A University of Western Australia mellett a Matilda-öböl volt Crawley legismertebb nevezetessége. Ahogy az észak-nyugat felől érkező Swan-folyó kisebb tóvá szélesedett itt ki, tökéletes sétáló és piknikező parkos övezetet teremtett a nyüzsgő város szívében. Hogy a hely több legyen egyszerű vízpartnál, arról már az itt egymást érő éttermek, yacht-klubok, és tökéletesen rendezett állapotban tartott zöldellő gyepes parkok gondoskodtak.

Akár családi programot keresett valaki, akár barátokkal szeretett volna találkozni, vagy csak egy kellemes környezetre volt szüksége a napi munka előtti futáshoz, a Matilda-öbölnél nem létezett jobb választás a városban.

Tekintve, hogy a városrész másik nevezetességét, a University of Western Australiát csupán a part mentén végigfutó Hacket Drive osztott úttestje választotta el az öböltől, az itteni parkok, éttermek és kávézók az egyetem diákéletnek is fontos részét képezték.

Az egyik legnépszerűbb gyülekezőhely iskolaidőben a közvetlenül a vízre nyíló Bayside Kitchen volt, ami otthonos, vöröstéglás belső tereivel, és hatalmas, télen beüvegezett fedett teraszával mindig tudott szabad hellyel szolgálni bármekkora rögtönzött diák összeröffenéshez.

Például egy olyanhoz, ami miatt két fiatal lány korzózott épp kényelmes tempóban a vastag zöldellő fák között a fehér lécborítású étterem felé.

– Még egyszer utoljára mondom - magyarázta Skye -, hogy ez egy kurva rossz ötlet. Az, hogy veled jól elvoltam a múltkor, még nem jelenti azt, hogy a barátaiddal is kijövök majd.

– Ne legyél már ilyen előítéletes - ellenkezett a másik lány. - Hidd el, megkedveled őket, csak legyél kicsit nyitott!

– Jenny, én semmit sem változtam mióta az ilyeneken élcelődtünk ahányszor csak elmentünk egy Dôme előtt.

A másik lány a rosszallóan ingatta a fejét.

– Ezért mondom, hogy legyél nyitott. Szükséged van egy csajos napra.

– Nem a csajos nappal van bajom, hanem a társasággal, amit választottál hozzá.

– Mondtam, hogy ne legyél előítéletes. Tekintsd erre úgy, mint az első lépés a nőként való kiteljesedésed útján - magyarázta ábrándos szemekkel Jenny.

– Nem vagyok teljesen nő? Affene, azt hittem sikeres volt a műtét.

– Skye! - kiáltott fel Jenny. - Ilyesmivel tiszteletlenség viccelődni.

– Tudom - bólogatott széles vigyorral az arcán Skye.

– Ne csináld ezt velem, kérlek!

– Jenny, ismerhetnél már ennyire. Nem játszom meg magam. Inkább utáljanak azért, ami vagyok, mint hogy olyanért kedveljenek, ami nem.

– Nem kérem, hogy játszd meg magad, csak... ne csinálj viccet érzékeny dolgokról.

– De pont azokból a legjobb!

– Skye!

A lány félrehúzta a száját.

– Oké - válaszolta a fejét ingatva. - De csak addig vagyok hajlandó felelősséget vállalni, amíg nem húznak fel.

– Nem fognak, hidd el - mosolygott rá Jenny, ahogy beléptek a fedett terasz ajtaján. - És légyszi ne rendelj húsos kaját.

Mielőtt Skye válaszolhatott volna, exe elnyomva bárminemű reakcióra tett kísérletet, jó hangosan üdvözölte a többieket.

– Sziasztok csajok!

Skye morgolódott egyet magában, de már nem igazán tudott mit tenni a dolog ellen.

Jenny barátainak asztala felé indultak.

Na most volt szükség önuralomra. Dehát nem lehetett az olyan nehéz. Ha már képes volt szemforgatás nélkül meglenni Paolóval egy légtérben, néhány bölcsész és szociológus hallgató nem jelenthetett megoldhatatlan kihívást, nem igaz?

Ráadásul az egyikük egy kissé androgün, de végtelenül kedves arcvonásokkal rendelkező, aboriginal lány volt, akinek már a látványa is tompított keveset az ebéd miatt érzett nyűgön.

A másik két lány azért már bajosabb volt. A szőke, aki nagyjából Jenny intelligenciától megszabadított klónjának tűnt még nem is feltétlenül volt problémás, de az utolsó annál inkább. Már a rózsaszín, tépett hajjal párosított agresszív szemüveg is erősen intő jel lett volna, de az, ahogy a durván túlsúlyos idomait egy, sem az évszakhoz, sem a testi adottságaihoz nem illeszkedő szaggatott rövidnadrágba bújtatta, kétséget sem hagytak a személyisége felől.

Na most volt baj.

Ha csak kis igazság volt Skye előítéleteiben, akkor ez az ebéd már az ételek felszolgálását sem élhette meg durva balhé nélkül.

– Lányok - üdvözölte barátnőit Jenny az asztalhoz érve -, ő itt Skye, akiről meséltem nektek.

Mindhárman felálltak, hogy sorra üdvözölhessék a lányt.

– Skye, ők itt Maali - magyarázta Jenny, ahogy Skye puszit váltott az aboriginal lánnyal - Dakota - mondta ahogy a túlsúlyos lány következett -, és Barb - zárta a sort a saját klónjával.

Ahogy helyet foglaltak, érkezett is a pincérnő, majd miután az étlapokat szép sorban letette eléjük az asztalra, gyorsan távozott is.

– Jenny mesélte - kezdett csevegésbe Barb -, hogy motorversenyző vagy.

– Jap - bólogatott Skye.

– Ez tök menő. És mit tervezel majd érettségi után?

– Hát az én jegyeimmel az értelmiségi pályákat azt hiszem kizárhatom, szóval maradok a versenyzésnél - nevette Skye.

– Skye profi versenyző - magyarázta Jenny.

– Ó, az szuper - villantott napot beragyogó mosolyt Barb. - Ha profi vagy akkor biztos nagyon gazdag lehetsz.

– Hát, sajnos semennyire sem - ingatta a fejét mosolyogva Skye.

– Csak a pasik élnek meg az ilyesmiből - kapcsolódott be a beszélgetésbe bosszakondva Dakota.

– Ja, szeretnének - nevette Skye. - Ahol én versenyzek, már az is nagy szó, hogy nekem nem kell fizetni az indulásért.

– Tényleg? - kérdezte Barb. - Én azt hittem a profik jól keresnek.

– Akkor már nem is akarsz versenyzőnek állni? - incselkedett vele Skye.

– Nem azért mondtam - mosolygott a lány. - Én félnék a motoron.

– Mert nem ültél még mögöttem.

– Így van - tromfolt rá nevetve Jenny -, mert akkor egyenesen rettegnél.

– Te mondtad, hogy érezni akarod amit én.

– A halálfélelmet?

– Hülye - nevetett Skye. - Még a térdem se tettem le a kanyarokban.

– Ne hallgassatok rá. Komplett őrült - mutatott felé Jenny.

– Normálisan nem lennék ennyire szenzációs - nézett Maali irányába Skye, aki csak sejtelmesen visszamosolygott rá, de a beszélgetésbe továbbra sem csatlakozott be.

– Szenzációs vagy? - kérdezte Dakota.

– Hát, nyertem már pár versenyt, szóval olyasmi.

– Olyan jó ezt hallani, mikor egy hozzád hasonló fiatal nő sikeressé válik a férfiak között. Nagy szükségünk van az ilyen példaképekre.

A lánynak alig sikerült visszafogni kirobbanni próbáló nevetését. Még hogy ő mint példakép...

– Lenne esetleg kedved megosztani a tapasztalataidat, élményeidet az egyik gyűlésünkön arról, hogy milyen nőként helytállni a férfiak világában?

– Hidd el, ha ismernél, elképzelni se tudnál rémesebb ötletet, mint engem kérni fel ilyesmire.

– Jenny sokat dicsért téged, biztos vagyok benne, hogy csak kishitű vagy magaddal.

Skye ezt a nevetést már nem tudta visszatartani. Ha létezett olyan, ami a példaképnél is kevésbé volt, az a kishitű.

– Elnézést, de ezt nem bírtam megállni. Nem, bocsi, hidd el, nem vagyok példaképnek való. És ha az is lennék, se tudnék olyat mondani, amire a gyűléseteken olyan nagyon kíváncsi lenne bárki.

– Pedig hidd el, hogy sok nőt inspirálhatnál a történeteddel - erősködött tovább Dakota.

– Hiába inspirálnám őket, már túl idősek, hogy belevágjanak a versenyzésbe.

– Nem a versenyzésre gondoltam, hanem a tapasztalataidra, amik sikeressé tettek a férfiak világában.

– Tényleg köszönöm a lehetőséget, de nem - ingatta finoman a fejét Skye. - Kérlek ne érts félre, de keményen dolgozom azon, hogy versenyzőként értékeljenek, és ne nőként.

– És szerinted értékeltek bárhogy, mikor kitették rólad azt a videót?

Skye Jennyre pillantott, de az csak megrázta a fejét. Végülis az eset vezető hír volt a bulvároldalakon pár órára, szóval túlzás lenne titoknak nevezni.

– Elég jó érzékem van felhúzni embereket.

– Ugye nem azt mondod ezzel, hogy kiérdemelted? - rökönyödött meg Dakota.

– Dehogyis! - kiáltott fel Skye. - Azt mondom, hogy valaki vagy félt tőlem, vagy berágott rám. Mindkettőre adok épp elég okot.

– Jenny azt mondta, hogy a hatóságok semmit sem tesznek az ügyedben, pedig akkor még fiatalkorú voltál. Szerinted akkor is ennyiben hagynák, ha pasi lennél?

Skye végtelenül utálta már ezt a beszélgetést lefolytatni, főleg mert minden egyes ismerősével végig kellett mennie rajta. A hatóságok a nyomozást megszüntették, mert a videó félig nyilvános helyen készült és nem volt rajta kivehető meztelenség, sem pedig tényleges aktus. Bármennyire is nyilvánvalóan aljas szándék állt a nyilvánosságra hozatala mögött, sajnos büntető törvénybe nem ütközött.

De most belemenni ennek hosszas elmagyarázásába? Nem. Skye már maga mögött akarta tudni az esetet, amennyire az csak lehetséges volt. Egyszerűbb volt elviccelni inkább a dolgot.

– Én a hatóságoknál jobban félnék attól, hogy a menedzserem kaparintja a keze közé a tettest.

– Nem akarhatod, hogy egy férfi védjen meg egy másik férfi szemétségétől - ellenkezett Dakota.

– Miből gondoltad, hogy a menedzserem férfi? - mosolygott rá tettetett kedvességgel Skye.

– Mert... abba a világba nem engednek be minket.

Bölcsész diplomával nem is - gondolta Skye, de nem érezte úgy, hogy Dakota őt próbálná támadni, így megtartotta a véleményét magának. A Jennynek tett ígérete nélkül sem kezdett volna sértegetni olyat, akiről nem érezte azt, hogy kiérdemelte.

– Hát, Isabelának sikerült pedig. A tettesnek az egyetlen rosszabb annál, ha én kapom a kezeim közé, ha ő teszi.

– Óh - hökkent meg Dakota. - Ezesetben két erős nő történetét is előadhatnád a gyűlésünkön.

– Nézd - vonta meg a vállát Skye -, nagyon szívesen segítek bárkinek versenyzési tanácsokkal, de ilyen szociális igazság ügyekbe nem akarok belefolyni.

– De miért? - szólt közbe Jenny. - Skye, emlékszem mennyit panaszkodtál, hogy sokkal nehezebb dolgod van, mint a srácoknak.

– Igen, az edzéssel. Többet kell edzenem, hogy erőben tudjam velük tartani a lépést. Ez biológia.

– Azt is mondtad, hogy mennyien lenéztek.

Skye büszkén elmosolyodott.

– Nem inkább arra emlékszel, mikor dicsekedtem, hogy milyen jó volt lenyeletni velük a sértéseiket?

– Jó - ellenkezett Dakota -, azt elhiszem, hogy jó érzés volt, de nem akarhatod, hogy más lányoknak is át kelljen ezen esnie.

– Már miért nem? - vonta fel a szemöldökét Skye.

– Mert rossz.

– Nekem hasznos rossz volt. Nagyon sokat segített.

– Mégis hogy segítene, mikor hátráltatnak? - csattant fel Dakota.

– Az előbb a tapasztalatomra voltál kíváncsi, hogy hogyan lehet helytállni a pasik között, ugye? Hát így. Ha pár szexista fasz elég ahhoz, hogy eltántorítson a célodtól, akkor a későbbi akadályok ellen esélyed sem lett volna.

– Nem gondolhatod komolyan, hogy ez jó így!

Skye megvakargatta a nyakát.

– Nem azt mondtam, hogy jó, de hosszútávon semmit sem számít. Csak olyat tudnak visszatartani, aki útközben a kitartás, vagy a tehetség hiánya miatt amúgy is kihullott volna.

– És szerinted ez rendben van - állapította meg elítélő hangon Dakota.

– Szerintem jobb, mint az alternatíva.

– Mégis miféle alternatíva? Hogy tisztességesen bánnak velünk?

Skye sóhajtott egyet.

– Szerintem senki nincs, aki minden helyzetben tisztességes bánásmódot kap.

– És?

– És a mezei szexisták max gyenge bemelegítést jelentenek a sokkal nagyobb pofonokhoz, amit állni kell a sikerhez.

– Te tényleg úgy teszel, mintha nem tudnád, hány nő előrejutását akadályozzák tehetségtelen férfiak kedvéért?

– Nézd, én csak annyit tudok mondani, hogy a stopper nem hazudik. Az én pályámon csak az objektíven mérhető eredmény számít.

Dakota másodperceken keresztül csak meredt Skye-ra.

– Szerintem annyi időt töltöttél pasik között, hogy átmosták az agyad.

Skye egy mosollyal tárta szét a kezét.

– Szerintem értsünk egyet abban, hogy nem értünk egyet. Én nem halok bele, ha különbözik a véleményünk.

A másik lány duzzogott egy kicsit, de végül bólintott.

– Jól van.

Kínos csend telepedett az asztalra, úgyhogy Skye jobbnak látta az étlap mögé bújni, hátha a többiek az ő hiányában továbbviszik a beszélgetést. Ehelyett azonban csak követték a példáját, és ők is elkezdték böngészni a Bayside Kitchen bőséges választékát.

Vajon mit kínáltak hús nélkül? Basszus, itt volt még ez is. Hónapokig voltak barátnők Abrillal, és soha nem jelentett az étel konfliktusforrást kettejük között. Erre most itt vadidegenek miatt kell majd neki valami vegán rettenetet magába erőltetnie.

Gombás bruschetta. Urgh. Inkább a sült tücsök, mint bármi, amiben gomba van.

Tojás és avokádó. Abból hogy lesz vegán? Kihagyják belőle a tojást és fetát, azt a két dolgot, ami érdekes volt benne? Ki lakik azzal jól?

Krumplitorta. Hm, van belőle vegetáriánus opció. Hús helyett gombával... következő!

Vegán gombarakás. Inkább az éhhalál.

Na jó, hát ő megpróbálta. Mégis hogy jutott eszébe Jennynek olyan étterembe szervezni egy húsmentes ebédet, ahol az összes vegán opcióban gomba van? Mióta az eszét tudta, képtelenség volt belétuszkolni bármilyen gombafélét, egyszerűen kizárt volt, hogy most három vadidegen miatt tesz olyat a szájába, amitől ennyire undorodik.

Akkor a döntés megszületett. Jenny érdekében remélte, hogy kicsit eltúlozta a húsmentes étel fontosságát.

Befutott a pincérnő, hogy felvegye a rendelésüket.

– Én egy gombás bruschettát kérek - adta vissza a menüt a pincérnő kezébe Maali.

– Nekem egy vegán gombarakás lesz - nézett a felszolgálóra Dakota.

– Nekem egy marhaburger - mosolygott a pincérnő felé Skye.

– Te húst eszel!? - csattant fel Dakota. - A szexizmus mellett a gyilkossággal sincs problémád?

Hát, úgy festett Jenny kérése mégsem volt túlzó.

Az, hogy Dakota az ízléses keretek között maradva igyekezett őt befolyásolni, abszolút belefért, na de a világon nem született még olyan ember, akinek ezt a stílust hajlandó lett volna békében megengedni.

Lassan, egyre szélesedő vigyorral a lány felé fordult.

Hangozzék ez bármilyen csúnyán, ilyenkor Skye zsigeri reakciója az volt, hogy oda rúg, ahol az a legjobban fáj, még ha az vállalhatatlan volt is.

– Skye! - rivallt rá azonnal Jenny rémült arccal. Ő már ismerte annyira, hogy tudja, mi következik. - Eszedbe ne jusson!

De már késő volt.

– Két ekkora kötözött sonkával mászkálva nem hittem volna, hogy zavar a hús - jegyezte meg mézes-mázos gúnnyal Skye.

Az asztalnál azon nyomban megfagyott a hangulat, csak Dakota levegő után kapkodását lehetett hallani. Lebénult barátnőjüket kisegítendő Jenny és Barb egyszerre csattantak fel.

– Skye! Azonnal kérj bocsánatot!

– Csak ha előbb ő bocsánatot kér attól a szerencsétlen forrónadrágtól - mondta a lány mennyei békével a hangjában.

Barb szörnyülködve nézett rá.

– Hogy lehetsz ilyen gonosz? Te is tudod, hogy ez testszégyenítés!

– Nem, a testszégyenítés az lenne, ha azt kérdezném, hogy sikerült ekkora elefántá válnia vegán koszton. Én a ruhaválasztását szóltam le.

Skye a szeme sarkából látta, ahogy Maali felhorkantott, de ebből a másik három lány semmit sem vett észre.

– Az ilyenek, mint te, a soviniszta disznóknál is rosszabbak - kiabálta a könnyeivel küzdve Dakota.

– Te már csak tudod, disznóban szakértő vagy.

Dakota egy pillanatra levegőt sem kapott tehetetlen dühében.

– Neked nincs jogod elítélni!

– Ó mennyivel jogosabb lenne ez olyantól, aki nem azóta ítélkezik hogy leültem az asztalhoz.

– Skye - rivallt rá Jenny -, te provokáltad ki a vitát!

A lány szája széles vigyorra húzódott.

– Jenny, mégis mi a faszt vártál? Talán azt hitted, hogy csak mert láttál egy szerepjátékról készült videón megalázkodni, majd a szektavezérednek is benyalok?

– Nem szektavezér! - kiáltott fel Barb. - Azt a harcot vívja, amit te túl gyáva vagy.

– Rinyálni a patriarchátusról, de még csak véletlenül sem tenni olyat, amihez valós erőfeszítés kell?

– Takarodj innen! - üvöltötte Dakota, mielőtt végleg elvette volna a hangját a keserves zokogás.

Skye kényelmesen hátradőlt a székében. Nem kereste a veszekedést, de ha valaki kihozta belőle, hát örömmel mutatta meg neki, hogy még mindig képes pillanatok alatt megsemmisítő gonoszsággal reagálni.

– Talán a hely tulajdonosa vagy? - táncoltatta meg kihívóan a szemöldökét.

– Skye! - parancsolt rá Jenny. - Kérlek menj el innen!

– Nem - érkezett a szemtelenül nyugodt válasz. - Tetszik ez a hely.

– Skye, ez a mi törzshelyünk, el kell innen menned!

– Látod, ez az, amiben tévedsz. Semmit sem kell tennem, amíg a személyzet nem utasít rá. És - vonta meg flegmán a vállát -, nem én üvöltözök itt fejhangon egy marhaburger miatt.

– Skye, ne legyél már ilyen picsa!

– Jenny, én mindig pontosan ilyen picsa voltam. És most nem is én ütöttem először.

– Csak próbáltam felnyitni a szemed!

Skye oldalra pillantott és azt látta, hogy egy pincér tétován azon gondolkozik, közbelépjen-e, ezért mosolyogva visszafordult Jennyék felé.

– Én a helyetekben indulnék, mert még egy perc balhé, és mindannyiunkat kitiltanak innen örökre.

Jenny dühtől összeszűkült szemekkel méregette őt, de neki láthatóan esze ágában sem állt megmozdulni. Nyilvánvaló volt, hogy valamelyiküknek lépnie kell, máskülönben az étterem személyzete tényleg megkéri őket, hogy mindannyian távozzanak, és utána lehet, hogy valóban nem kívánatos személyekké válnak itt örökre.

Nem maradt más lehetőség, mint a visszavonulás.

– Erről még hallani fogsz! - nézett megvetően Skye-ra Jenny, ahogy Barbbal gyengéden elkezdték kitámogatni zokogó barátnőjüket az étteremből.

– Onya, sonya - integetett utánuk mosolyogva Skye amíg ki nem léptek az ajtón.

Utána a vele kettesben maradó Maali felé fordult, és kíváncsian felhúzta a szemöldökét. A lány egyetlen szót sem szólt a bemutatkozásuk óta, így vagy nagyon félszegnek kellett lennie, vagy kifejezetten élvezte a szeme előtt kialakuló jelenetet. És az arcára pillantva a félszegség volt az utolsó jelző, amivel Skye illette volna.

– Basszus, fogadnom kellett volna Jennyvel - sóhajtott Maali mintegy válaszként a fel sem tett kérdésre.

– Mire?

– Hogy összeugrasz Dakotával.

– Miért érzem úgy, hogy neked ezzel egyáltalán nincs semmi bajod?

Maali kihívóan rásomolygott.

– Mert látod rajtam, hogy szeretem a rosszkislányokat.

– Azt hittem csak te sem kedveled Dakotát - húzta félre a száját csalódottan Skye.

– Jaj, dehogyis. Alapjában véve kedves lány, de hajlamos átcsapni kicsit militánsba.

– Úgy érted, hogy egy hatalmaskodó picsa?

– Talán egy kicsit - somolygott Maali. - Nem mondom, hogy árt neki, ha megtépázzák az egóját. De azért ne érts félre, szerintem sem veszed eléggé komolyan a szexizmus pusztító hatásait, és nagyon csúnya dolog volt a súlyán élcelődni.

– Hitelesebb lenne ez olyan szájából, akinek nem kellett egy kirobbanó röhögést visszatartania a vita közben.

– Azt észrevetted? - grimaszolt Maali.

– Jap - bólogatott lelkesen Skye.

– Mindegy. Attól még nem volt szép.

– Nem kettős mérce, hogy ilyen jót szórakozol azon, amit elítélsz?

– Lehet - mosolygott kihívóan Maali. - De túlságosan érdekellek ahhoz, hogy ilyesmin fennakadj.

– Óh - hőkölt hátra Skye. - Honnan veszed, hogy érdekelsz?

– Az legyen az én titkom - kacsintott a lány.

Skye elmosolyodott.

– Ha úgy is lenne, most nagyon nem vagyok fogadóképes állapotban.

– Tudom, a szakítás, meg a videó. De nem olyan lánynak néztelek, akinek sírigtartó szerelem kell, hogy jól érezze magát valakivel.

– Ezt vegyem felkérésnek?

Maali megvonta a vállát.

– Csak, ha annak szeretnéd.

– Még nem tudom, hogy szeretném-e - állapította meg Skye olyan csillogással a szemében, ami pillanatnyi kétséget sem hagyott afelől, hogy pontosan mit is gondol. - Kicsit hátrányban érzem magam, mert látszólag te sokat tudsz rólam, de azon kívül, hogy iszonyat dögös vagy férfiingben, én semmit sem tudok rólad.

– Hát kérdezz - kacsintott Maali. - De a válaszokért válaszokkal kell fizetni.

– Ez nem ér, így továbbra is helyzeti előnyben maradsz.

– És te olyan lány vagy, aki bánja az olyasmit?

– Előbb én kérdezek.

– Ez inkább volt megállapítás, mint kérdés - húzta fel a szemöldökét az aboriginal lány.

Skye előrehajolt és két kézzel az asztalra könyökölve Maali szemébe nézett. Annak sem kellett több, ő is előredőlt, így legfeljebb tíz centi választhatta el az arcukat.

– Honnan tudtad, hogy ki vagyok? - kezdett bele a villámgyors adok-kapokba Skye.

– Kislánykorom óta nézem a MotoGP-t. Mennyi ideig jártatok a spanyol lánnyal?

– Három hétig. Honnan ismered Jennyéket?

– Van egy közös óránk. Három hét után ennyire összezuhantál miatta?

– Ő az első szerelmem. Hogyhogy csak egy közös órátok van?

– Én más szakra járok. Nem Jenny volt az első szerelmed?

– Volt idő, mikor azt hittem, szerelmes vagyok bele. Milyen szakra?

– Gépészmérnök. A videó miatt szakítottatok a spanyol lánnyal?

– Valószínű. Nem lesz bajod abból, hogy nem mentél el a barátnőiddel?

– Nem igazán közeli barátnőim. Hogy érted, hogy valószínű?

– Megbántottam, aztán a videó miatti zavaromban tovább rontottam a helyzeten. Hogyhogy nem igazán a barátnőid?

– Néha megfordulunk közös társaságban, de egyikükkel se járok össze. Jobban nézett ki, mint én?

– Másképp volt dögös. Ha nem jársz velük össze, ide miért jöttél el?

– Miattad. Ezek szerint dögösnek tartasz?

Skye felvonta a szemöldökét.

– Már mondtam is korábban. Hogy érted, hogy miattam?

– A rajongód vagyok, mióta bekerültél a vébére. A dominád volt?

– Nem. Mennyire vagy a rajongóm?

– Több poszterem is van rólad a kolesszobám falán. Azon a videón elég dominánsnak tűnt.

– Ez nem kérdés volt.

– Tudom - kacsintott Maali. - Csak igyekszem belőni a típusod.

– Nincs típusom.

– Szóval ha azt mondanám, hogy berángatlak a női vécébe, és a hajadnál fogva kényszerítelek a lábam közé, akkor nem nedvesednél be azonnal?

– Elég furcsa módon mutatod ki a rajongásod - mosolygott hamiskásan Skye.

– Nem válaszoltál a kérdésre.

– Nem is fogok.

– Nincs is rá szükség. Az arcod mindent elárul.

– És mi az a minden?

Maali sokat sejtetően elmosolyodott.

– Az, hogy ma nagyon jól fogjuk érezni magunkat.