz. Gyönyörű hangod van, majdnem olyan szép mint ami Beyoncénak van. A melleid lehet olyanok mint Kim Kardashiané, de milliószor szebb hangod van. Az emberek nem hallottak még énekelni, gondolj bele mennyien megvennék ha megtudnák, hogy a te hangod is benne van. 

-És ha ellenkezőleg sülne el a dolog? -közben megjött Gracie a mesekönyvvel és leült az ágyra. 

-Ott vagyok én is. Nem lehet rossz vége. A toplisták élén lesz az album és milliókat fogok nyerni vele, garantálom. 

-Mit kapok cserébe? 

-Amit csak akarsz. 

-És ha nem kérek semmit? 

-Az is megoldható... Végül is mindened meg van amire szükséged van, például itt vagyok neked én, a világ legjobb férje aki gondoskodik arról, hogy endorfinok szabaduljanak fel a világ legcsodálatosabb feleségében fegyelmezés közben. Így mindketten nyerünk. Én egy fegyelmezett feleséget te pedig rengeteg endorfint. 

-Kár, hogy én nem élvezem, ezáltal nem szabadul fel bennem endorfin. 

-Mindenki élvezi, mélyen, legbelül, olyan helyen amiről még csak nem is sejted, hogy létezik, nem kell ehhez mazochistának lenni. 

-Az is kár, hogy téged a düh vezérel meg az élvezet. 

-Ez nem igaz. -az ölébe húzott. -Soha nem haraggal fenekeltelek el. Szeretetből tettem és ezután is így fogom ha nem tudsz viselkedni. -suttogta a fülembe. -Szeretlek Dolores és azt akarom, hogy mindkettőnknek jó legyen. Holnap délelőtt szeretettel várlak a stúdióban. Már a dalokat is megírtam és ne késs mert a dobverők is elég fájdalmasan tudnak ütni...