-Mami miéjt van ennyi tükör az ágyatok fölött? -bámészkodott Penny míg próbáltam összeszedni a ruháit.

-Tudod kicsim, az apád szörnyen egoista. -és ez még igaz is....

-Az mit jelent?

-Azt, hogy sokat foglalkozik önmagával és azt hiszi ő a világ közepe, miatta kel fel a nap meg hasonlók.

-Értem. Lemehetek Gjészihez?

-Segíts nekem összeszedni azt amire szükséged lehet az éjszaka aztán lemehetsz.

-Oké.

-Mit szeretnél vinni?

-Ruhát, Bubut és Minniet.

-Ennyi?

-Aha. Megéhesztem. -sóhajtott.

-Egész nap ettél, megállás nélkül!

-Az lehet, de a nagy pakolásban megéhesztem.

-Ugye most csak viccelsz?!

-A pocikám szosze viccel... -felhúzta a pólóját és elkezdte simogatni a hasát.

-Apád lent van valahol, majd ad enni, addig összepakolom a cuccaidat.

-Aztán te is lejössz?

-Szeretnéd?

-Igen.

-Akkor menj előre.

-Rendben.

-Várj egy kicsit! Te valamit titkolsz előlem!

-Mami, te tudod a legjobban. Nekem nincsenek titkaim előtted, én mindent őszintén elmondok neked! -ettől a mondatától kitört belőlem a nevetés.

-Nekem elmondhatod!

-De ne mond el apucinak!

-Nem fogom, ígérem!

-Oké. Iszmered a pijosz autósz néninek a kiszfiát? Tudod, aki odajár ahova én balettozni!

-Aha. -aranyos kisfiú, szőke hajjal meg barna szemekkel. Az anyja gazdag, piszkosul gazdag... Meg egy beképzelt ribanc...

-Megpuszilt.

-Ennyi?

-Ész én azt hiszem terhesz lettem... -próbáltam visszafojtani a nevetést -Mami ez nem viccesz, ez egy komoly dolog!

-Biztos vagyok benne, hogy nem vagy terhes.

-Miből vagy benne olyan biztos?

-Ahhoz, hogy terhes legyél sokkal több kell mint egy puszi.

-Ész ha nem csak egy volt? -lesütötte a szemét miközben idegesen járkált fel-alá a szobában. Tiszta Harry.

-Ha csak puszi volt akkor nincs baj.

-Biztos?

-Teljes mértékben.

-Akkor jó. -sóhajtott egy nagyot. -Lementem, majd gyeje te isz!

-Rendben. -adott egy puszit az arcomra. -Biztos nem kell más azon kívül amit mondtál?

-Biztosz. Szia anyuci! -integetett majd kiment a szobából.

Összepakoltam a kis bőröndjébe amit vinni akart, majd levittem a nappaliba ahol Grace meg Penny babáztak míg Niall a kanapén sütit evett.

-Hol van Louis?

-Daniehhe-eh van vahahol. LOUIS! LOLES KEHES! -kiabálta teli szájjal.

-Oké, fele ekkora hangerővel is elég lett volna!

-Mosh máh mindeh.

-Ne beszélj teli szájjal, rossz példát mutatsz a gyerekemnek!

-Bohánat!

-Ne habzsolj, van még a sütiből! -mosolyogtam.

-Hó van ahuci hahhá anni!

-Inkább sütök még neked csak ne fulladj meg! -adtam egy puszit az arcára. Hála a jó égnek Harry legalább rájuk nem féltékeny...

-Mehetünk? -jött be Lou a nappaliba lihegve.

-Nem bírod már az iramot Lou? -jegyezte meg gúnyosan Harry.

-Az a nő egy bomba. Egy kifáradhatatlan bomba! -magyarázkodott.

-Dolores is az mégse fulladozok úgy mint aki körbe futotta a Földet!

-¡Sois muy infantil! -sóhajtottam.

-Egyetértek Lolával. -mondta Niall miközben a sütis tálért nyúlt.

-Tök mindegy mit mondotok, Boobear már nem a régi.

-Mert a ,,kicsi" Harry fáradhatatlan, ugye?

-Igen.

-Menj a faszba Harry! -próbált dühös lenni, de a szája szélén ott bujkált a mosoly -Reign, Gracie, Pen! Indulunk! Haza viszem Pen-t Denverbe, otthon találkozunk, sziasztok!

-Anyuci, puszi! -adott egy puszit az arcomra, majd Harryére. -Sziasztok! -s elmentek.

-Mi is megyünk. Srácok gyertek! -próbált beszélni Liam miközben Sophia arcát puszilgatta.

-Vihetem a sütit? -nézett rám ártatlan szemekkel Niall.

-Persze.

-Nem kísérek ki senkit, sziasztok! -ennyit a vendégszeretetről Harry részéről...

Miután mindenki elment Harry menyasszony stílusban kivitt a teraszra, s lefektetett a kerti kanapéra. Már este 10 is elmúlt, így teljesen sötét volt, csak a belváros lámpái, meg a kerti lámpák adtak egy kis fényt.

-Nem tudom mit akarsz csinálni, de szét fognak csípni minket a szúnyogok.

-Van szúnyogriasztó gyertya meg minden egyéb faszombaszom.

-Mit akarsz csinálni?

-Mondtam, hogy a Beverly hills-i éj leple alatt olyat fogunk baszni, hogy leszakad az ég.

-És én még azt hittem az ágy fölött lévő tükörnél nincs perverzebb... Mindig meg tudsz lepni.

-Ezért élek, Mrs. Styles. -az ölébe fektetett, s a kezével lágy köröket írt le a fenekemen. -Mondd a számot baby!

~*~

-Szépségem, ideje felkelni!

-Ez kávé? -szagoltam a levegőbe.

-Igen és az enyém.

-Kaphatok?

-Bemész és csinálsz magadnak.

-Én is szeretlek Harry.

-Egy szóval nem mondtam az ellenkezőjét. -kinyitottam a szemem, ő pedig mellém ült, s elkezdte simogatni az arcom.

-Csak egy icike-picikével szánd meg azt a cuki esposádat! -mivel elég értetlenül nézett hozzátettem: -A feleségedet.

-Ez most túl finom lett ahhoz, hogy bárkivel megosszam.

-Miért nem tudok néha nemet mondani?! -néztem az ég felé.

-Mert ellenállhatatlan vagyok.

-Menj a francba! -ledobtam magamról a plédet és elindultam befelé.

-Hol marad a reggeli puszim?

-Nincs puszi. Majd a kávéd ad.

-Szeretsz?

-Igen.

-Akkor jó. Haragszol?

-Igen.

-Hova mész?

-Be, ha birok és nem esek össze a seggemben lévő fájdalomtól.

-Vigyázz a szádra vagy elintézem, hogy ennyire se tudjál menni!

-Kérsz valamit?

-Nem.

-Rendben. -hirtelen belenyilalt a fájdalom az alfelembe. -Nincs kedved bevinni?

-Másszál vagy guruljál. Nem viheti folyton valaki a seggedet!

-Utállak.

Minden fájdalmam ellenére valahogy bejutottam a konyhába és csináltam magamnak kávét hamár ilyen fasz férjem van.

-Dolores drága, hol a reggelim?

-A hűtőben.

-Rossz válasz.

-Mit szeretnél enni drága esposom?

-Palacsintát.

-Idejössz és megcsinálod magadnak.

-De annyira jól áll a kezedben a fakanál, semmi pénzért nem venném el tőled, maximum nevelési célzattal.

-A saját élvezetedre esetleg.

-Csináld a reggelit asszony vagy át kell vennem a fakanalat!

-El akarok válni! -nyöszörögtem.

-Késő bánat...

Tisztába vagyok a ténnyel miszerint Louis fia Freddie és Reign csak a második neve, de nekem jobban tetszik a Reign név, szóval a történetben általában Reign lesz.

*

Sois muy infantil-Annyira gyerekesek vagytok!

El esposo-férj

La esposa-feleség