Taehyung

Fogadtunk. Kíváncsi vagyok, hogy fog "hírnevet" szerezni nekem. Úgysem meri megtenni. Túl gyáva ahhoz.

A tétje is túl csábító...

Hm...

Egy éjszakára nekem adja a testét. A gondolattól is bizseregni kezd a testem. Ha megnyeri, amit kétlek, de ha tényleg úgy van, hogy megnyeri, akkor ki kell kiabálnom az ablakon: meleg vagyok.

Kockázatos, és veszélyes. Ez tetszik!

BRR... BRR...

Esküszöm számot fogok cserélni, mert már marhára idegesítenek ezek a rohadt kis kurvák. Csak a szerszámom kell nekik, azt pedig kérjék mástól.

Nekem is volt annyi eszem, hogy megadtam nekik a számomat. Legközelebb nem lesz ilyen. Egy kurvának sem adom meg.

A reggelizés is úgy telt el, ahogy szokott. Anyám cigizik, aztán kávézgat, majd felhívja a cégemet, s érdeklődni kezd. Az agyamra megy ezzel.

-Ki van takarítva a fiam szobája?-érdeklődött a cselédemtől anya.

-Természetesen. Mindent rendbe tettem, Asszonyom!

Még ez is idegesít. Komolyan azt kérte az anyám, hogy így szólítsa? Daebak... Eldobom az agyamat.

-Helyes!-helyeslő tekintettel illette meg a szolgámat.

-Asszonyom! Szeretnék kikérőt kérni, hogy vásároljak magamnak egy új...

-Egy új, mit?-kérdőn meredt rá.

-Egy új... Egy új ajakbalzsamot.-rögtönzött.

Ezen egy jót kellett kuncognom. Ennél jobb rögtönzést életemben nem hallottam. Minek neki az ajakbalzsam? Tuti nem arra van szüksége.

-Hm..-gondolkozni kezdett rajta anyám.

-Engedd meg neki Anya!-segítettem neki, de újból rám tört a röhögőgörcs.

Egy gyilkos pillantást vetett rám. Gondolatban biztosan átkozott. Hirtelen köhögni kezdtem, majd egy gúnyos vigyor jelent meg az arcán, végül elillant.

Sana

Egy kis szünet igazán rámfért. Nem tudom anya, hogy bírja ki ezek mellett. Én biztosan a diliházba vonulnék. Csendben tűri őket, de miért? Megértem, hogy a cselédeknek hallgatniuk kell. Azért nálam ki szokott borulni a bili, s nincs menekvés.

Ráadásul azon kezdtem el gondolkodni, hogyan vonhatnám fel a TV-sek figyelmét? Egy jó ötlet kellene, aztán bekerülne a hírekbe, és megnyerném a fogadást. Lejáratná magát.

Gondolatban milyen vicces, mikor kikiabálja, hogy meleg. Szegény utcabélieket sajnálom, és azokat a lányokat, akikkel kefélt. Megtudnak egy nagy baromságot a Cukros Mackójukról, s elhiszik.

Nekem ő akkor is Úrfi.

Persze nem hittem volna, hogy imádja a női cuccokat.

A fogadás azon részét ő találta ki, mikor le kell feküdnöm vele, ha megnyeri. Nem valami frappáns ötlet, de legyen neki gyereknap. Úgyse fogja megnyerni, hiszen már dolgozom az ügyön.

Már érzem a nyereséget a csontjaimban!

Elindultam vásárolni, s a boltosok éppen az Úrfimról beszéltek.

Hm..

Ideje bedobnom magam.

-Jó reggelt! Hallottátok az új hírt a Kim család fiáról?-kérdeztem tőlük.

-Természetesen nem. Milyen hírt?-felfigyeltek rám.

Nem akarom elszólni magam, de nem akarok vele egy éjszakát tölteni, ezért kikotyogom.

-Ő egy igazi nőcsábász, s a lányok fehérneműit begyűjti. Igazi rosszcsont!

A boltban lévő lányok is meghallották, és visongatni kezdtek. Valamelyikük örült, de többségük nem igazán.

-Tényleg begyűjti?-kérdezte tőlem az egyik fanja.

Bólogattam.

-Hú, ezt el kell mondanom a legjobb barátnőmnek!

Elő is kapta a telefonját és tárcsázni kezdte.

Végül hazaindultam egy ajakbalzsammal együtt. Egy hatalmas vigyorral az arcomon tértem vissza a birtokra.

Mire hazaértem, Anyám a padlót súrolta.

-Hagyd! Majd én megcsinálom!-szóltam rá.

-Már csak ennyi van! Te inkább porszívózz ki az Úrfid szobájában!

Aigoo..

-Igenis, Anya!

Felbattyogtam az Úrfi szobájában, ahol félmeztelenül ült az ágyán, s a TV-je képernyőjét bámulta leesett állal.

-Valami történt Úrfi?-lengettem meg előtte a kezemet.

-Komolyan megtetted?-pillantott felém, majd felvette a pólóját.

-Úrfi nagyot vágyott egy kis hírnévre. Parancsoljon!-mutattam a készülékére.

-Mikorra szeretnéd, hogy kiabáljak az ablakon?-kérdezte.

-Ma este, mikor a szüleink alszanak.-adtam meg válaszomat.

-Megkapod!

-Édes a bosszú!-ismételgettem magamba.

Nevetni kezdett.

-Miért jöttél?-tért a lényegre.

-Ki kell porszívóznom az Úrfi szobájába! Megengedi?

-Nem... Itt nem fogsz kitakarítani megint! Sipirc!

Tolt ki a szobájából ki. Most már tuti utál, amiért megnyertem a fogadásunkat. Kellett neki kételkednie bennem. Megtanulta, hogy velem nem lehet kekeckedni, viszont nem kaptam még vissza azt, ami az enyém.

Behajtom rajta!