Reggel hét óra van. Tegnap össze pakoltam a művész cuccaimat és útra keltem! Szép nyárias idő van, ami nekem pont jó. A suliba elmentem még korábban hogy megmutassam az igazolást az igazgatónak, és találkoztam Ashton-nal. Akkor a szívem össze szorult, de mikor már háttal voltam neki el is múlt. Nehéz elhinni amit tett, de ezen már nem lehet változtatni. Mikor sétáltam a part mentén felfigyeltem egy eldobott magazinra. Felvettem és Ashton volt az elején azzal a lányal akivel láttam. A lányt közelebbről nézve rájöttem hogy ismerem, ugyanis ő az én kiskori legjobb barátnőm. Emily-nek hívják, és egyel idősebb nálam. Lehet szebb lány, de egybe nem lesz jobb az az hogy én ismerem Ashy-t ő meg nem! Én tudom csak felviditani és csak én tudom elrepiteni oda ahová kell!! Nagyon idegesen a földhöz vágtam a magazint aztán tovább mentem. Ahogy sétálgattam észre vettem hogy egy szivárvány ékeskedik a felhők mögött, így megálltam hogy letudjam festeni e gyönyörűséget! Sokan elhaladtak mögöttem, pár ember meg is állt, és hogy is mondjam... Nagyon is tetszett! Valaki lefényképezett, valaki meg elkérte a számom. Mikor megcsináltam a festményt, indultam tovább utamra. Mit is mondjak sokkal jobb, mint otthon! Másabb az egész, nincs feszengés, de még is hiányzik Emma! Más Emmá-val más nélküle. Este felé nem tudtam hová kéne mennem így valamerre elmentem. Valamennyit ittam, így egy ház előtt lepihentem. Egy 30 év körüli néni kijött és behívott engem. Megkérdezte hogy miért vagyok itt és hogy miért ittam én meg elmondtam. Mielőtt felhívta anyát gyorsan elmentem Tom-hoz. Hát igen, oda is eljutott hogy én eltüntem. Mikor meglátott csak ölelgetett, ugyanis azt hitte hogy meghaltam! De miért haltam volna meg? Majdnem 10 felé csengettek így gyorsan elbujtam a bejárati ajtó mögé.

-Szia Tom, járt itt Jenna? - mikor meghallottam Ashton hangját egészen elérzékenyültem, olyan mintha játszanék vele.

-Sajna nem, de ha jön szólok azonnal!

-Kösz azért! - és már záródott is az ajtó! Leborultam a kanapéra de jött a kérdés...

-Minek csinálod ezt?

-Talán azért mert most muszály! Emma sincs mellettem nekem már csak te maradtál! - és itt jött a sírás! Elmeséltem neki az rgesz sztorit és megértette hogy miért csináltam ezt. Ő elmondta hogy véget vett a házasságának, amit nem értettem, de nem baj. Hajnalban nem tudtam aludni, ahogy Tom se. Jött a sok üzenet nekem, hogy "hol vagy?" "miért nem írsz?" "gyere haza!" és az utolsó az az volt "nem akartalak megbántani, egy fasz voltam veled! Emma elmondta!". Na eben a pillanatban ásóm el magam!!! Megölöm Emmá-t!!!

-Tom!

-Igen?

-Most elemegyek!

-Miért? - bárcsak ne kérdezne semmit!

-Megyek megmentem a nem létező kapcsolatomat! - csak egy okét mondott. Mikor Ashton háza elé értem, láttam anya kocsiját, és akkor kopogtam......