XV.
Reggel a gépen ébredtem. Van még 2 óra az oda útig... neee... addig kivel beszéljek! A telefonom bedobta az unalmast, anya apa nem érdekes és Jesse pedig alszik. Unalom!!! Lehet ellopom Jesse telefonját... óvatosan elakartam venni a zsebéből de elkapta a kezemet és hallkan annyit mondott.
-Ne hogy!! - egy másodpercre megállt a szívem, de nem gond... Nem tudom mit csináljak! Ashton egy kicsit felidegesített. Mi a szarért nem akarta nekem elmondani hogy elmegy innen. Kár hogy búcsú nélkül válltunk el, de ez is az én hibám! Az a pár óra el is telt és megérkeztünk Franciaországba! Egy hét felejtés jön azt hiszem... A gép leszállt így leszálltunk. A repülőtérről kijöttünk és mentünk a szállásunk felé és akkor megláttam egy posztert amin Ashtonnék vannak. Franciául valami rá volt írva, de mivel nem tudok franciául azért nem tudtam elolvasni. Jesse megbökött hogy ne nézzem már, így tovább mentünk. A szállás tök aranyos de egy baj van... itt lesz egy 5sos dedikálás pár nap múlva... szóval Ash nem is New Yorkba van... ebbe inkább bele se gondolok. Szóval mivel még maradt időnk átöltöztünk laza ruhába és már mentünk is várost nézni. Valami eszméletlen. A francia fiúk nagyon cukik... és a párok valami eszméletlenek!! Én lefestettem pár fiatal párt, és kaptam érte pénzt. Anyát hívta a főnöke így beszélgetett vele. Hát arról volt szó hogy egy Ausztrál fiút nem e tudnánk befogadni, mert a srác nem beszéli a Franciát és anya főnöke alap Franciát beszél! Jó cserediák! Hurrá... legalább már két értelmes ember lesz. Mikor vissza mentünk a szálláshoz ott várt az a srác. Ismerős! De honnan, azt nem tudom?!
-Jónapot, sziasztok! - komolyan jónapot? Hol él ez a srác!
-Na látjátok, legalább valakinek jó a modora!! - Jesse meg én csak néztük anyát és akkor esett le igazán ki ez a srác!!
-Úristenem!!!!! Blake Hall! Mi a szar? Te hogy kerülsz Franciaországba?
-Tök jó hogy felismertél! - oda jött hozzám és megölelt. Jesse nem ismeri Blake-et már csak azért is mert be se mutattam neki. Blake egy évfolyam társam aki egy kicsit vissza húzódó, de még se annyira. Hát az estét úgy töltöttem el hogy a kádban ültem és sírtam... Mi miatt? Hát Ashy miatt!!!!! Annyira szeretem de még is csak egy lányt lát akit csak úgy megdughat. Nem érezz irántam semmit!!
-Hahó... bemehetek?
-Aha... - Blake benyitott és bezárta az ajtót. Oda jött hozzám és a kád mellé leült.
-Mi van veled Jenna? Te nem ilyen vagy?
-Jah de ha egy cuki buzi kihasznál akkor persze hogy nem olyan vagyok mint régen... - most vissza emlékeztem azokra a pillanatokra amikor még boldog voltam. Ashy és én a fellegekben, az unikornisokon...
Most jobban sírtam, mint eddig.
-Na ne légy ilyen. Egy hét múlva veletek megyek vissza, addig is elleszünk mi ketten! - van benne valami! Mikor nem számíthattam Emmára akkor mindig Blake viditott fel, csak hát két éve megszakadt a kapcsolatunk mikor én kezdtem másfelé fordulni.
-Ideje aludni! - szólt be hozzánk anya.
-Oké. - szólt helyettem Blake. Anya félre érthette a szitut mert mondta hogy inkább maradjatok.
-Úristenem... anya milyen bolond. - végre nevettem amitől szuperül éreztem magam.
-Szóval várlak kint a szobába... addig nyugodj meg! - kiment én meg addig megnyugodtam és felöltöztem. Mivel nem számítottam vendégre ezért egy laza hálóinget hoztam csak... csak azt... bementem a szobába és igen nagyot nézett! De a ditkóim nem látszódtak ki, plusz térdik ért az alja!! Jesse benyitott és hát igen rosszul jöttünk ki belőle.
-Blake gyerünk át a szobámba!!! - én elnevettem magamat mert most szegényt kínozni fogja. Kimentek én meg bedőltem az ágyba és be is aludtam....
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top