~Niall~

Elég nehezen indulta a nap... Miután Harry összevagdosott kezét bekötöttem, nem tudtam elaludni. Folyton forgolódtam és csak az járt a fejemben, mit lehetne tenni,mert ezt nem fogjuk kibírni ép ésszel. Muszáj valamit kitalálánunk! Talán egy jó ügyvéd ki tudna minket mosni...

Nem bírtam tovább a semmittevést, felkeltem, hogy elfoglaljam magam valamivel, így nekiálltam a reggelinek, hogy azzal is teljen az idő. Egy óra múlva Harry is felébredt és ő is ugyanolyan borzalmasan festett, ahogy én éreztem magam. Az arca nyúzott volt, a szemei alatt hatalmas karikák éktelenkedtek és egész testtartásából sütött, hogy mennyire kivan.. Mikor reggeli közben szóba kerültek a szüleim elszorult a torkom. Nagyon hiányzik anyu... Már hónapok óta nem láttam, mert a hülye főnöke pikkel rá. Nem vallja be, de tudom, hogy ha haza szeretne jönni annak az lenne az ára, hogy lefekszik vele, azt meg nem várhatom el tőle. Anya csak egyszer követte el ezt a hibát... Apám? Nos...őt meg szégyenlem... Újra összeverekedett a kocsmában és újra leültették öt évre. Ennyit a családi hátteremről.. Megreggeliztünk és miután átkötöttem Harry kezét elindultunk. Nagyon megrázott a dolog, de Harry kedvéért próbáltam tartani magam, hogy ne kelljen még engem is pátyolgatni. Az épület közelébe évre ismét visszatért a gyomoridegem. Végigsétáltunk a folyosókon, majd bementünk a 127-es szobába. Már előre készítettem magam a látványra, ami bent fog fogadni, de kivételesen csak egy telefonáló Mr. Paynet találtunk.

-Sziasztok fiúk!-köszönt mosolyogva, és én szívem szerint bevertem volna azt a ronda képét, de inkább nem kerestem a bajt. Harry is csak morgott, de Mr. Payne őt valamiért jobban piszkálja.

-Mi a baj, Göndörke? Morcika vagy?-lépett közelebb hozzá úgy gügyögve, mintha egy kisbaba lenne. Már előre féltem, hogy mi lesz ebből.

-Jaj egyem a kis szívedet, rosszul aludtál?-fokozta az indulatot. Láttam Harryn, hogy most van vége a türelmének.

-Hagyjon békén!-lökte félre Mr. Paynet, de ő azonnal elkapta a kezét. Közbe akartam lépni, mert iszonyatosan fájhatott neki, de odakaptam a fejem, mert nyílt a szomszédos ajtó. Zayn és Louis lefagytak amint beléptek. Én is Harryre néztem és megláttam a mély sebeket a karján mert Mr. Payne kezében volt a kötszer.

-Hát ez remek! Így végképp nem lehet vele mit kezdeni!-vágta Harryhez az anyagot, mintha nem minden az ő hibája lenne. Odaléptem és visszakötöttem a kezére, nehogy elfertőződjön.

-Pedig ma akartam már veletek forgatni egy rövidet, plusz a sorozatot is el akartam kezdeni és a táncba is bele kellett volna kezdeni!-mondta a magáét Mr. Payne, de jelenleg szépen szólva is leszartam.

-Bár...a Szöszinek semmi baja...szóval ma vele forgathatok...-kaptam fel a fejem a nevemre. -Na srácok? -Melyikőtök akarja a Szöszit?-nézett a még mindig lefagyott srácok felé. Végül ismét Zayn kapott meg.

-Úgy néz ki Szöszi, van egy újabb randink!-kacsintott rám a fekete, mire szívem szerinte a másik irányba rohantam volna, de most csak Harry mögé tudtam lépni. Rettegtem tőle... Kiszámíthatatlan, erőszakos és gonosz, de Mr. Payne elkapta a karomat és odarángatott hozzá. A szemem sarkából láttam, hogy Harryt Louis rángatja kifelé. Mr. Payne átadott Zaynnek, aki rögtön összefogta hátul a csuklóim, így mint egy fogoly, lehajtott fejjel, elkeseredetten vártam az ítéletre.

-Hívom Ericet, addig gondold át mit fogsz csinálni.-nyomkodta Mr. Payne a telefonját. -És lehetőleg ne vágj be, legyen kreatív, de gyors, sztori se kell hozzá.

Zayn arcára kiült a sejtelmes mosoly.

-Azt hiszen, tudom is mi lesz...-suttogta fülembe, majd egy picit bele is csípett a fogával.

Pár perc múlva egy világosbarna hajú, alacsony mosolygós srác lépett be.

-Szia Liam! -Helló srácok!-köszönt és rögtön Zayn felé fordult. -Hányas kameraállás?

-Szerintem a négyes jó lesz. -Falnál leszünk és nem mozgunk sokat.

-Rendben, kettő perc és kezdhetünk.-lépett a kamerákhoz és igazgatni kezdte őket.

Annyira ideges lettem, hogy hányingerem lett és előre kellett görnyednem, nagyokat sóhajtozva.

-Nyugi Szöszi, neked csak annyi lesz a dolgod, hogy mutasd a kamerába a pofid, hogy mennyire élvezed.-kacsintott rám a fekete és felettébb jól szórakozott, sápadt és rémült arcomon.

-Okés! Én már kész vagyok!-mondta a srác és beállt az egyik kamera mögé.

Zayn arrébb rángatott egy pár méterrel.

-Ne! Zayn! Kérlek! Nem akarom!!!-vinnyogtam kétségbeesetten.

-Nem volt ilyen kérdés, hogy akarod-e!-dörrent rám. -És ajánlom, hogy ne kezdj hisztizni, mert nem akarom ötször fölvenni!

Nagyot nyeltem és próbáltam felkészíteni magam arra, ami következik, bár ez képtelenség. Igyekeztem úrrá lenni a kitörni készülő pánikon és bele se gondolni, mit fog velem művelni.

-Három! Kettő! Egy! Indul!-számolt vissza Eric és amint kimondta, felvillant minden kütyü..

Zayn még két másodpercig a szemembe nézett, majd szinte rám vetette magát. Nem is volt időm észbe kapni, máris egyik keze derekamnál szorított magához, másik kézzel tarkómat fogta. Azonnal számra tapad és csókolni kezdett. El akartam húzódni, de erőteljesen a lábamra lépett, jelezve, hogy felesleges próbálkozás. Megadóan hunytam le én is a szemem és bátortalanul visszacsókoltam. Elégedetten morgott egyet és hátrafelé kezdett tolni, amíg neki nem ütköztem a falnak, de egy pillanatra se vált el tőlem. Megdöbbentem, mert nem hittem, hogy fiúval is lehet jó egy csók. Eddig még csak egy lánnyal jártam, és vele is ilyen jó volt. Zayn egy picit elvált ajkaimtól és nyelvével végig simított rajta, mire libabőrös lettem és halkan felsóhajtottam. Kihasználta az alkalmat és nyelvét is átcsúsztatta számba, ami eszméletlen érzés volt. Az egész testem bizseregni kezdett. Kezeivel elengedte a tarkóm és a derekam és másfelé vándorolt. Egyikkel hajamba túrt és egy picit döntött a fejemen, hogy még jobban birtokba vehesse számat, másik kezével pólóm alá siklott. Ahogy egyre feljebb simogatott úgy húzta egyre jobban felfele az anyagot is. Mikor már a nyakamnál volt egy gyakorlott mozdulattal lekapta rólam. Visszahajolt hozzám, de most a nyakamat vette célba. Össze kellett szorítsam a szám, hogy ki ne szökjön néhány a sóhaj. Elmondhatatlanul jó érzés volt, ahogy óvatosan nyelvével végigsiklott vékony bőrömön és itt ott megszívta egy picit.

-Gyerünk Szöszi, hadd halljam a hangod!-morogta fülemben és belenyalt.

Megráztam a fejem és még jobban össze szorítottam a szám, mire nem tökölt tovább, gatyán keresztül rámmarkolt. Nem tudtam megállni, hogy egy nyögés ki ne szökjön a számon.

-Jófiú!-nyalt a számba és a nyakamon végig nedves puszikat hagyva elindult a mellkasomon. A mellbimbómhoz érve megszívta egy kicsit majd nyelvével járta körbe. Teljesen elvette eszem. Kezeimmel ösztönösen a fekete tincsek közé túrtam, de nagy bánatomra nem töltött el itt se sok időt, hanem szép lassan térdre ereszkedett. Sejtettem mi következik, ezért egy pillanatra megijedtem. Még sosem...

Zayn egy másodperc alatt kicsatolta az övem, mire egy szál fekete bokszerban álltam előtte. Kezdtem zavarba jönni, de nem hagyott túl sok időt a gondolkodásra. Az alsómat is lerántotta és rögtön munkához is látott.

-Ahh!-nyögtem fel hangosan és folyamatosan nyöszörögni kezdtem, ahogy a szájába vett és egy picit megszívta. Eszméletlen volt, amit a szájával művelt. Hol keményen mozgatta fejét, egészen a torkáig engedve, néha pedig éppcsak hozzámért és lassan végigfutatta nyelvét. Alig pár perc elteltével érzetem, hogy végem. Ezt ő is érezhette ezért kiengedett ajkai közül.

-Még nem!-szólt rám szigorúan. -Akkor élvezhetsz csak el, amikor megengedem! -Megértetted?!-lehelt rá remegő szerszámomra.

Bólintottam, hogy értem és csukott szemmel, hangosan lihegve igyekeztem visszafogni magam.

-Jófiú!-állt fel és egy puszit nyomott a számra. -Most pedig izgasd magad!-lépet hátra egy lépést, mire csak nagyra táguló szemekkel néztem rá. -Gyerünk!-mondta erélyesen. -Vagy különben megbánod!

Láttam, hogy igazi düh villan a szemében, ezért megtettem, amit kért. Szemeim lehunytam, fejem falnak döntöttem és lassan levezettem a bal kezem. Óvatosan körbefontam ujjaim merev reszkető tagomon és mozgatni kezdtem a kezem. Testemen átcikázott a kéj és nedvem folyamatosan csordogált a kezemen.

-Még nem!-hallottam meg Zayn erélyes hangját. -Gyerünk, keményebben!

Szemeimet még szorosabban lehunytam és teljesítettem parancsát. Rászorítottam farkamra és keményebben kezdtem verni. Hangosan nyögtem, lihegtem és szitkozódtam. Patakokban folyt rólam a víz és tincseim is homlokomra tapadtak, de minden erőmre szűkségem volt, hogy ne menjek el.

-Nem bírom tovább!-nyöszörögtem kétségbeesetten, leálltam kezem mozgatásával és másikkal együtt erősen megszorítottam, hogy még pár másodpercet nyerjek.

-Ezaz! Jófiú voltál, ezért elélvezhetsz!-szólt Zayn és éreztem, ahogy lefejti ujjaim farkamról, tövig a szájába engedett és nyelt egyet. Itt végem volt, minden izmom megfeszült és az egész testem hullámokba öntötte el a gyönyör.

-Baszki! Ahhh!-kiáltottam fel és szájába robbantam.

Fejem a falnak koccant és vagy fél percig nem is tudtam magamról, csak remegő izmokkal próbáltam túlélni a hatalmas orgazmust. Mikor vagy egy jó két perc eltelt és a légzésem már egy kicsit rendeződött, de a szemem még mindig nem nyitottam ki, egy éles hang harsant fel.

-Ééés vége!-kiáltott fel valaki, mire összerezzentem.

Most tudatosult csak bennem, hogy végig társaságunk volt és fel is vették. Olyan szinten zavarba jöttem, hogy azt hittem ott helyben süllyedek. Zayn se könnyített a helyzetem, csak felállt, megtörölte a száját, majd rám kacsintott. Amilyen gyorsan csak tudtam felöltöztem és egy Nobel-díjas kísérlet megvalósítására törekedtem... Köddé válni, de minél előbb!
Undorodtam magamtól és a mérhetetlen szégyen és megalázottság letaglózott.

-Gyere Szöszke!-intett Zayn, ami visszarántott a letargiámból. -Én is körbevezetlek egy kicsit!

Lassan lehajtott fejjel elindultam után, de szigorúan tartva a három lépés távolságot. Sírhatnékom volt attól, ami történt. Ezt nem hiszem el...miért pont én velem történik meg ez?! Egy udvarra mentünk, ahol egy kis csapat ácsorgott, amiben rögtön kiszúrtam Harryt és mellé kullogtam.Amint észrevett félre rángatott és kérdezgetni kezdet. Mostmár nem is tűnt olyan jó ötletnek, hogy odamentem hozzá.

-Niall! Mit csinált?!-kérdezte szinte kiabálva, mikor nem válaszoltam.

-Nyugi Hazz, jól vagyok!-mondtam bár ez nem a teljes igazság volt. Valami szöget ütött a fejembe és nem tudtam nem rá gondolni. -Nem történt sok minden...-helyesbítettem.

Nem hiába vagyunk több mint tizenkét éve barátok. Rögtön kiszúrta, hogy valamit elhallgatok.

-Hjahj...figyelj Ni, mond!-mondta biztatóan.

Muszáj feltennem a kérdést...

-Lehetséges, hogy meleg vagyok?-pirultam bele a kérdésbe és rögtön lesütöttem a szemem. Kicsit tartottam attól, hogy kinevet vagy faképnél hagy...bár reménykedtem, hogy ez részemről is csak valami félreértés lehet ez az egész...

-Élvezted?-kérdezte, az elég ésszerű kérdést.

Visszagondoltam...és hát...igen...

-Nem tudom mit csináljak...-mondtam elkeseredetten lehajtott fejjel.

-Figyelj Niall...-kezdett bele Harry, de elakadt a mondatban.

Csend telepedett közénk, amit ki is használtam és átgondoltam a lehetőségeket. Lehet, hogy nem is vagyok meleg... Csak azért reagáltam így mert ez volt az első. Sőt! Biztos azért! Ha szerzek egy barátnőt minden rendbe jöhet!-csillant fel bennem ma először a remény.

-Kell egy barátnő!-kiáltottam fel, mire Harryre a frászt hoztam.

-Mí?-pislogott értetlenül.

-Kell! Egy! Barátnő!-ismételtem meg, de az agyam már turbó sebességen kereste a megoldást.

Ahogy körbenéztem, megakadt a szemem egy helyes arcú, csinos lánykán a társaságból.

-Szerinted annak a szőke lánynak van valakije?-tettem fel a kérdést, inkább csak magamnak és már indultam is, hogy utána járjak.

-Niall!-rántott vissza barátom. -Neked teljesen elment az eszed?! -Ő egy sztriptíztáncos! És nem mellesleg leszbikus is! Mi van veled?!-kiabált rám, mire visszajött a józan eszem.

Igaza van, tiszta hülye vagyok. Most komolyan itt akartam barátnőt?! Elszégyelltem magam és ismét a föld alá süllyedtem volna.

-Sajnálom, nem tudom mi van velem.-Én csak...egy barátnőt akarok, hogy megmutassam Zaynnek, nem vagyok buzi!-motyogtam.

Mivel Harry nem válaszolt felnéztem rá és láttam az arcán, hogy lélekbe már nem itt van. Az arca egyre jobban elkomorodott és szemei egyre vészesebben csillogtak.

-Harry!-Jól vagy?-kérdeztem, mire összerezzent.

-Ühm...-mondta tétován, de egyértelmű volt, hogy nem így van. Eszembe jutott, hogy nekem már van egy tervem, amivel esetleg megvígasztalhatom.

-Figyelj Hazz! Tegnap este amíg aludtál gondolkodtam...és biztos van a szerződésen valamilyen kiskapú. Csak kell egy jó ügyvéd!-mondtam bátorítóan.

-Mégis honnan szereznénk jó ügyvédet Niall?!-kiabált újra rám.-Az rengetegbe kerül, nincs rá pénzünk!

-Nyugi Harry! Csak egy ötlet volt!-próbáltam nyugodt maradni, de sajnos igaza volt...