Egy kicsit ÓRIÁSI késéssel, de meghoztam a PoppyOnRoad által kért X Reader-t!
(kérlek ne nyirj ki a késésért ಥ‿ಥ)
De most végre elkezdhetem.
NA de akkor csapjunk is bele a lecsKHM... vagyis a vesébe, nézzük meg, hogy mit művel E.J. ha szerelmes.:

¡FIGYELEM!:
A TÖRTÉNETBEN ELŐFORDULHATNAK MINT
GYILKOLÁST, VÉRES JELENETEK, KANNIBALIZMUST, ÉS ÖN CSONKÍTÁS.
HA EZEK UTÁN NEM SZERETNÉL BELEOLVASNI, MEGÉRTEM.
VISZONT HA MÉGIS ELOLVASOD A TÖRTÉNETET, AKKOR VAGY KIBÍROD AZOKAT A JELENETEKET, VAGY ÁTUGROD!
ELŐRE IS KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
:)

(N)=neved

(T/N)=teljes neved

(H/Sz)=hajad szined

(H/H)=hajad hossza

(Sz/Sz)=szemed színe

(K/É)=kedvenc ételed

(K/Há)=kedvenc háziállat

Az élet korod:18 év. (bocsi ha nem)

Eyeless Jack x Reader

Az én szívem és a te veséd
Part. 1.

-Az én múltam és családi hátterem eléggé megrázó a számomra és mások szerint undorító.
-Nem értelek...
-A szüleim ember kereskedők voltak még kissebb koromban. A szorgalmas, erős testalkatuakat eladták jó pénzért. A gyengéket pedig megkínozták és...  
-

-És?...  (N)?

\Idő ugrás\
\6 évvel ez elött\

Nem, nem akarok erre vissza emlékezni.

Ha még egyszer kiejtem a számon az eseményeket, rosszul leszek. És megint a gyilkolási vágy fut végig a testemen...
Nem... Nem akarom mégegyszer... 

De muszáj...

Kényszert érzek...

Kötelező!...

...

A szülők megérdemlik a halált azok után amit velem tettek...
A... K-kínzásukat...  A... Vérük spriccolását...   Az... Édes bosszút...

A szülők most alszanak.
Gyorsan a konyhába megyek egy kenyér szelő késért, majd szépen vissza ballagok a szobájuk ajtajához... Bekopogtam és csak vártam....

De semmi...

Itt az esély...

Benyitottam a szobába ami korom sötét volt, de az ágyat ahol ők fekszenek még tudtam érzékelni. Oda osontam hozzájuk. Középen felmásztam hozzájuk és elővettem egy kemény kis kötelet amivel az ágy támlájához kötöttem a kezüket, lábukat.
Majd egy ragasztószallaggal betapasztottam a szájukat, hogy ne tudjanak segítségért kiabálni

Végre elérkezett a móka idelye.

Csak az a kérdés, hogy melyikükkel kezdjem...

Apa...

¡¡VÉR VESZÉLY!!

A takarót le emeltem a testéröl és rá másztam. Már komás fejjel nézett rám, és amikor meg akart szólalni, átváltott ijedt és félőssé a tekintete.
Egy gonosz mosollyal a mellkasához emeltem a kést és szép lassan, hogy csak a bőr felszínét sértse végig húztam egészen a gyomráig. Már e közben érezhető volt, hogy ez neki nagyon fáj, de kemény férfi... Ki kell bírnia.

Amikor a gyomrához értem meg álltam. Bele néztem a szemébe és csak vártam... Próbált beszélni kiabálni, de mind hiába. Csak vártam tovább amikor anyu is felébredt apu segély kiáltására.
Fáradt szemmel rám, apura, majd a késre nézett és leesett neki a helyzet

Megpróbált ő is kiszabadulni, de kevés sikerrel. Végül felém nézett és megpróbált beszélni hozzám, de szerintem biztosra tudta, hogy engem menyire érdekel a szövege... Rá mutattam a késre, jelezve, hogy oda meressze a szemit, mire ezt megtette és én egy lassú kegyetlen mozdulattal bele szúrtam a kést apu gyomrába.

Csak úgy folyt kifele az a szép vörös folyadék a fehér ágyneműre ami mellé párosult az elfolytott kiáltás édes dallama.

Nem vártam sokáig, két oldalról felmeccettem a gyomrát, hogy a belsö szervei a szemem elé táruljanak. Vissza húztam a kést egészen a nyakáig, ahol újra neki kezdtem ugyan azon a vonalon ahol az imént jártam, csak most mélyebbre stmzúrtam a kést.
Hallani lehetett a melcsontja roppanásait, ami nekem csak boldogságot okozott.

Apu ekkor szinte már alig volt eszméleténél, de nem akartam, hogy máris meglássa a fényt. Egy gyors pofon után vissza hoztam az élők közé, viszont azzal a kezemmel lofoztam meg amelyikben a kés is volty egy egy hatalmas mély vágást hagytam az arcán.

Anyum örjöngve nézte ahogy szenved apu, de pont leszarom mi van vele.

Ezután letértem a lábához és szép lassan vagy harminc mély vágást ejtettem mind a két combján.

Ezután vissza tértem a hasához. Kiszedtem a gyomor üregéből a vastag belét. Kívágtam, hogy szabad legyen, majd a nyaka köré tekertem mint egy sálat.

Majd egyszerűen csak hagytam, hogy belenézzen a szemembe. Közel hajoltam hozzá, és belesuttogtam a fülébe..

-Isten hozott a rémálmomban~- és végleg elaludt.

Majd jött a következő móka...~

(Sorry, de nem igazán szeretném részletezni...
A lényeg, hogy ugyan ezt megcsináltad... Bocsi ಥ‿ಥ)

~Idő ugrás~

Miután végeztem mindkettőjüknek, kiszedtem a belső szerveket és arrébb tobtam. Nem keresten semmi mást...

Csak a szívüket.

Nagy könnyedséggel leültem és elkezdtem őket falatozni.
Persze, az ajándék sálat rajtuk hagytam.

/Idő ugrás/
/6 évvel késöbb/
(Nem, ez még nem a jelen)

Itt vagyok.
Most 18 éves vagyok, és egy hírhedt sorozat gyilkos.
Igen, tovább léptem a szüleim kegyetlen meggyilkolása után.

Azóta rengeteg embert öltem meg, szinte ugyan azzal a módszerrel amit anno használtam.

A helyiek elkezdtek „Szív doktornak” nevezni. Nem bánom, tetszik a név, épp rám illő, csak azért, mert minden áldozatoknak megeszem a szívét.
De nem csak én vagyok az egyetlen kannibál a környéken.

Van rajtam kívül egy srác aki Eyelees Jack-nek hívnak. Hogy őszinte legyek, nem szimpi a srác.
Főképp az nem tetszik, hogy ő is kannibál mint én. De ő inkább a vesékre bukik. Addig nincs komolyabb bajom vele míg rá nem pályázik a szíveimre (:3 ;3 :3 höhö)

Ma, egy újabb gyilkosságra készültem. Hoztam ugyan azt a stílusokat, amit eddig. Felvettem egy maszkot, és hozzá azt a jó öreg kenyér szülő kést és megindultam.

A házat amit kinéztem egy középkori férfi lakta. Se kutya, se macska, se papagáj, se hörcsög... Hát, ezzzz... szomorú, pedig még nekem is van egy (K/Há)-ám/öm/om/am.

A csórikám az éj sötétjében egyedül ült a kanapéján, és valami műsort nézett a Tv-ben.

Itt az alkalom, megcéloztam a hátsó ajtót és nagy meglepetésemre nyitva volt.
Nekem se kellett több, azonnal besuhantam, persze az ajtót nyitva hagyva, mert ha menekülni kell, akkor menekülni kell.

Körülnéztem, a konyhában voltam. Csórikámnak látszik, hogy senkie sincs, mivel a mosatlan edények és tányérkot ott hevertek a mosogatóban, és a pultokon.

-Na bakker, még egy szerencsélten~- suttogtam magam elé, majd megindultam a srác felé.

A konyha ajtaja közvetlen a kanapé mögött helyezkedett el, így nem volt más dolgom minthogy mögé lopakodjak, és lecsapjak.

Épp kezdtem volna el a zseniális terveket, amikor a Tv melletti nagyon ablak hirtelen betört.

Az üvegszilánkok csak úgy szerte szét szóródtak eltalálta vele a kanapén megijedt srácot, és helyenként engem is.

~Basszus!! Mi történhetett??
Megtalálhatott volna a rendörség vagy mi az Isten???~

Ekkor egy srác ugrott be az ablakon, egy fekete kapucnis pulcsiban, a teljes arcát egy nagy kék maszk fedte le. A maszk szeme helyén lévő nagy üregből valami kátrány szerüség folyt ki, amit félig eltakarta a mogyoró barna kócos haja.
Felnézett és megszeppenve suttogtam magam elé.

-Eyelees Jack?!

...

Folytatás nem soká! (. ❛ ᴗ ❛.)