[A rész 18+-os, kérek mindenki saját felelősségre olvassa. Kellemes olvasást! ]

A vacsora isteni volt és rendesen teli ettük magunkat. A sütemények tömkelege ült előttünk az asztalon, melyből kevés fogyott már, ugyanis három fogás után már nem mindenkibe fért bele, vagy csak nagyon kevés.

Esteledett és a kinti fények felkapcsolódtak, Martin lehozott nekem egy pulcsit a szobánkból, hogy ne fázzak, majd a hátamra terítette. Nővéremékkel ültünk egy asztalnál és kellemesen beszélgettünk egészen sokáig. A gyerekeket már egy ideje le kellett fektetni. Kissé elgörnyedve éreztem magam a széken már, így odahajoltam Martinhoz.

- Van kedved egyet sétálni? - simítottam meg alkarját.

- Menjünk. - bólintott, majd elnézést kért és felálltunk, otthagyva a tömeget. A part felé sétáltunk, utunkat pedig a Hold világította meg.

- Köszi, hogy elhívtál. Őszintén már elültem a fenekem. - masszírozta meg az említett testrészét, amin nevettem egy aprót.

- Már én is, plusz jó elszabadulni a mostani rokonság elől. Ne tudd meg hányszor kérdezték meg a nap folyamán, hogy milyen gyakran szexelünk. - nevettem és csatlakozott hozzám Martin is.

- Ez nem túl személyes kérdés?

- Nekik nem létezik olyan, hogy magánéleti dolgok. Ők tudni akarnak mindenről. - hadonásztam kezeimmel.

- Na és mit válaszoltál? - fordult velem szemben és megállított megfogva mindkét kezem.

- Te is, komolyan? - vontam fel szemöldököm.

- Érintett személy vagyok, vagy kivel szexelnél végül is? - mosolygott kacérul, míg kezeit derekamra csúsztatta és szinte feltűnés nélkül szűntette meg közöttünk a tér.

- Dilis. - csókoltam meg. Kezeim kibújtattam karjai alól és nyakába akasztottam.

- Samira... - csókolt meg újra. – nem szeretnél felmenni? - döntötte homlokát enyémnek.

- De, szívesen. - bólintottam egy aprót, majd újabb csókot adtam neki. Kézen fogva visszasétáltunk az asztalokhoz. Említettem anyának, hogy lepihenünk, mert fáradtak vagyunk a mai nap után. Megértően bólintott, majd visszafordult Linda nénihez beszélgetni.

Martin halkan csukta be maga mögött az ajtót és lassan ráfordította a kulcsot is, mely egy kicsivel hangosabban kattant ezzel jelezte, hogy zárva az ajtó.

Letettem a kanapéra a pulcsit és még egy utolsó pillantást vetettem a lenti fényárban úszó udvarra, ahol rokonaim még beszélgettek és nevetgéltek, de ezután figyelmem Martinra terelődött, aki mögém lépett és végig simított mindkét karomon, majd tenyeremhez érve szétnyitotta azt és ujjainkat összekulcsolta.

- Gyönyörű vagy ma este is! - suttogta halkan a szavakat fülembe, míg lassan a fejét vállamra hajtotta és a nyakamba csókolt. Éreztem, hogy egy mély levegőt vett és újra megcsókolt. Halk sóhaj hagyta el számat, miközben éreztem ajkai érintését a bőrömön. Elengedtem kezeit és megfordultam, de egy lépéssel sem távolodtam el, sőt még inkább közelebb léptem hozzá. Kezeimmel újra megkerestem hatalmas tenyereit, majd ujjaimat ujjai közé vezettem. Szememet lassan emeltem fel arcára, míg végig néztem rajta ma már sokadik alkalommal. Iszonyatosan helyesen nézett ki a fehér ingjében, mely enyhén feszült rajta, ezzel is kiemelve az izomzatát. Felpillantottam a tengerkék szemeibe, melyek haloványan csillogtak a beszűrődő fények miatt. Nem tudtam másra gondolni csak rá. Csak engem nézett a szemeivel és éreztem mindent, amit akart mondani velük.

- Szeretlek Martin Blue! - mondtam halkan, szemeit fürkészve.

- Szeretlek Samira Jensen! - mondta hangosabban, mint én, mégis a szokásosnál mélyebben. Nem kellett egy pillanat sem, utána azonnal az ajkaimra hajolt és szenvedélyesen megcsókolt. Karjaim nyaka köré fontam, ő lassan derekamra tette az egyik kezét, míg a másikkal bal combom alá nyúlt, ezáltal felemelve. Ölében tartott, én pedig lábaimat kereszteztem dereka körül, amit a ruha engedett, mivel fentebb csúszott. Apró csókokkal kezdett és egyre hosszabbakat adott, míg nem szétnyitottam ajkaim és ezzel utat engedve nyelvéne. Nem habozott sokáig a következőnél nyelvét az enyémnek nyomta. Testemen keresztül futott egy bizsergető érzés. Gyomromban pillangók ezrei ébredtek fel és szívem hevesen kezdett el kalapálni mellkasomban. Agyam zsibbadni kezdett és eluralkodott rajtam a vágy érzése. Akartam, minden porcikámmal, akartam Martint és ezt a tudtára is adtam. Löktem egyet nyelvén, melyre felmordult egy aprót és szorosabban fogta a derekamat is. Még közelebb vontam magam hozzá—már amennyire tudtam—és most én irányítottam a csókot. Nyelveink táncot jártak, miközben más sem járt az agyamban csak ő.

Martin. Martin. Martin.

Egy hosszabb csókot adtam neki, majd egy pillanatra eltávolodtam tőle és szemeibe néztem. Ködösen pillantottak rám vissza, de nem mást néztek, csakis engem. Teljesen öntudatánál volt és ez látszott a szemein. Éreztem, hogy figyelt minden mozdulatomra és reakciómra. Sétálni kezdett velem az ágyhoz, de előtte egy lépéssel megállt, majd megfordult. Egy féloldalas mosolyt engedett, majd lehuppant az ágyra lendületből. Kissé váratlanul ért, így magamhoz öleltem, majd utána újra arcára néztem. Nevetett egy aprót a reakciómon.

- Ez aranyos volt! - kacagott aprót.

- Idióta. - nyomtam össze arcát egyik kezemmel, ezzel ajkait csücsörítésre kényszerítve. Adtam egy apró csókot neki, majd újra a szemeibe néztem. Elengedtem arcát és mellkasára simítottam kezemmel, mígnem újra megcsókoltam, de most már rendesen. Egyik kezemmel elkezdtem kicsatolni az egyik cipőmet, amit utána az ágy mellé dobtam. Következett a másik, de ezt nem tudtam már csók közben elintézni, mert Martin elvált tőlem és eldőlt az ágyon hátra. Én ott maradtam ülve az ölében, nem rántott magával. Megfogta a jobb lábam—, amin még a cipőm volt—és mellkasára tette talppal. Nem nehezítettem rá, hiszen szúrt a tűsarkú és nem akartam megsérteni. Megtámaszkodtam combjain magam mögött, míg vártam, hogy kicsatolja. Végig figyeltem, ahogy kicsatolta, majd miután végzett egy puszit adott a bokámra. Leemeltem a lábam és hátra húztam, hogy fel tudjak térdelni. Kezeit kinyújtotta felém, amiket megfogtam és magamhoz húztam. Adtam egy-egy csókot mindkét kézfejére, majd combomra tettem őket és elengedtem. Lentebb csúsztam egy aprót és fölé könyököltem. Ezúttal a szájára adtam csókot neki, amit azonnal viszonzott és mélyített, így nyelveink táncot jártak.

Kezeit közben szépen lassan mozgatni kezdte és párhuzamosan végig simított combjaim külső felén.

Martin Blue szemszöge:

Attól a pillanattól kezdve, hogy megláttam abban a gyönyörű méregzöld ruhában Samirát, nem akartam visszafogni magam, de meg kellett tennem. Viszont amint a szobában értünk többé már nem kellett. Lassan tettem meg a lépéseimet, mert attól függetlenül, hogy tegnap előtt megcsókoltam, nem bízhattam el magam. Nem saját magamért jöttem, hanem csak is érte, azért a nőért, aki régóta az életemet képezte, Samiráért.

Minden mozdulatomból olvasott és szinte a gondolataimat is tudta, hiszen azt tette, amit elképzeltem. Csókot kezdeményezett nem egyszer és ez bátorított, de még nem lehettem biztos, ezért hagytam neki, hogy irányítson.

Felém magasodott, habár halványan, de láttam szemeit csillogni, épp oly' ködösek lehettek, mint nekem. Újból megcsókolt, melyet nem haboztam visszaadni és egyből elmerültünk egymásban. Kezeim végigsimítottam combjai külső felén, lefelé, majd felfele. Egyiket megállítottam a ruha szélénél, míg a másikat fentebb csúsztattam formás fél gömbölydedére, majd ott aprót belemartam. Éreztem, hogy tanga volt rajta, mivel nem ért anyagot, csak az ujjam hegyei. A csókunkba nyögött egy aprót és ezután el is váltunk. Felemelte a fejét és rám pillantott, de nem láttam tisztán az arckifejezését.

- Idegesít, hogy nem látlak. - mondta puffogva, majd felkelt rólam és felkapcsolta a pici éjjeli lámpát az én felemen. Felültem és ledobtam addig magamról a lakkcipőmet. - Így már jobb! - Samira törökülésben szembe fordult velem. Nem habozott és újra száját az enyémre tapasztotta. Izmaim megfeszültek miközben nyelveink összeérintkeztek. Olyan rég volt már, hogy ennyire elengedte magát és a közelébe férkőzhettem. Piszkosul hiányzott ez az érzés.

- Igazad van. - váltam el tőle egy pillanatra. Hátára simítottam, míg ő közelebb ült hozzám és kezét hajamba vezette hátul és felborzolta azt, ezzel tönkre téve a beállított hajam. Szabad kezemmel megkerestem az ő szabadját és összekulcsoltam ujjainkat. Lassan csókoltam, míg az volt az agyamban, hogy mennyire hiányzott az érintése is. Rászorított összefont ujjainkra.

Samira Jensen szemszöge:

- Martin! - szorítottam meg kezét, melyre kinyitotta kék szemeit és rám nézett. - Te akarod? - kérdeztem suttogva.

- Miért kérdezed?

- N...nem kezdeményezel sokszor csókot. Talán nem vagyok már igazán vonzó vagy esetleg nem vagy biz... - befejezni se tudtam mondatom ugyanis ajkait az enyémre nyomta, majd nyelvével végig nyalt alsó ajkamon.

- Ne gondolj erre! Nálad jobban senkit nem akarok. Szimplán csak nem akarom erőltetni, amit te nem akarsz. - hallottam hangjában a frusztráció jelét.

- Martin. - mondtam hangosabban, mint ahogy eddig beszéltem. - Akarlak! Minden porcikámmal akarlak! - jelentettem ki szemeibe nézve, melyek megkönnyebbültnek látszottak.

- El sem hiszem, hogy veled lehetek. Ne tudd meg mennyire kívánlak! - fektetett el az ágyon, míg egy karral megtámaszkodott fejem mellett.

- Tudni akarom! - húztam le ingjénél fogva egy újabb csókra. Újabb bizsergés futott végig hátamon, mivel megharapta kissé az alsó ajkamat. Ráemeltem zöld szemeimet, majd szájára pillantottam mely piroslott a sok csóktól már és a rúzsomtól is. Azonban így csak még jobban akartam. Megcsókolni őket újra és újra. Éreztem kezét végig siklani a ruhámon gyorsan, majd vissza le lassan. Én sem tétlenkedtem mellkasára tettem kezeimet, majd a gombokat megkerestem és elkezdtem kigombolni azokat. Közben végig simogatta az oldalam és csókokkal halmozott el. Az utolsót is kigomboltam, kezeim hasára simultak, melyeken éreztem a kockákat. Miközben simítottam fel, éreztem, ahogy néha-néha megfeszülnek izmai kezeim alatt. Tetszett, ahogy reagált az érintésemre. Oldalán is végig húztam ujjaim, melyet egy jóleső sóhajjal nyugtázott. Utolsó csóknál aprót haraptam piros ajkaiba. Szemeimmel nem tudtam megállni, de amint eltávolodott lenéztem szabad felsőtestére és éreztem a pillangókat a gyomromban. Közelebb hajolt, de most nem a számra, hanem mellé az arcomra adott egy lágy puszit. Apró puszikat hintve a bőrömre haladt a nyakamon lefelé, míg megállt a kulcscsontomnál, ahol egy hosszabb puszit adott, de nem szívta meg. Nem bántam volna, ha meg is teszi, hiszen bármit tett azt tudom, hogy azért tett, mert szeret. Pár nyakcsók után újra felfele kezdett jönni a fülemhez, ahol megállt és belesúgta:

- Most te következel. - adott puszit a fülemre is, melytől teljesen felforrósodva éreztem arcomat, de még a fülemet is. Hangja teljesen megbabonázott és magával ragadott, így nem is tudtam másra összpontosítani. Visszatért az arcomra és én adtam még egy utolsó csókot neki mielőtt megfordultam volna hasra.

- Ha megkérhetlek. - mosolyogtam vállam felett és elsöpörtem hajam a hátamról, amivel láthatóvá tettem a cipzárt Martin számára. Mivel mellettem ült az ágyon, így kényelmesen hozzáfért. Nagy meleg kezeit megéreztem a hátamon, ahogy a cipzárhoz nyúlt, majd lassan lehúzta azt egészen addig ameddig tudta. Amennyire tudta a ruhát elsöpörte az útjából, így a csupasz hátammal szemezett. Nem tudtam melltartót venni, mivel ez a ruha nem úgy volt tervezve. Lehunyt szemmel élveztem, ahogy végig simít hatalmas tenyerével a gerincem mentén, majd váratlanul leheletét éreztem meg bőrömön. Nem számítottam rá, de kellemes érzést váltott ki belőlem, ahogy lassan lágy csókokkal végig hintette a hátam. Apró sóhajokkal jeleztem felé, hogy tetszik, amit csinál és ezzel bátorítottam, miután már kezeit is mozdította. Óvatosan bepréselte a kezét az ágy és a hasam közé, majd ráfogott a derekamra. Kezeim segítségével felkeltem az ágyról és Martin mellkasának dőltem háttal. Derekamon pihenő kezét a mellemre helyezte. Mellem tökéletesen illeszkedett hatalmas tenyerébe.

- Annyira tökéletes vagy! - csókolt a nyakamban, míg masszírozni kezdte a mellemet. Egyik kezemet tincsei közé vezettem, míg a másikkal szabad kezét fogtam meg.

- Miért mondod, ha nem is vagyok az? - hajtottam hátra a vállára a fejem, míg élveztem kényeztetését.

- Mert számomra az vagy! A legtökéletesebb minden testrészed. A méreteid tökéletesen illeszkednek az enyéimekhez. Nekem lettél teremtve Samira, ezt kár lenne tagadni. - adott csókot a nyakamba, míg éreztem száját mosolyra húzódni. Aprót nevettem én is.

- Mi van, ha fordítva van és te lettél nekem? - mondtam fülébe, mely után apró puszit hintettem a fülcimpájára.

- Tudtommal én születtem előbb, szóval logikus, hogy te nekem. - állt le mindennel, amit eddig csinált és elengedett.

- Most miért hagytad abba? - pillantottam hátra és szembe találtam magamat gyönyörű sötétkék szemeivel, melyekkel nézett. - Mi az? – Az arcomat figyelte és miután minden részletét megnézte arcomnak újra a szemeimbe nézett.

- Ha arra gondolok, hogy hagytalak elmenni magam mellől és más is megérintett. Egyszerre önt el a düh és a keserűség. - hajolt közel, hogy orrunk majdnem összeért, de még mindig egymás szemébe néztünk.

- Hülye! Miért gondolod azt, hogy a több éves kapcsoltunkat egy félév alatt olyan könnyen elengedem? Túlságosan nehéz téged kiverni a fejemből és most megint csak te jársz benne. - simítottam végig arcán, majd lágyan a nyakán is.

- Samira... - csókolt meg lágyan. - ...tudd, hogy soha nem szerettem senki mást rajtad kívül. Csak te voltál és vagy folyton az eszembe. Egyszerűen létszükségletű nekem a létezésed. Nélküled semmit sem ér az életem. - mondta ki a szavakat szemembe nézve és úgy éreztem, hogy hihettem neki. Nem kell nekem több, csak ő, és én boldog leszek. - Szeretlek!

- Én is szeretlek! - döntöttem homlokom az övének, majd egy szájra puszi után egy mélyebb csókot adott. Nyelve újból találkozott az enyémmel és körkörös mozdulatokat írtak le. - Most azt hiszem, én jövök. - toltam el magamtól és döntöttem el az ágyon. Eldőltem vele én is és mondatom után kinyújtottam rá nyelvem, amire óvatosan ráharapott. Felültem mellette, majd egy könnyed mozdulattal átraktam lábam a derekán és ráültem. Ekkor már éreztem, hogy nadrágja szépen kidudorodott. Kezeim csigalassúsággal csúsztattam fel övétől kezdve mellkasáig, ahol is az inget letúrtam. Elfeküdtem rajta majd egy csók után a nyakára adtam sok kicsi aprót. Eleinte türtőztette magát, majd apránként szakadtak fel belőle a sóhajok, ezzel is fokozva bennem a vágyat egyre jobban. Martin sem bírta tovább, kezeit fenekemre tapasztotta és erősen megmarkolta, azonban ezzel egy időben fentebb tolt magán, hogy kissé fentebb legyek, mint ő. Nyakamra hajolt és folyamat csókolgatta, míg kezei fenekemen voltak. Feltámaszkodtam feje felett, így nyakamon abba maradt a csóközön. Ruhám pántjai leomlottak vállamon, így elválva melleimtől, amiket most már nem fedett semmi. Martin szemei egy pillanatra odapillantottak, míg hallottam egy nagyot nyelni. Hirtelen felült, engem megtámasztott hátulról, hogy ne essek le öléből.

-Segíts! - utalt ingjére, amit el kezdett lerángatni magáról, de nem tudta, mivel az ujjai be voltak gombolva.

- Várj egy kicsit. - nyugtattam le, míg kigomboltam neki. Egy mozdulattal dobta maga mögé és csókolt meg újra. Kioldottam övét és kigomboltam nadrágját. Tudtam, hogy kényelmesebb lesz neki így, de addig nem tudtam levenni róla, míg az ölében ültem. Felgyűrte kezébe ruhámat, majd lehúzta rólam felfelé. Most már csak egy szál bugyiban ültem vele szemben. Szeme végig szaladt rajtam, majd ajkaimra nézett és megcsókolt újra. Csupasz bőrünk egy halk cuppanás kíséretében simult egymásnak. Martin kezével a derekamat fogta és megfordult velem, hogy elfektessen az ágyon. Felállt és letolta nadrágját és kilépett belőle, mikor visszatérdelt mellém az ágyra.

- Eszméletlen gyönyörű vagy, Samira! - csókolt meg, míg kezeivel végig simított oldalamon és megállapodott egyik mellemnél, míg nyelvét átvezette számba. Belenyögtem a csókba. Lassan lentebb engedte a csípőjét és ágyékomnak nyomta a merevedését. Még így ruhán keresztül is éreztem, hogy lüktetett neki.

- Örülök, hogy tetszik ennyi idő után is a látvány. - mosolyogtam és közelebb vontam magamhoz, míg egyik kezemet közénk vezettem és a boxerébe nyúltam. Megfogtam férfiasságát és gyengéden végig simítottam rajta. Megborzongott kezeim alatt és nyakamba hajolva engedte ki jól eső sóhaját. - Cseréljünk helyet. - suttogtam fülébe. Laza mozdulattal lefordult rólam és elfeküdt mellettem. Lehúztam alsóját és most már kényelmesen fértem hozzá.

- Fantasztikus vagy! - kényeztettem továbbra, míg mellkasát borítottam be csókokkal. Kezei eközben végig simogattak, ahol csak értek. Kezem sokkal csúszósabb lett hirtelen, mivel megjelent az előváladéka Martinnak. Abbahagytam, amire rám emelte szemeit, majd tudta mire gondolok. - Gyere! - nyújtotta ki felém a kezét, majd beledőltem ölelésébe. Egy hosszú csókkal "köszöntött", majd karjára fordított és elfektetett maga mellet. Nem vált el egy pillanatra se, tőlem. Szabad keze hasamtól kezdve lassan végig csúszott alhasamra, majd be a bugyim alá. Nem húzta le rólam, hanem benyúlt alá. Óvatosan végig simított dombocskámon, majd középső ujjával körkörös mozdulatokat írt le nyílásom körül. Csókunkat egy nyögéssel vetettem véget.

- Mar..thin... - vettem hevesen a levegőt. A barna hajú széles mosolyra húzta száját, majd lassan tolta belém egyszerre csak egy ujját. Megmarkoltam magam mellett a lepedőt és hátra hajtottam a fejem. - Még egyet, kérlek! - ziháltam a szavakat visszahajolva ajkára.

- Ahogy kívánod. - ekkor csatlakozott még egy ujja a már bennem lévőhöz. Most jelent meg az a feszítő érzés, amit már régen éreztem. Kissé kellemetlen volt, de gyorsan elmúlt. Régen voltam utoljára Martinnal és magamra sem volt időm, mert mindennél jobban beletemetkeztem a munkába, hogy elfelejtsem a fájdalmamat.

- Fáj? - állt meg a mozgással és várt a válaszomra.

- Kissé kellemetlen volt, de most már minden rendben van. - néztem sötétkék szemeibe, melyek egy pillanatra aggodalommal teltek meg.

- Nem csináltad magadnak sem? - kérdezett rá, melyre hevesen ráztam a fejem. - Te tényleg munkamániás vagy. - nevetett ki, majd megcsókolt.

- Meg voltak rá az okaim. - húztam fel az orrom.

- Sajnálom. - hajolt nyakamba, míg puszikat adott rá.

- Semmi baj. Most már inkább a jelenre összpontosítanék. - simogattam meg puha haját, amit már teljesen összekócoltam, de így állt neki a legjobban. - Mozgathatod az ujjaid nyugodtan.

- Rendben. - adott puszit a számra, majd arcomat fürkészve folytatta, amit elkezdett. Teljesen átadtam magam az élvezetnek, eszméletlen jól csinálta Martin és elérte azt a pontomat, amit igazán szeretek. Még egy kis ideig izgatott, valamint nyelvével mellemen köröket írt le, így nem sok idő után elmentem. Kihúzta ujjait, majd beleakasztotta ujját a bugyimba és levette rólam teljesen. Felült mellettem, míg én erőtlenül terültem el az ágyon. Combom belső felén végig simított, amire lábaim automatikusan zártak össze. - Ez édes volt tőled. - mosolyodott el. - Kell gumi? - simított hajamba.

- Nem. Nem hagytam abba a fogamzásgátló szedését. - fogtam meg kezét és adtam tenyerébe puszit. Martin lehajolt hozzám és megcsókolt hosszasan, majd alsóajkamon végig nyalt.

- Imádlak. - simult bele arcával tenyerembe. - Mindenért. El nem tudom mondani mennyire, szeretlek és kívánlak.

- Akkor mutasd meg! - könyököltem fel. Martin rám emelte tekintetét, levezettem a kezem a combom között lévő kezéhez és összekulcsoltam ujjainkat. Lassan szétnyitottam lábamat újra. Martin letette kezeinket mellettem és fölém támaszkodott. Másik kezével a bepozícionálást segítette, majd lassan belém tolta magát. Habár lassan és óvatosan hatolt belém, mégis kellemetlen feszítő érzés hasított alhasamba, ami arcomra is kiült. Azonnal megállt, mivel folyamatosan arcomat figyelte. - Jól vagyok.

- Biztos? Szólj, ha abba hagyjam. - aggodalmaskodott.

- Nem kell. Szeretném, ha folytatnád. - simítottam arcára, mire bólintott egyet és folytatta. Kis idő kellett, míg megszoktam, de utána mozogni kezdett. Lassan eltűnt a feszítő érzés és egy mámoros kellemes érzés vette át helyét, ami hullámokként tört a testemre. Egyik kezem felvezettem Martin hátára, míg a másikat nyaka köré tekertem és lehúztam magamhoz csókért. Halk nyögéseink és zihálásunk betöltötte az egész szobát. Miközben mozgott egyik kezével csípőm alányúlt és megemelte azt, így bentebb ment bennem és tökéletesen eltalálta a pontomat. Teljesen elvesztettük az uralmunkat, Martin egyre gyorsabban lökött, majd belassult, ekkor már csak nagyokat lökött, ami mindkettőnket a csúcs közelébe juttatott. Az orgazmus előtt megállt és abbahagyta.

Ráemeltem szemeimet és láttam, ahogy kihúzódik belőlem, majd felül. Szemeivel hívogatott, hogy én is tegyek így. Felkeltem, kinyújtotta kezét felém, amit megfogtam. Adott egy puszit a számra, majd fejét a párnák közé téve dőlt el az ágyban. Mindkét kezemet fogta és maga fölé segített engem. Óvatosan ültem rá és úgy folytattuk. Sokkal intenzívebb volt és mélyebben éreztem, mint ezelőtt. Hangom egyre hangosabb lett, míg nem Martin felült és megcsókolt.

- Még a végén meghall valaki! – nyalta meg ajkait.

- Te hibád. – mozdítottam meg csípőmet, amivel egy mordulás jött ki Martinból. Folytattam a mozgást lassan, amire halkan nyögött fel és arcát mellkasomba nyomta.

- Most bosszút állsz rajtam?! – nézett fel rám, mire csak egy féloldalas mosollyal válaszoltam. Átfordult a helyzetünk és megint én voltam alul. Tempót váltott és gyorsabban kezdett mozogni. Utolsó lökések után teljesen ellazultam, mert elélveztem, ahogy Martin is, de nem feküdt rám, hanem tartotta magát.

- Szeretlek, Samira! - suttogta ajkaimra.

- Szeretlek, Martin! - válaszoltam neki és megcsókolt. Lassan kihúzódott belőlem, de még egy utolsó csókot kaptam, mielőtt felkelt volna. Az éjjeli szekrényhez nyúlt és zsepit vett elő. Felültem vele szemben és átnyújtott egy keveset.

- Lenne kedved lefürödni együtt? - pillantott fel a törölgetéséből.

- Igen lenne. - mosolyogtam rá. Lassan kicsúsztam az ágy szélére és mikor megpróbáltam felállni nem ment. Teljesen erőtlenek voltak a lábaim. - Basszus Martin. - néztem riadtan felé, miközben ő csak nevetett rajtam.

- Segítek! Gyere! - emelt fel hercegnőként.

- Ne nevess! Mi lesz velem, ha holnap is ilyen gyengék lesznek a lábaim? - karoltam át, le ne essek.

- Egy meleg fürdő jót fog tenni nyugi, amúgy sem mentünk több menetet és nem is voltam durva, szóval nem lesz semmi baj.

- Ha te mondod. - döntöttem fejem vállának. Megengedte a kádat melegvízzel, majd belesegített és beült velem szembe.

- Samira, köszönöm a bizalmadat! - emelte ki a vízből a kezemet és puszilta meg. - Elmondani nem tudom, milyen boldog vagyok most! - nézett szemeimbe. Csak úgy csillogott a tekintete.

- Köszönöm, hogy vigyáztál rám. - húzódtam közelebb hozzá, hogy megcsókolhassam. - Hiányoztál!

- Te is nekem! - döntöttük össze homlokainkat.

~~~~~~~~~~~~~~~

Megérkeztem egy extra hosszú és érzelmes résszel. További kellemes napot mindenkinek! ❤❤