Abban a pillanatban amint az üveg pörögni kezdett a kör közepén, Sirius már nyúlt is a pálcája után és varázsolta magára vissza az egyszerű fekete nadrágot és szürke, kissé kopottas ingjét. Minél gyorsabban annál jobb alapon. Így is túlságosan hosszú ideig volt a kelleténél meztelenebb. Aminek egyértelműen meg is lettek a kellemetlen következményei... ugyanis nem kerülte el a figyelmét, hogy többen nagyon is észrevették a közte és Piton közt lejátszódó igen szokatlan természetű szemkontaktust és a félreértelmezhetetlen pillantásokat. És azzal is tisztában volt, hogy egyértelműen meghunyászkodott a férfi előtt, ráadásnak még el is pirult! Szent Merlin, bele sem mert abba gondolni, meddig fogja még ezt hallgatni... és majd az este végeztével mit kell majd ezért magyarázkodnia. Főként Tonksnak és Harrynek, mert úgy látta, hogy ők voltak azok akik a leginkább lereagálták a helyzetet. Már ha rá mernek kérdezni a dologra... és ő majd mindent el fog azért követni, hogy ne merjenek. De ha rá is kérdeznek, majd valahogyan kivágja magát, elvégre, rengeteg dologból kidumálta már magát az élete során. Csak azt az egyet remélte igazán, hogy Remus nem látta a Bájitalmesterrel történt néma kommunikációt... mert azt viselné a legrosszabbul. Bele sem mert gondolni, hogy esetleg Remus félreérthet valamit. Amikor őt egyértelműen csakis... nos, egyvalaki érdekli... De sajnos háttal ült a barátjának és nem volt mersze hátrafordulni, hogy meglesse a reakcióját. Ráadásul nem akart ennél is nagyobb feltűnést kelteni, pláne Tonks jelenlétében... még a végén a lány rájön olyan dolgokra, amik jobb, ha örökre csak az ő titkai maradnak. Könnyebb lesz ez így mindenkinek. De még így is, ezek voltak a legkisebb problémái jelenleg. Ami ennél sokkalta sürgetőbb gond volt, az maga Piton. És az, hogy az előbbi szűzlányos performansza miatt határozottan nyeregbe érezheti magát a másik vele szemben. És talán még arra is vetemedhet, hogy megszegje az ígéretét és elkotyogja a titkát. Azt a titkot, amit jobb lenne eltemetni, jó mélyre. Úgy örökre. Habár már nem sok pozitív tulajdonságát tudta megemlíteni a Mardekáros házvezetőnek, azt be kellett ismernie, hogy Piton nem hazug. És sosem volt az. Amit egyszer megígér, azt mindig be is tartja. És most csak ebben tudott reménykedni meg persze a férfi jóindulatában. Amire be kellett látnia, neki nem igazán érdemes építeni és ezt persze tudta is. Ahogy azt is, hogy ezt jórészt saját magának köszönheti. Pontosan tisztában volt vele, hogy azt az ellenségeskedést ami közöttük van, anno ő kezdte és habár nem volt alaptalan, de a viszályuk eredeti oka már régen elhalványult az időben. Legalábbis azt hitte eddig. De még saját magát is meg tudja lepni néha, hogy milyen régen lezártnak hitt dolgok tudnak neki álmatlan éjszakákat okozni, még a mai napig. És volt egy olyan sanda gyanúja, hogy a mostani éjszakán se fog békésen aludni. Többször eltöprengett már rajta, hogy talán véget kellene vetnie a férfivel való örök rivalizálásnak és egymás agyára menésnek. Ami azt illeti, az elmúlt pár hónapban zavarba ejtően sokat gondolkodott a Pitonnal való kapcsolatáról. De mindig arra jutott, hogy tulajdonképpen nem éri meg belevágni a viszonyuk rendezésébe, mert sokkalta nagyobb katasztrófa is lehet belőle, mint ami most van. Most már legalább néha emberien tudnak társalogni. Ráadásul egy huszonéves ellenséges viszonyt már igen nehéz kikalapálni, még akkor is, ha tenne rá egy próbát. És valószínű a férfi sem lenne ebben partnere. Bár, ki tudja. Annyi bizonyos, hogy ezt addig nem fogja megtudni, amíg esetleg rá nem veszi magát arra, hogy megtegye az első lépést. Elvégre, ő szúrta el anno.

- Black! BLACK!

Sirius elméjébe olyan erővel tört be Piton mély, erőteljes baritonja, hogy majdnem szívinfarktust kapott ijedtében. Egy másodpercre azt hitte, hogy Piton legilimentálta. De amikor találkozott a tekintetük, megnyugodott, hogy erről szerencsére szó sincsen. Viszont a férfi nyílt kíváncsisággal és némi mindent tudó, arrogáns kis mosollyal bámult rá. És ez nem volt jó jel.

- Nagyonjó. Ha befejezted a... csontokról való ábrándozást, akkor talán folytathatnánk a játékot.

A férfiben ekkor realizálódott újra, hogy tulajdonképpen hol is van, és mit is csinál épp. Egy pillanatra el is szégyellte magát, hogy nyilvánosan ennyire elmerengett. De amint meglátta, hogy az üveg nyaka a fiatal, francia szőkeség felé mutat, egyértelműen sokkal jobb lett az eddig borongós hangulata. Végre megkérdezheti a lányt, hogy tulajdonképpen miért is van ő most is.

- Igen, szóval... Fleur, felelsz vagy mersz?

- Felelek.

- Miért bontottátok fel az eljegyzést valójában? Bill eddig is kapott kiküldetéseket. A távolság nem a valódi indok.

A szobában szokatlanul nagy csend keletkezett és minden szem a fiatal vélára szegeződött. Fleur ugyan tisztában volt azzal, hogy nem kötelező válaszolnia, és simán kijátszhatja a joker kártyáját, de most mégis úgy érezte, hogy válaszolni akar. El akarja mondani az igazságot, ami már nagyon kikívánkozott belőle. Bár eddig úgy volt vele, hogy senkinek semmi köze hozzá, és nem volt benne biztos, hogy hogyan fogadnák, vagy hinnének - e neki, de az itt töltött pár nap alatt úgy ítélte meg, hogy talán mégis érdemes lenne beavatni néhány embert abba, hogy mi történt közte és Bill között. Elvégre, ők mégis csak Bill családja és barátai. És az ő családja és barátai is lehettek volna. Vagy talán még lehetnek egyszer... de ebbe most nem akart mélyebben bele gondolni, mert megfogadta, hogy akármennyire is szarul érzi magát, megpróbál nem elmerülni az önsajnálatban. Ezen pedig nem segít az, ha azon mereng, hogy vajon mit csinált rosszul, és mivel érdemelte ki azt a bánásmódot, amit a volt vőlegényétől kapott.

De mielőtt még teljesen elmerülhetett volna az önmarcangolásban, a gondolatmenetéből egy meleg érintés és egy lágy, mély tónusú hang zökkentette ki, ami az oly nagyon szeretett, dallamos anyanyelvén szólt hozzá.

-Tu n'es pas obligé de répondre si tu ne veux pas...

-Je sais, mais je veux.

Az animágus tökéletesen látta, ahogy Piton átfogta a szőkeség keskeny derekát bal karjával és a fülébe suttogott valamit franciául. Aminek nettó semmi értelme sem volt, mert senki nem tud rajtuk kívül franciául! Ha nem mászik rá, akkor se értette volna senki, mit mond. De a lánynak láthatóan egyáltalán nem volt ellenére ez a megdöbbentően bizalmas gesztus. Sőt. Amióta az este elkezdődött, a véla csak egyre közelebb és közelebb törleszkedik a Bájitalmesterhez, a napnál is világosabb szándékkal. És ő ezt őszintén nem tudta hova tenni. Nem értette, hogy miért pont Piton nadrágjába akar belemászni. Mert hogy bele akar, ez egyértelmű. Neki nem sok érzéke van az ilyesmihez, de ezt még a vak is látta volna. A véla csak úgy ragyogott Piton tekintete alatt és egyértelműen bevetette a vére ajándékát is. Amivel persze más esetben nem lett volna probléma, de ők ketten elég szürreális látványt nyújtottak... pláne annak fényében, hogy Piton nagyjából SEMMILYEN ellenállást nem tanúsított, hanem még rá is játszott a lány közeledésére. Ami csupán azért volt zavarba ejtő tény, mert Sirius tökéletesen biztos volt benne, hogy Piton meleg, mint a szahara. Másrészt pedig a férfi soha nem tűrte azt, hogy bárki átvegye tőle az irányítást, de most mégis úgy látszott, hogy a francia szőkeség az, aki az ujjai köré csavarja a pince denevérét.

Kezdett ez az este igen furcsán alakulni.

- Megtennétek, hogy felhagytok a privált beszélgetéssel? Ez marhára illetlenség.

- Mondja ezt az illem koronázatlan királya, Black?

- Nyugodj meg Sirius, csak annyit mondott, hogy ha nem akarok nem kell válaszoljak.

- Oh.

Sirius komolyan kezdett aggódni a Bájitalmesterért. Lehet, hogy a véla erősebb mint bárki gondolná? Mert az ilyesfajta nyílt törődés egyáltalán nem vall Pitonra. Lehet volt abban a teában más is a Veritaszérumon kívül?

- Én pedig mondtam, hogy tudom, de akarok. És igazad volt, nem ez a valódi ok. A valódi ok, hogy Bill megcsalt.

- Hogy MI?

- Tessék?

A csapat női tagjai szinte teljesen egyszerre fejezték ki igen jelentékeny mértékű döbbenetüket. Senki nem akarta elhinni, hogy Bill ezt megtette volna. Soha nem gondolták volna, hogy ez előfordulhat. De nyilvánvalóan Fleur most nem tudott hazudni, és nem is lett volna rá semmi oka.

-Ne már komolyan?

Ron Weasley nem igazán tudta eldönteni, hogy inkább dühös vagy inkább csalódott, de abban biztos volt, hogy határozottan megdöbbent. Sosem hitte volna, hogy a bátyja képes megcsalni a menyasszonyát. Igazából pont Bill lett volna az utolsó, akiről az ilyen viselkedést feltételezte volna. Ő ehhez mindig is túlságosan egyenesnek és karót nyeltnek tűnt. És habár nem különösebben kedvelte Fleurt, mert túl nagyképűnek tartotta, de most azért sajnálta a lányt. És borzasztóan mérges volt Billre. El sem tudta képzelni, hogy mit fog majd ezért kapni, ha az anyjuk megtudja mit tett a lánnyal. Merlinre, abba a patáliába még csak bele sem mert gondolni...

- Igen.

- Kivel volt képes TÉGED megcsalni?

Tonks láthatóan még mindig nem igazán dolgozta fel az elhangzottakat és talán ő volt az, aki a legjobban ki volt akadva mindenki közt. Meg persze Ginny, aki jelenleg is csak hal-szerűen tátogott.

-Ne haragudj, de erre most nem szeretnék válaszolni. Még elég friss a dolog. De majd egyszer elmesélem az egészet.

Az animágus most már egy kissé megbánta, hogy pont ezt a kérdést tette fel. Nem akarta felzaklatni a lányt, de láthatóan sikerült neki. Egyértelmű volt, hogy Fleurt ez az egész nagyon rosszul érinti, és szentül meg volt róla győződve, hogy nem is biztos, hogy csak ennyi van a háttérben. De az biztos volt, hogy ez egy olyan jellegű kényes téma amiből ennyi pontosan elegendő volt. Nem is szándékozott tovább faggatni a vélát. Bár igen nehezen tudta elhinni Billről, hogy ezt tette. Habár nem rajongott a női nemért, azért Fleur szépsége mellett nehéz lett volna elmenni még neki is. Ráadásul nem csak szép, de értelmes és erős boszorkány is. Billnek elmehetett az esze, ha egy ilyen párt csak úgy eldob valaki másért. Pláne ha csak egy kalandról lett volna szó. De arra legalább már választ kapott, hogy miért akar Fleur ennyire kétségbeesetten ráfogni Piton farkára. Ez valamiféle bosszú, vagy elégtétel kell hogy legyen. Bár ez önmagában nem magyarázza azt, hogy miért pont Piton a kiszemelt áldozat. Ahogy azt sem, hogy Piton miért tűri ezt el. Viszont ennek az információnak a birtokában már határozottan tisztább a kép a kialakult helyzet körül.

-Természetesen, nem akartalak faggatni. Sem felzaklatni. Ennyi pont elegendő válasz, ugye Sirius?

Tonks teljes mértékben megértette, hogy a lány nem akar erről többet beszélni nyilvánosan. De elhatározta, hogy amint alkalma nyílik rá, megkeresi Fleurt és tudatja vele, hogyha beszélni szeretne valakivel akkor ő szívesen meghallgatja és számíthat rá bármiben. És meg volt arról győződve, hogy Ginny és Hermione is pont ugyanígy van ezzel. Tudta, hogy a vélának elkel majd a támogatás, bármi is történt közöttük. Elég nagy volt az empatikus képessége és így tökéletesen át tudta érezni, hogy most mit élhet át a lány. Nem is akart abba belegondolni, hogy ő mit érezne, ha kiderülne, hogy Remus megcsalja... még a gondolatába is beleborzongott.

-Igen. Elegendő.

Extra tartalmekért és friss infókért kövess instagrammon: