A karácsonyi időszakban nekem a Szenteste a kedvencem. Még nem vagyunk hulla fáradtak az egész napos rokonlátogatástól, még nem szívta le minden energiánkat a család és a végeláthatatlan tapintatlan kérdések... Ilyenkor csak ketten vagyunk és semmi mással nem foglalkoznunk, csakis egymással.

A rádióból halk karácsonyi zene szólt, miközben a tűzhelynél állva kavargattam a forralt bort, Hongjoong pedig a nappaliban próbált meg valami karácsonyi filmet kiválasztani. A vacsorát már elfogyasztottuk, így a maradék időben csak egy kis romantikus összebújást terveztünk. Miután elzártam a gázt óvatosan kiöntöttem az italokat a tálcán lévő bögrékbe és ügyesen egyensúlyozva betipegtem a nappaliba.
-Tessék baby - tettem le az asztalra az italokat. - Vigyázz, még tűz forró - figyelmeztettem a kedvesem, majd lehuppantam mellé a kanapéra.
-Köszönöm szerelmem - felelte szórakozottan Hongjoong, majd azzal a lendülettel rá is markolt a bögrére...  - Ahh, basszus!

-Jól vagy? - fordultam a fiú felé aggodalmaskodva.
-Igen, csak megégettem a kezem - felelte mérgelődve és a száját lebiggyesztve az orrom alá nyomta a sérült testrészt. - Bibis lett az ujjacskám - pislogott rám hatalmas boci szemekkel.
-Mondtam, hogy vigyázz! Szerinted viccből szóltam, hogy forró? - dorgáltam meg szeretetteljesen, majd egy nagy cuppanóst nyomtam az ujjára. - Most már jobb?
-Igen - vigyorgott elégedetten az idol. - Ha tudom, hogy ez beválik másik testrészemet égetem meg - tette hozzá kuncogva.

-Kim Hongjoong! - néztem rá szigorúan. - Ha most az öledbe mered önteni a forralt bort...
-Én a számra gondoltam - sóhajtott színpadiasan HJ és még a kezét is drámaian a mellkasára tapasztotta. - De neked persze rögtön máson jár az eszed...
-Na persze - forgattam meg a szemeimet somolyogva, majd nagyot kortyoltam az italomból.

-Gyere ide - tárta ölelésre a karjait a párom, mire én rögtön letettem a kezemből a bögrét és bemásztam HJ ölébe. - Kényelmes? - suttogta a fülembe és orrával a nyakam cirógatta.
-Igen, az vagy - válaszoltam vigyorogva, majd ujjaimmal selymes tincseibe túrtam. 
-Szeretlek Y/N - emelte rám hirtelen a tekintetét Hongjoong és mielőtt bármit is reagálhattam volna az ajkaimra csókolt.
-Én is téged picim - feleltem, mire az idol sértődötten felfújta az arcát, mint egy gömbhal.
-Magasabb vagyok nálad! - fakadt ki, de nem tudtam komolyan venni
-Nem baj, attól még kis pocket-size vagy - mondtam és megpöcköltem az orrát.

Több sem kellett az idolnak, hogy "éktelen haragra gerjedjen" és lelökve az öléből maga alá teperjen a kanapén. Picike kezei azonnal támadásba lendültek ellenem és egészen addig csikizett, amíg sírva-nevetve nem esdekeltem a bocsánatáért. De ezután sem mászott le rólam... Csak hatalmas szemekkel úgy bámult le rám, mint a világ nyolcadik csodájára.

Mosolyogva simítottam Hongjoong arcára, ő pedig nagyra nőtt cicaként bújt bele az érintésembe, majd a tenyerembe csókolt.
-Boldog Karácsonyt édes - vigyorgott rám kisfiúsan és egy apró puszit adott a számra. De nem hagytam, hogy ennyinél megálljon...
-Boldog Karácsonyt neked is kapitány - suttogtam szinte az ajkaira és a nyakát átölelve közelebb húztam magamhoz. Egy ideig még elmerültem gyönyörűszép íriszeiben és lágy pillantásában, majd apránként közelebb hajolva hozzá szüntettem meg a köztünk lévő távolságot, hogy egy túl fűtött, szerelmes csókban részesítsem...