Nagyon nagyon bocsi hogy csak most hozom csak 8 órám volt.

Aztán elértem a 15:15 helyijáratot amire a barátnőmmel és egyben osztálytársammal aki egy utcával felettünk lakik de ez lényegtelen. Na éppen mennénk a 4 helyre amikor valaki leszólított: Szia Mimi..(Igen így hívnak azaz ez a becenevem már ovi óta) és folytatta: ha én nem szólok akkor észre se veszel(persze én egy hete és egy napja vagyok szemüveges de ő így is felismert) Hát szia Igen..nem is ismertelek fel.

A barátnőm leült és Bence (Igen így hívják)ott ült én meg ott áltam mellette és tok jól elbeszélgettünk.

Mielőtt leszálltam volna elbúcsúztam a barátnőmtől mivel ő nem ott szállt le. De Bence ott ahol én. Állandóan kérdezte hogy merre megyek és a végre odáig jutottam hogy haza kisértem. Hát igen én a buszmegtől úgy 2 utcára lakok de ő úgy 10-15.

Elbeszélgettünk a régi osztályról . Nagyon hiányzik nekem a régi osztályom. Miközben kisértem előjöttek a régi emlékek amikor egyszer volt egy magyar verseny és előtte mentünk haza és egy ideig   elkisértem és majdnem belelökött az árokba meg az úton egy lyukba. Igen mi már bölcsőde óta ismerjük. Pontosan 12 éve. 12 éve nagyon nagyon jó barátok vagyunk.
Meg volt más is de az egy külön story.

Közben mesélte hogy elkéste az előző buszt én meg mosollyal jutalmaztam meg. Igen ha nem kési el akkor nem találkozunk mivel utoljára a ballagás on találkoztunk. Az meg júniusban volt most meg már