❗A novella elolvasásához egyáltalán nem szükségesek az előismeretek!
Jó olvasást 🥰

"Let's get down let's get down to business
Give you one more night, one night to get this"
(Tiësto - The Business)

MeKeNa

Milyen izgalmas egy influenszer estéje? Hát nagyon. Éppen a holnapi élő adás témáit dolgoztam ki, egy bor társaságában. Az erkélyen ültem, és közben csak bámultam bele a pesti éjszakába.

A cigis dobozomért nyúltam, de ekkor megcsörrent a telefonom.

Pogi

- Na mizus? - vettem fel rögtön.
- Te készen vagy már a holnapi témákkal? - kérdezte velem tökéletesen egyszerre.
- Mindjárt - nevettem. - És te?
- Szerinted, ha kész lennék, miért hívtalak volna? - röhögött fel artikulálatlanul.

- Gondolhattam volna. Úgysem tudod meghazudtolni magad, Pogi - forgattam a szemem.
- Ne forgasd a szemed, MeKeNa!! - szólt rám rögtön.
- Élvezed, hogy a szar művésznevemen hívsz? - ittam még egy kortyot a boromból.
- Szerintem kreatív, de az én művésznevem? - terelte el rögtön a témát.

- A tiéd cuki - vágtam rá.
- Persze, mert egy srác csak erre vágyik egy csajtól hogy cukinak hívja a művésznevét - hepciáskodott, mint egy öt éves.
- Holnap reggel találkozunk - vettem kezembe a cigis dobozom. Felpattintottam.
- Ne merd letenni a telefont! - Abban a pillanatban letettem.

Mert ahogy felpattintottam a cigis doboz tetejét, abban üresség tátongott. Újra a fülemhez emeltem a telefont. Fel is vette.
- Szia.
- Csá, MeKeNa - hallottam meg ezt az összetéveszthetetlen karcos hangot.
- Kéne egy kis... - haraptam be az ajkam.
- Minden van. Gyere, téged mindig szívesen látlak - tette hozzá. Vajon a csaja mit szól ehhez?

- Tíz perc és ott vagyok - emeltem meg a poharam, és kiittam belőle az utolsó kortyot. Már le akartam tenni, amikor hirtelen beleszólt.
- Csak a szokásos lesz? - kérdezett rá.
- Jaja, nagyon kösz - tettem le a hívást.

Lednev

Éppen a konyhában főzőcskéztem, amikor megszólalt a kaputelefon. Levittem tartalékra a lángot, és felvettem a telefont.
- Én vagyok - suttogta, én pedig megnyomtam a kis gombot a szerkezeten. Nyílt a kinti ajtó, ő pedig feltrappolt a lépcsőn.

Már a nyitott ajtóban vártam.
- Milyen jó illatok vannak itt! - kiáltott fel MeKeNa, ahogy beért a lakásba.
- Nyugodtan maradhatsz vacsorára - csuktam be utána az ajtón.
- Nem hiszem, hogy a csajod örülne neki - dobta le a cipőjét.
- Áhh - legyintettem, a konyha felé biccentve. Szó nélkül követett.

- Na, mer' mi történt? - huppant le az egyik bárszékre. Én pedig a levest kezdtem kavargatni.
- Amint megtudta, hogy drogdíler vagyok, elhúzott - tettem rá az edényre a fedőt. Elfordultam tőle, nem akartam, hogy lássa ez mennyire megvisel.
- Sajnálom - ölelt meg hirtelen. Nem tudtam hova rakni. - Ha igazán ismerne tudná, hogy nem vagy rossz ember - duruzsolta a fülembe.
- Kösz, hogy így gondolod - simítottam végig, fényes fekete haján.

- Azért az anyagom is meg van, ugye? - engedett el hirtelen, és pajkosan nézett a szemembe. Elpirult. A sütőre kapta a tekintetét, de ott éppenséggel csirke sült.
- Aha - húztam ki a felső fiókot, és letettem az asztalra a csomagot. - Nyolcvan.
- Ez sokkal többet ér nyolcvannál - vette elő a pénztárcáját, és elkezdte leszámolni pénzt.
- Elég - állítottam le pontosan nyolcvannál, és elvettem a pénzt.

- Lednev! - nyújtott felém még egy kötet pénzt.
- Nem fogadom el - ráztam a fejem. - Egyébként is múltkor is azt mondtad, hogy az lesz az utolsó - suttogtam.
- Hazudtam, mert tudom, hogy ezt akarod hallani. A halálom lesz az utolsó - vágta rá cinikusan. - Nem tudok leszokni a füves cigiről.

- Mert nem akarsz - ragadtam meg az állát. Arra kényszerítettem, hogy a szemembe nézzen. - Nem akarsz leszokni a füves cigiről, ugye?
- Most magad ellen beszélsz. Miért akarsz nekem jót? - kérdezte teljesen sokkos állapotban.

- Féltelek mert... - akadtam meg. Elvesztem gyönyörű mogyoró barna szemében.
- Bocs, de erre nincs időm - kapta fel a zacskót a pultról. - Jobb, ha megyek.
- Mi vagy, te hamupipőke? Ne menj már el! - kaptam el a karját. - Le kell szoknod! Ennek nem lesz jó vége! Kérlek - kulcsoltam össze ujjainkat.
- Ne mondd meg mit csináljak! - csapta le magáról a kezem. - Tudom én máshoz is vinni a pénzem. Nincs rád szükségem - viharzott is ki.

A bejárati ajtó nagyot koppant utána.
Így lesz jobb neki.

Le.

Kell.

Szoknia.

Előtte még ott az élet, és a siker. Nem tudhatják meg a rajongói, hogy a bálványuk egy... Alkoholista, nikotinfüggő, drogos.
Hirtelen a fülemhez emeltem a telefont.
- Küldetés teljesítve, főnök - szólaltam meg halkan.
- Tudom, hogy nehéz volt Lednev - enyhült meg a hangja. - De helyesen cselekedett.

- Holnap kibékülhetek vele?
- Nem - vágta rá. - Felejtse el. Örökre.
- Nem erről volt szó! - csaptam ököllel a konyha pultra.
- Mindig is erről volt szó.

Nivre

Álmosan kavargattam a kávémat a teraszon, vagyis a kinti stúdióban. Nagyon korán van. Miért pont reggeli műsort csinálunk? Ilyeneken gondolkodtam.
Amikor Pogi és KáVi léptek be a kapun. Már annyira megszoktam, hogy így hívom őket. Fura lenne, ha az igazi nevüket használnám.
- Úgy nézel ki, mint a mosott szar! - kiáltotta Pogi.
- Te is - vágtam rá.

- Én - köszörülte meg a torkát - összeállítottam a mai témákat - foglalt helyet a bal sarokban.
- MeKeNával együtt - tette hozzá KáVi, aki leült a kanapéra.
- És ő hol van már? - kérdeztem értetlenül.
- SZIASZTOK!! - rohant be a kapun az emlegetett szamár.

- Itt vannak a témák! - lobogtatta a papírokat a kezében.
- Szupii - invitálta KáVi maga mellé a kanapéra.

Mindannyian izgatottan néztük meg a mai adásmenetet.

6:00-6:30
Reggeli beszélgetés, ébredezünk
Mi történt velünk?
Álommelóink
Napi kérdés: Mi az álommelód?

6:30-6:40
Szünet

6:45-7:00
Kihirdetjük a nyertest
Reméljük, fel tudjuk hívni

7:00-7:15
Interjú Kiss Virággal az új daláról
Miért van ekkora botrány?
(Hirdetjük a termékeinket, szponzorok reklámjai)

7:15-7:30
Szünet

7:30-8:00
Játék!
Meglepetés...

Tudtuk, hogy hiába kérdeznénk meg a játékról nem mondaná el.
- Akkor minden kész? - pattantam fel, hogy elindítsam az élő felvételt.
- Ja, ha most a kölykeid nem zavarják meg az adást - forgatta a szemét Pogi.
- Az annyuknál vannak. Onnan nem hiszem, hogy megzavarják az adást.

- Három, kettő, egy - számoltam vissza, és amint elindult az élő, visszahuppantam a helyemre. - Üdvözlünk minden kedves nézőt és hallgatót! - A kamera melletti Tv-n már elkezdtek megjelenni az üzenetek.

Pogi pedig bejátszotta a hangfelvételt.
- Ez itt a Wake(c)up ébresztőműsor! - kiáltotta a google fordító magyar hangja. - A fiatalok fiatalja, akinek kávé folyik az ereiben... KáVi!
A televarrt lány, aki nem fél megmondani az igazat... MeKeNa!
A motorosok fenegyereke, a bukósisakok gyilkosa... Pogi!
Az öreg róka, nem vén róka, a családapák gyöngye... Nivre!

KáVi

- Na mizus skacok? - kérdeztem hirtelen. A jó hangulat már meg volt.
- Hétfő van - nézett rám sokatmondóan Pogi.
- Nekem van sztorim is - nevetett MeKeNa. - Reggel megyek le a boltba, olyan kinézettel, mint egy csöves.
- Nem mintha most nem úgy néznél ki - szúrta közbe Nivre. - Hogy nézel ki, te lány? - mutatott teljesen szakadt farmerjára, a fekete bakancsára, az XXXL méretű pólójára. Kb háromszor is belefér...

- Ez stílus! Te már öreg vagy hozzá! - oltotta be. - Szóval ott vagyok a boltba, a zacskós leveseknél - tartott egy kis szünetet. - Amikor egy néni megszólít: "Te vagy a Marlenka abból a Rékámból, ugye? Finomak ezek a zacskós levesek?"

Hatalmas röhögésben törtünk ki.
- Amúgy mit mondtál rá? - kérdeztem nevetve.
- Azt, hogy nem. Meg csak azért veszem a zacskós levest mer' szar - röhögött fel. A TV kijelzőjén rengeteg nevetős fej jelent meg.

- Egyébként - Pogi próbált kicsit komoly lenni, de alig bírta vissza tartani a nevetését - a mai témánkat Az álommeló műsor inspirálta - vezette fel.
- Ezúttal is gratulálunk a nyertesnek! - szóltam közbe.
- Így van! - tapsolt kettőt Nivre.
- Úgy gondoltuk - vette vissza a szót Pogi -, hogy megosztjuk veletek mi "álommelónkat" erről mesélünk egy kicsit.
- A mai kérdés is ehhez kapcsolódik - nézett MeKeNa mosolyogva a kamerába. - Nektek mi az álommelótok? Írjátok meg üzenetben, és nyerjetek... - Nyomta be a hirdetős gombot.

- A műsor és a nyereményjáték támogatója a bögrék.hu. Mi az első kávét gyorsan szeretjük. Bögrék.hu - szólalt meg a google fordító.
- Köszönjük, Gizike - nevetett Pogi. Igen, a google fordítót elneveztük Gizinek. Mer' mér' ne?

- Én kezdem, ha gondoljátok - nevettem. - Eléggé egyszerű, mivel én mindig is ilyesmiről álmodtam - mutatottam körbe. - Média, újságíró szakon végeztem az egyetemen. Dolgoztam egy kicsit újságíróként, de aztán megismertelek titeket, és elindult a Wake(c)up - meséltem mosolyogva.

- Hölgyeké az elsőbbség - villantotta meg Pogi a mosolyát.
- Nem túl izgalmas, hogy azt mondjam - nevetett fel MeKeNa. - Kereskedelmi suliban tanultam, majd pincérnőre szakosodtam. Egy kis kávézóban dolgoztam a Wake(c)up előtt, amit - vette halkabbra - szívből rühelltem. És mielőtt kérdeznétek, igen ez az a kávézó, amelyikben túsztárgyalás volt - magyarázta. - Akkoriban egy idézetes Insta oldalt vezettem, néha még most is teszek ki egy-két dolgot, de ja - nevetett - most éppen az álommelómban dolgozom.

- Te vagy Pogi - bökte meg a könyökével.
- Amúgy én szerettem az előző munkámat is - vallotta be Pogi. - Autószerelő voltam, és hobbi motorversenyző - mosolyodott el. - Motorozni ugye most is szoktam, de azért a Wake(c)up az a nagybetűs álommeló.

- Akkor én maradtam - konstatáltam Nivre a tök egyértelmű dolgot. - Igazából nagyon sok helyen dolgoztam, pfú - gondolkozott el. - Nem is tudom időrendben mondani - legyintett.
- Az mindegy! Csak mondjad - biztattam.
- Voltam kamionsofőr, szinte egész Európát bejártam. Gépkocsi oktató. Bizti boy egy bárnál. Még raktáros és portás is voltam. De az álommelóm az mindenképpen a Wake(c)up!

- Nagyon sok üzenet jön! - kiáltott fel Pogi boldogan. - Viszont most elmegyünk egy kis szünetre, és utána kihirdetjük a nyertest!

MeKeNa

Nagyon gyorsan eltelt a szünet. Mondjuk ez mindig így szokott lenni. Kiválasztottuk a nyertest!!

Ábel: Sziasztok! Nagyon imádom a műsorotokat, mindig titeket hallgtalak reggel. Nagyon szerencsésnek érzem magam, mert az álommelómban fogok dolgozni. Még csak amolyan nyomozó segéd vagyok, vagyis nem kapok igazi ügyeket. De... Hát, ha felhívtok, akkor elmesélem.

Egyértelmű, hogy őt kell hívnunk.
- Sziasztok! - köszönt KáVi a kamerába. - Ki is választottuk a nyertest!
- Reméljük sikerül őt felhívni - vettem a kezembe a telefont és a megadott számot csörgettem.

Fel is vette.

- Jó reggelt Wake(c)up! - szólt bele rögtön a telefonba.
- Szia!! - köszöntem. - Téged választottunk nyertesnek! Hadd gratuláljak elsőként! - Pogi pedig bejátszott a google fordítós nyereményt!
- Gratulálunk! Nyereményed egy bögre csomag, a bögrék.hu jóvoltából. Mi az első kávét gyorsan szeretjük. Bögrék.hu

- Nagyon köszönöm - nevetett fel a vonal túlsó végén.
- Ábel, mesélnél nekünk egy kicsit a munkádról? - kérdeztem rögtön.
- Nyomozó társ vagyok jelenleg, vagyis nincsenek olyan nagyon komoly ügyeim - röhögött. - De most éppen a társammal egy kicsit komolyabb ügyet kaptunk - vezette fel. - És ebben szeretném a segítségeteket kérni, hogy mindenkihez eljusson.

- Ez azt hiszem jó meglátás - szólt közbe Nivre. - Ugyanis több, mint kétszázezren vagytok itt az élőben! Szuperek vagytok! - tapsolta meg őket.
- Nivre! Kussolj már - csapott Pogi a karjára. - Mesélj nekünk, Ábel!

- Pesten vagyunk a nyóckerben - nevetett. - Egy hölgy bejelentést tett, miszerint szomszédja drogot termel, és árul. Méghozzá bizonyítéka is volt - tette hozzá. - Eljöttünk akkor a bűntanyára, de a drogdíler hűlt helyét találtuk.
- Ez kezd izgi lenni - dörzsölte KáVi a tenyerét.
- Még most lesz izgalmasabb! - tartott egy kis szünetet. - Egy parafa táblában találtunk egy cetlit, amit egy késsel állítottak oda.

- Mi van a cetlin? - kérdeztem teljesen sokkos állapotban. Hatalmas gombócot éreztem a torkomban.
- Az áll a papíron, hogy: "Rohadj meg MeKeNa!"

- Ezért is gondoltam, hogy felhívlak titeket - magyarázta.
- Elég sok utálóm van - Ez igaz. Nem hazudtam.
- MeKeNa, esetleg ismersz egy bizonyos Lednev nevű dílert?
- Sosem hallottam még - Ez hazugság volt.

A fülemben csakis egy mondat csengett.

"Rohadj meg MeKeNa!"

Megérdemeltem. Tudom. Meg kell találnom őt, még Ábel előtt. Jóvá kell tennem.

"Let's get down let's get down to business"

Mocskos lesz ez a meló. Olyan, mint régen... Hát szarul telik egy influenszer napja.

Remélem tetszett! Ha sikerül jövőhéten hozom a kövi részt! ❤️
De nem ígérek semmit, mert a jövő hetem is húzós lesz, meg osztálykirándulásra megyünk...
Legyen szép napotok! 🥰