Reggel mikor felkeltem magam mellett találtam Blaket. Nem emlékszem mi történt tegnap, de nem történt semmi szerintem vagyis csak remélem. Kimásztam az ágyból majd lementem anyájékhoz. Hát igen mikor megláttak engem elkezdtek nevetni.

-Most mi van? - jahh tényleg tegnap én bulizni voltam Jessevel meg Blakekel. Gyorsan belenéztem a tükörbe és megvan min röhögtek. A sminkem teljesen elfolyt pluszba még a hajam össze vissza állt. Gyorsan elmentem a lenti wcbe és megigazítottam a hibákat. Vissza kimentem de akkor már Blake is lent volt.

-Hali. - intett nekem egyet majd vissza fordúlt anyájékhoz. Felszaladtam a lépcsőn és írtam mindenkinek hogy agyja meg a hetes házikat bár nem kellet volna.
...........................
Pár óra  elteltével készen is lettem majd megfogtam magamat és elmentem lezuhanyozni. Mikor készen lettem kimentem a szekrényemhez és bele bújtam egy rövid nadrágba aztán egy alienes fekete pólóba. A hajamat megszárítottam majd lementem anyájékhoz.

-Csini vagy húgi. - teljesen nem figyeltem a külvilágra csak úgy elbambúltam és gondolkoztam a semmin.

-Húgi? - Jesse integetése hozott vissza így nem tudtam mit reagálni.

-Ja aha! - felkaptam egy zoknit a lábamra majd futó cipőmet. Felfogtam a hajamat és elmentem futni....
Futás közben csak arra tudtam gondolni hogy most mit csináljat Ashton? Lehet hogy tovább lépett lehet hogy egy lánnyal van éppen. De nem zavar azt hiszem. Tovább kéne lépnem,de hogy, mikor Ashton a legelső szerelmem volt. Én meg hagytam hogy kihasználjon. Nem figyeltem így kis híja volt annak hogy elüssön az autó. Jesszus! Megálltam vettem egy nagy levegőt és mentem inkább sétálni. Útközben sok ismerőst láttam de nem érdekelt nagyon. Ilyen este hét felé haza futottam és mikor benyitottam az ajtón csak ijedt fejeket láttam. Persze Jesse nem aggódott de anya igen meg Blake apa pedig szintúgy.

-Hol voltál? - förmedt rám anya.

-Futni voltam! - felakartam menni de Balke megfogta a kezemet és vissza húzott érzékien. A szemeibe néztem de elkezdtem könnyezni aztán sírni. Anya arcát láttam mikor felnéztem és szegény meghatódott. Blake felcipelt engem makd bezárta az ajtót kulcsra. Kulcsra? Komolyan? Elengedtem őt majd hátra léptem.

-Mi van veled Jenna? Te nem ilyen vagy?

-Tudod azon gondolkoztam hogy Ashton mit csinálhat.

-Figyeld Jenna! Segítek neked elfelejteni azt a srácot cserében megigéred hogy nem fogsz sírni csak ha örülsz. - ez elég jól hangzik! Bólintottam egyet majd átkaroltam őt. Mikor a szemébe néztem láttam benne a boldogságot. Semmi szomorúság. Pedig régen én szedtem fel az utcákról olyan részeg volt. De azok a napok, hónapok, évek már elmúltak. Nem figyeltem fel arra hogy még mindig a szemébe bámulok így egy kicsit furcsa volt, de még se annyira. Aranyosan elmosolyodott így csak a szája és a szeme közt cikázott a tekintetem.

-Képzeld két évvel ezelőtt azon gondolkoztam hogy mi lenne ha mi többek lennénk mint barátok. - többek mint barátok?

-Ezen még nem gondolkoztam... de megpróbálhatnánk... - elmosolyodtam majd közel hajolt hozzám és megcsókolt. Ah... ez olyan mintha a bátyámmal smárolnék de még is jól esik... Ash csókjánál nincs jobb! Várjunk már megint ezen gondolkozom. Nem szabadna! Hát ez az egész csókosdi eldúrvult de nem történt semmi. Hiányzik Ashton és ezen senki se tud változtatni.