Hali!:D
Megérkeztem a résszel. Jó olvasást!:)

~Harry~

Útközben végig valami kiúton törtem a fejem! Muszáj lennie valaminek! Mindig mondják, hogy minden szerződésen van egy kiskapu...csak meg kell találni...

A házunkhoz érve elköszöntünk, egymástól.

-Akármi is lesz, együtt végig csináljuk!-suttogtam a nyakába és nagyon hálás voltam a sorsnak, hogy ilyen barátot rakott mellém, ha már ilyen megpróbáltatás elé állított...és a legnagyobb álmom is odalett...az Igazit se fogom már soha megtalálni...

Ahogy beléptem három szempár szegeződött rám.

-Hol jártál Harold cica?-csámcsogta oda nekem Gemma, mivel éppen rágózott. -Úgy nézel ki mint a mosott fos...megint...vagy továbbra is!-vihogott fel.

-Csak rosszul aludtam és Niallnél.-hazudtam kapásból, majd meg se várva a választ felszaladtam a szobámba.

Levetődtem az ágyamra és magzatpózba gömbölyödve szorongattam a párnám,amibe belefúrtam az arcom és megpróbáltam nem belegondolni, hogy holnap mi várhat rám.

Pár perc múlva halk kopogást hallott.

-Jól vagy Harry?-kérdezte anya az ajtó  mögül halkan.

Hiába...az anyai ösztönöket nem lehet megtéveszteni...

-Szeretnék most egyedül lenni...-adtam igaz, de kitérő választ.

-Rendben!-sóhajtotta, majd hallatszott a tompa dobogás, ahogy megy le a lécsőn.

Visszahajtottam a fejem a párnába és órákon át csak kínlódva forgolódtam, hol elmélyülten gondolkodva, hol a kétségbeesett sírás határán émelyegve, mígnem valamikor este elnyomott az álom.

.....

Reggel az órám szokás szerint nyolckor keltett. A gimiben kilenckor kezdődött a tanítás, ezért nem volt furcsa felkelni, így nagy nehezen kikászálódtam az ágyból és készülődni kezdtem. Tegnap este még Niall küldött egy üzenetet, hogy kilenc előtt öt perccel találkozunk az épület előtt. Mivel reggelizni úgyse tudtam volna, mert a gyomrom gombostűfejnyire zsugorodott, ezért csak felkaptam a cipőm, kabátom és nekivágtam a sétának. Minden egyes lépés kín szenvedés volt...rettegtem attól, hogy ma mi fog ránk várni odabent... Az is eszembe jutott, hogy tegnap csak a szerencsének köszönhettem, hogy nem buktam le, mert nem kezdtek el faggatózni. Sajnos nem hazudok túl jól... Újabb gyomorgörcs... Fogalmam sincs mit kellene tennem... Bevallani nem vallhatom be...Dave megölne vagy kitagadna...vagy egyszerre a kettő. Egy darabig csak nem lesz belőle probléma... Ha csak év végéig el tudnám titkolni, hogy kirúgtak...

Húsz perc séta után odaértem és Ni is pont akkor érkezett, ezért rögtön bementünk. Az ajtóig vezető út még rosszabb volt, mint eddig minden együttvéve. Úgy vánszorogtunk odáig, mint a halálra ítélt az akasztófáig. Az ajtónál megtorpantunk és barátom bátortalanul bekopogott. Egy pillanat múlva mr. Payne nyitott ajtót.

-Gyertek be!-mondta bársonyos hanggal.

Még utoljára összenéztünk és beléptünk. Mr. Payne hirtelen bevágta mögöttünk az ajtót és elfordította benne a kulcsot. Kezdtem megint pánikba esni, de még igyekeztem tartani magam. Nem engedhetem, hogy lássanak megtörni! Bent a szobában rajtunk kívül még Louis, Zayn és még egy magas, kigyúrt férfi álltak, hála az égnek ruhában. Bár Louis és Zayn azért nem egészen átlagosan, mert nagyban falták egymást és kezeik elég intim helyeken jártak.

-Zayn, Lou!-förmedt rájuk a magas férfi, mr. Krylson ha jól emlékszem, mire a párocska nagy nehezen elvált egymás ajkától, de gatyájuk és szaporán mozgó mellkasuk arról árulkodott, szívesen folytatták volna. Ledermedve figyeltük a jelenetet.

-Válasszatok egyet srácok! Melyikőtök melyiket akarja gerincre vágni?-kérdezte mr. Krylson mire mr. Payne csak bólintott, mi pedig mindketten halál sápadtak lettünk.

-Amíg-folytatta könnyed hangon mr. Payne-ilyen kis "szűzlánykák" semmit nem tudok velük kezdeni. Még egy orális szexre se lehet ezeket használni.-kacagott fel saját viccén, mintha olyan nevetséges lett volna.

Meg se tudtunk nyikkanni a már szinte állandósult sokktól. Őszintén reméltem, hogy ez csak egy valamilyen nagyon szar vicc és mindjárt kiugrik valaki a kanapé mögül a kandi kamerával, de sajnos erre semmi esély nem volt... Térdeim remegni kezdtek és agyam villám sebességgel igyekezett felmérni a menekülés összes lehetőségét.

Louis és Zayn  gonoszan  egymásra mosolyogtak majd Louis felém bökött.

-A Göndörke.-mondta vigyorogva és megnyalta ajkait.

-Akkor enyém a kis Szöszi!-kacsintott rá Zayn Niallre.

-Okés.-mondta mr. Krylson.-Gyere Zayn, akkor hozd a Szöszit, én viszem ezt Louisnak.-indult meg felém.

Mire kimondta, már el is kapta a grabancom és a szoba hátsó része felé rángatott, ahol egy ajtó volt, amit eddig észre se vettem. Tehetetlenül kapálództam de mr. Krylson vasmarokkal szorított.Teljesen feladtam a reményt, nem is tiltakoztam már, mert tudtam semmi esélyem.  Oldalra pillantottam és láttam, hogy Niall  kétségbeesetten ellenkezik, de őt is keményen fogják a tarkójánál és hátrafeszített kezénél.

Az ajtón belépve ismét egy terembe értünk, ahonnan két másik ajtó nyílt. Megálltunk és mr. Krylson megszólalt;

-Tudjátok fiúk, mindent megtaláltok az ágy melletti éjjeliszekrényben. -Jah, és bezárom mögöttetek az ajtót, szóljatok ha végeztetek velük.

úgy beszélt, mintha csak állatok lennénk, akivel azt tesznek, amit akarnak.

Zayn bólintott és belökte Niallt a bal oldali ajtón és belépett utána. Ekkor hatalmas lökést éreztem, aminek a következtében már én is a másik szobában voltam. Hallottam, hogy csapódik az ajtó és fordul a kulcs...innen már nincs menekvés. Megfordultam és kétségbeesetten ütni kezdtem az ajtót.

-Ne! Engedjenek ki! Kérem!-sikoltoztam teli torokból.

 Ijedten fordultam hátra, amikor egy kattanást hallottam. Louis nem szűnő gonosz mosolyával egy bilincset tartott a kezében, mire visszafordultam az ajtóhoz és még kétségbeesettebben kezdtem verni, miközben könnyeim potyogni kezdtek.

.....

~Niall~

Zayn olyan erősen lökött be az ajtón, hogy hasraestem. Átlépett fölöttem és rögtön az ágy melletti éjjeliszekrényhez ment és elkezdett benne kutakodni. Felpattantam és elkezdtem rángatni az ajtó kilincsét, bár tudtam, hogy teljesen hiábavaló.

Zayn harsány kacagása zökkentett ki és rögtön odakaptam a fejem. Az ágy végében ült és engem nézett. Hirtelen felpattant és lassan felém indult,mire azonnal hátrálni kezdtem, de a hátam a falnak ütközött. Rémülten figyeltem, ahogy egyre közeledik, de közben folyamatosan kapkodtam a fejem, merre tudnék egérutat nyerni.

Ezt nagyon elcsesztem... Ez az egész az én hibám! Miért kellett Harryt rávennem erre a marhaságra?! Most egyikünk se lenne itt...-szólalt meg az agyamban a kisördög, akivel teljesen egyet kellett értsek. Tényleg az egész az én hibám...-hunytam le a szemem és hagytam, hogy kigördüljön egy könnycsepp.

Zayn már csak egy lépésre volt tőlem ezért kezeim ösztönösen a mellkasom elé tartottam, de megragadta a csuklóm és a testem mellé szorította a kezeim. Már olyan közel volt, hogy mellkasa az enyémnek ért és az arca pár centire volt az enyémtől.

-Azon gondolkoztam Szöszi,-suttogta alattomosan-hogy megbaszhatnálak öt perc alatt is, de én jobban szeretem, ha előtte játszadozhatunk egy kicsit.

Előrébb hajolt és megnyalta az ajkaim, amire fintorogva fordítottam el a fejem.

-Fúj! Undorító vagy!-mondtam és fejem mégjobban elfordítottam.

-Hmmm...mégis ezt az undorítót nézted leesett állal a bárban.-morogta mosolyogva.

Valami jó visszavágáson gondolkodtam, mikor hirtelen ajkaimra tapadt, de még idejében összezártam a szám, így nyelve nem kapott bejutást. Morgott egyet és egy picit ellépett tőlem, majd megragadta a vállam és egy mozdulattal megfordított a fal felé. Azonnal a falhoz nyomott, ahogy hátulról hozzám simult. Felnyikkantam, olyan erősen nekem dőlt. Ismét elkapta a csuklóim és hátracsavarta őket és egy pillanat múlva éreztem a hideg vaspántokat a csuklómra kattanni.

Újra maga felé fordított és a számra hajolt. Éreztem, hogy ujjai a hajamba szántanak, majd erősen meghúzzák tincseim ezért felszisszentem a fájdalomra. Zayn ezt azonnal kihasználta és bedugta a nyelvét a számba.
Vadul fedezte fel minden részét, ami hihetetlen érés volt. Ilyet még egy lánnyal se éltem át...nem mintha sok lett volna, de mégis undorodtam a gondolattól, hogy egy fiúval csókolózom. Bár esetemben nincsen választásom. Vagy...?

Hirtelen ráharaptam ajkára olyan erősen, hogy most ő szisszent most fel, és ahogy elhajolt láttam ahogy lenyalja az ajkából kiszökő vért.

-Mondtam már, hogy undorodom tőled!-kiabáltam a képébe. Nem tudom honnan lett ennyi bátorságom, de igyekeztem most kihasználni az alkalmat. -Én nem vagyok egy mocskos buzi, ne nyúlj hozzám!-köptem gondolkodás nélkül a szavakat.

Zayn szemei elsötétedtek és villámokat szórtak. Látszott rajta, hogy elönti az indulat. Na jó...ezt azért nem kellett volna a fejéhez vágnom...