💛 Tizenötödik fejezet
Kissé érdekesen indul, de nem tudom jobban lefordítani a következő sorokat ,:]
- Jó talán nem a barátom, hanem a.... sütis daddym?
- Felix miről beszélsz? - kérdezett rá összezavarodva és kissé idegesen.
- Azt mondom, hogy ő a sütis daddym😏
- Nem arra gondolok! Mégis miért nevezed így? És kicsoda ő?
- Igazából finom sütiket csinál szóval.. sütis daddy - mondta mosolyogva Felix rápillantva BamBamre, aki viszonozta a gesztust.
- Szia, BamBam vagyok, az én tulajdonomban áll ez a kávézó, amit a barátod lefoglalt - mutatkozott be, mire Hyunjin csak sejtelmesen végig mérte.
- Gondolom... te vagy Felix főnöke.
- Mit érdekel az téged?
- Mert én vagyok Felix sütis daddyje vagyok.
Idegesen forgatta meg szemét Hyunjin, a faszomat! Miért hajtogatják folyton ezt?! Gondolta magában, mindeközben elkönyvelte, hogy ezt a BamBam srácot már utálja.
- Szóval, miként is történt ez az egész? - kérdezte Felix a barista barátjától, majd a bezárt ajtókra pillantott.
- Chan hozta fel, hogy lefoglalhatja-e a kávézómat pár órára, ezzel rendben is voltam, viszont azt mondta nem lehetek itt míg le van foglalva, ezt pedig elutasítottam ugyanis nem hagyhatom a kávézót őrizetlenül míg emberek tartózkodnak itt. Bízok benne, mert beült már párszor ide, ettől függetlenül akkor sem hagynám rá. Végül megfelelt neki úgy is, ha maradok - egy kis levegővétel után folytatta. - Rákérdeztem a személyek nevére akiknek foglalja, azt mondta Hwang Hyunjin és Lee Yongbok, de nem tudtam, hogy koreai neved is van.
- Igen, az anyukám adta nekem.
- Ahww, legalább egyre több mindent tudok meg rólad - jegyezte meg BamBam, mire Felix elpirult, többet akar megtudni rólam? - futott át gondolataiban.
Hyunjin mindvégig szótlanul ácsorgott mellettük, savanyú tekintettel nézve a két fiút.
Még én sem tudtam, hogy van koreai neve, pedig ÉN vagyok a lelkitársa.
Utálja kijátszani a lelkitárs kártyát, de mégis csak így van, akkor miért flörtöl másokkal Felix? És ez a BamBam srác miért viszonozza, ha tisztán látszik, hogy Felix már tartozik valakihez.
- Eszel valamit? Egy ideig úgy is itt leszünk - kérdezte az idősebbtől a szeplős miután befejezte az étkezést.
- Tsk, miért?
- Hát nem fogsz bocsánatot kérni és én se fogok, szóval helyezd magad kényelembe.
- Mégis miért én kérjek bocsánatot? Te haragudtál meg ok nélkül.
- Teljes védelmező pozícióba rendezted magad és kínos helyzetbe hoztál mindkettőnket.
- Megérintett téged.
- Igen tudom és köszönöm, hogy megállítottad, de nem kellett volna jelenetet rendezned.
BamBam végig csendesen hallgatta a párbeszédet, mígnem valami felkeltette a figyelmét.
- Valaki megfogott?
- Igen, de rendben van - válaszolt neki Felix.
- Nem, nincs rendben! - váltott át aggodalmas hangnemre.
- Viszont nem szándékosan tette- folytatni ugyan képtelen volt tekintve, hogy Hyunjin félbe szakította.
- De azt mondtad fáj neked! Meg se mukkantál én pedig megvédtelek, mindezek ellenére mégis megharagudtál rám - a szeplős elkapta tekintetét, talán tényleg igaza van, gondolta magában. Hirtelen állára fogott egy kéz és szemkonktaktusra kényszerítette az illetővel.
- Fejezd be azt, hogy ignorálsz Felix - változott át rosszfiúvá, ugyanis nem tűri azt ha az emberek válaszra sem méltatják, eddig mindig hagyta és csak nyelt, de mint mindenki másnak, neki is vannak határai.
Amit Felix egy hét alatt megtört.
Pillanatok múlva BamBam ökle váratlanul találkozott Hyunjin arcával.
- Mit képzelsz magadról! Nincs jogod csak így megérinteni - kiáltotta a barista.
Felix lesokkolódva mérte fel a helyzetet, amint vissza tért a való világba, látva főnökét, ahogy hüvelykujjával letörölte felrepedt szájáról a vért.
- Azt csinálhatok, amit akarok - nevetett fel magabiztosan.
- Igen, de nem vele!
- BamBam semmi gond - szólt közbe Felix.
- Hogy mi? Neked ez hogy van rendben??
- Igen Felix, miért nincs vele problémád? Megérintettelek úgy, mint az a férfi és jelenetet rendezett ez az idióta, szóval miért nem haragszol rá? - kérdezte egy ördögi mosollyal ajkain.
- Mert ő nem tud rólunk és ez nem az ő hibája.
- Tudni mit? - értetlenkedett BamBam.
- Semmi, felejtsd-
- Mond el neki Felix - sóhajtott Hyunjin, szemezve a szeplős fiúval.
- Mit?
Felix mély levegőt véve nyögte ki végre.
- Ő a lelkitársam, szóval nem problémázok azon, ha hozzám ér.
- Dehát a szemei feketék... miért hord kontaktlencsét, ha együtt vagytok valahol? - kérdezett rá a barista.
- Nem vagyunk együtt... nem fogad el engem lelki társának - halkult el mondandója végére.
- Mi van akkor, ha én elfogadlak?
- Micsoda? Mégis hogyan- lepődött meg Felix BamBam hirtelen gondolatának hatására.
2023.10.16.
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top