-Hé Jenna!!! Ideje lenne felkelni! - hallottam valami erős hangot, ami elkergette a rossz álmomat. Ez az álom nem jó, bár nem lepődnék meg ha Ashton megcsalna.

-Kösz hogy elgergetted az álmaimat. - most van vasárnap és holnap hétfő. Furcsa itt lakni! Ashton-néknál azért más, mert ott mindenki halk.

-Amúgy tegnap este azt a képet néztem. - mutattam egy képre, amin Tomi és egy vörös hajú kék szemű lány vele ölelkezett.

-Azott a feleségem! - hogy mi??? Feleség??? De hát még csak 19 ja nem 20!

-Feleség? Basszus miért nem szólsz! - gyorsan felhúztam a nacimat mert hát felesége van!!!

-De innen 100 km-re van szóval mindegy... - na jó ezt egy kicsit gáznak tartom.

-De akkor is! Gondolom ez a festés azért van. - bólintott egyet ami furcsa mert akkor én eltaláltam. Megcsörrent a telom és meglepődtem hogy Ashton hív. Felvettem de a húga szólalt bele. Nem mondott szépeket és még le is bukott. Ashy anyja beleszólt a telefonba és tudatta velem hogy vissza mehetek hozzájuk. Igent mondtam rá persze először segítettem kifesteni a szobát. Négy óra elment hülyéskedéssel, nevetéssel, de már muszály volt mennem. Gyorsan átöltöztem aztán rohantam is Ashton-ékhoz. Mikor az utcájukba jártam észre vettem hogy ő és egy számomra ismeretlen lány a szájába matat. Rosszul esett? De még mennyire!!! Még is Ashton az én életem!! Ash mikor felém fordult látszott az arcán hogy meglepődött hogy én itt vagyok.

-Ez tudod nem az aminek látszik! - jött közelebb hozzám, persze már a lány kezét elengedte.

-Látom! De mindegy is ez a játék érzelem mentesen ment semmi szabályal... jó volt megismerni... - most nagyon nagyot csapódtam. Mintha én lennék a meteorit ami épp a földbe fúródik. Most érzem igazán milyen az össze tört szív! Anya felhívott hogy ma jönnek haza, így haza siettem. Bebujtam az ágyamba és azon gondolkoztam hogy hogy lehettem ilyen hülye! De még is van egy mód hogy elfelejtsek mindent. Bekapcsoltam a kemény rockot és átmentem rockerbe. A kezemet kiszivtam ugyanis ezt jobbnak tartom minthogy meghaljak vagdosasba!! A cukorfalat macsekom bejött az ablakon így oda mentem az ablakhoz és így a szám olyan hatással volt rám hogy vissza emlékeztem hogy milyen volt Ashton előtt. Mindig Ash jut eszembe!! A sok daddy!! Valahogy muszály elfelejtenem!! Nyílt az ajtó, és megcsendült lent a lenti telefon. Hallottam hogy Ashton szól bele, de egy másik üzenetben viszont már Luke! A bátyám mondta hogy kapcsoljam ki a zenét és meg is tettem. Felvette a telefont feljött és mutattam hogy nem vagyok itt.

-Elfelejtettem hogy ma másnál van bocs Ashton, majd szólok ha itthon lesz! - most az egyszer szeretem a bátyám! Az ágyra dültem és megláttam az igen depressziós rajzaimat a falon. Emlékszem mikor egy olyan lányt rajzoltunk Emmá-val akinek a kezébe kés és sok virág van és épp háttal áll. Azt még akkor csináltuk mikor még Luke Hemmings nem volt a képbe!! Hiányzik a régi barátnőm!!! Hiányzik hogy úgy ölel engem, mint akit soha se akarna elengedni!!! Én lehet megszököm itthonról pár napra, aztán haza jövök mintha el se mentem volna!!! Az egész napom a gondolkozással ment el, ugyanis nem érdekel már senki! Ha Ashton Irwin-nek egy kicsit is számítok bocsánatot kér! Eljött az éjfél, és kisurantam a házból... egy két napra megyek csak el, ez kell nekem!!