Sült gesztenye.

Vannak olyan csemegék, amikből az év bármely napján, bármennyit tudnék enni, de mégis valamiért Karácsony  környékén esnek a legjobban. Ilyen volt a sült gesztenye is, amit konkrétan kilószámra tudnék pusztítani bármikor. Bár otthon még sosem készítettem, de mivel nem egy bonyolult hadművelet (gondoltam naivan), rávettem a kedvesemet, hogy próbálkozzunk meg vele.

Szerencsémre Taeyeob szeret a konyhában ténykedni és új dolgokat kipróbálni, így kicsit hisztizve, de belement a dologba. Végül már teljesen fellelkesülve indult el velem a piacra, hogy beszerezzük a nyers gesztenyéket.

-Mmm, de imádom ezt az illatot - szimatolt bele nagyot sóhajtva a levegőben, mikor elhaladtunk egy sült gesztenyéket áruló idős néni mellett. - Bébi, mi lenne ha hagynánk az egészet a francba és a profikra bíznánk? - kérdezte reménykedve, mire a karját megragadva húzni kezdtem tovább a piac felé.
-Még mit nem! Nem olyan nehéz ez és különben is, állításod szerint szeretsz velem közösen sütni főzni - néztem rá vigyorogva.
-Ez így van, de most annyira nincs kedvem ehhez - nyafogott tovább, de engem a legkevésbé sem hatott meg a vergődése.

Miután megvettük a gyümölcsöket  és hazafelé sétáltunk, már Taeyeob kedve is jobb lett egy fokkal. Tettünk egy kört a karácsonyi vásárban, amit mindketten imádunk és végig az ünnepi terveinkről beszélgettünk. Sokat mosolygott a fáradtsága ellenére is és  minden fagyöngy alatt megálltunk egy rövidke csókot váltani. Mindennél jobban szerettem a hülye fejét, bár a hangulatingadozásaival időnként sírba tett...

-Elrohanok gyorsan tusolni, aztán neki is láthatunk - fordultam a kedvesem felé mosolyogva, amikor hazaérve beléptünk az ajtón.
-Menj csak nyugodtan szívem, addig kipakolok - simított végig az arcomon, majd amint hátat fordítottam neki játékosan a fenekemre csapott.

Nevetve tűntem el a fürdő ajtaja mögött és amilyen tempósan csak tudtam megszabadultam a ruháimtól, majd beálltam a zuhany alá. Gondolataimban elmerülve csutakoltam végig magam, jó alaposan mindenhol és ha már ott voltam, gyorsan megmostam a hajamat is. Felfrissülve, tisztán és illatosan léptem be a konyhába, ahol legnagyobb döbbenetemre Taeyob már a serpenyőben sülő gesztenyékkel vívott közel harcot.

-Ohh... Ennyi ideig bent lettem volna? - néztem rá bűnbánóan, mire szerelmem csak édesen elnevette magát.
-Semmi baj -  mosolyodott el, majd hozzám lépve kapta el a derekamat és lágyan az ajkaimra tapadt. - Tudom, hogy te is nagyon fáradt vagy, ezért gondoltam legyünk ennyivel előrébb, hogy minél hamarabb ágyba kerülhessünk - suttogta a számra, majd fejét a nyakamba fúrva ölelt szorosan magához.
-Köszönöm - motyogtam meghatottan, majd hirtelen megcsapta az orromat valami... - Mi ez az égett szag? - szimatoltam  a levegőbe.

Hamar megtaláltuk a forrását, ami természetesen nem más volt, mint a serpenyőkbe sülő gesztenyék. Taeyeob azonnal elzárta a gázt és gyorsan hideg folyó víz alá tette a füstölgő edényt. Kétségbeesetten néztünk össze, nem értettük, hogy mi és hogyan történt, de aztán eszembe jutott valami...

-Óvatosan bevagdostad a gesztenyéket? - tettem fel az első kérdést.
-Öhm... Nem - vallotta be kínosan mosolyogva, de itt már kezdtem kapiskálni, hogy mi történt.
-Tettél alájuk vizet?
-Őőő... - vakarta meg a tarkóját zavarában. Legszívesebben leütöttem volna egy tepsivel..
-Taeyeob - sóhajtottam fásultan. - Egyáltalán utána olvastál a neten, hogy kell tökéletes sült gesztenyét csinálni?
-Bocsánat, nem tudtam, hogy mesterszakács végzettség kell hozzá - tárta szét a karjait, mire dühösen hozzá vágtam egy konyha ruhát.

Az orrom alatt mérgelődve csörtettem az előszobába, ahol magamra rángattam a csizmámat és szinte földig érő kabátomat, nem törődve azzal, hogy alatta csak pizsama és köntös volt rajtam.
-Most hová mész bébi? Elhagysz? - pislogott rám kétségbeesetten a párom, mire kitört belőlem a nevetés.
-A vásárba sült gesztenyéért - feleltem vigyorogva. - Ilyen könnyen nem szabadulsz tőlem!
-Nem is szeretnék - válaszolta lihegve, miközben gyorsan ő is felvette a cipőjét és a kabátját.

-Valld be, hogy az egészet direkt csináltad - löktem meg finoman a vállammal, majd szorosan összefűztem az ujjainkat. - Így akartál rávenni még egy kör romantikus sétára - cukkoltam jó kedvűen és végre Taeyeob is elnevette magát.
-Nem szívem, simán csak balfasz voltam - ismerte be vigyorogva, majd a derekamnál elkapva hirtelen magához rántott egy szerelmes csókra. - De ettől függetlenül veled bármennyit tudnék keringeni a karácsonyi vásárban.