Ella szemszöge

Próbáltam hallani, hogy még mi jön ki a szájából, de nem nagyon hallottam, így fogtam magam és berontottam a mosdóba, ami nem mellesleg mellettük volt majdnem. Bementem az utolsó fülkébe és bezártam az ajtót.

Miért csinálja ezt? Olyan mintha megpróbálna lealázni mindenki előtt, de amikor egyedül vagyunk annyira aranyos és normálisan viselkedik.

Mi a baj velem? Nagyon beléestem. És tényleg nem tudom miért, mindig durva velem az idő nagy részében. Talán ez miatt veszekszik folyton velem, mert állandóan visszaszólok. Lehet mostantól nem fogok csak hagyni fogom, hogy győzzön.

Felsóhajtottam, elhagytam a mosdót és elindultam órára. Leültem a helyemre, Harry már mellettem ült. Rápillantottam, de eszembejutott, hogy mit tett így visszavezettem a tekintetem a terem elejébe, azon belül Mrs. Cline-re mert elkezdett beszélni.

"Ella." Suttogta Harry mellettem, de csöndben maradtam, így elkezdte lökdösni a karom, de erre sem reagáltam. Próbáltam hallgatni a tanárt, de nem hagyott nyugodni az álladnóan engem vizslató zöld szempár.

Harry szemszöge

Mi a franc baja van Ellának?

Nem is figyel rám bárhogy is próbálkozom. Csináltam valamit?

"Ella." Suttogtam megint, de ő csak a füzetébe írt.

"Haragszol rám?" Még mindig semmi. Mi a francot csináltam? Próbáltam végig görgetni magamba a dolgokat, hogy mit csinálhattam amivel megbánthattam és nem bocsájtott meg de nem jutott eszembe semmi. Ha nem Elláról lenne szó, hagynám az egészet a francba de amikor beszél mindig egyes alkalommal jobban megkedvelem. Tudom, hogy nyálásan hangzik, kibaszott nyálasan, de ez az igazság.

Hacsak..nem. Nem láttam, hogy ott lett volna és hallhatta volna azokat amiket annak a lánynak mondtam, bármi is volt a neve. Valójában tudom, hogy Ella sosem aludna velem, azt csak azért mondtam, hogy az a ribanc békénhagyjon.

Amikor végeztünk és nálunk leszünk megkérdezem erről.

Ella szemszöge

Végre kicsengettek az utolsó óráról is. Nem nagyon vártam a Harryvel való közös munkát.

"Készen vagy?" Kérdezte az említett személy mire csak egy bólintással feleltem. Beszálltunk a kocsiba, ő pedig beindította azt.

Szokásos sebességgel ment, így egy olyan 10 perc után meg is érkeztünk. Az út csöndben telt, de amikor megérkeztünk Harry megszólalt.

"Most pedig mondd el, hogy mi a francot követtem el." Csöndben maradtam.

"Ella!" Kiáltotta váratlanul mire összerezzentem.

Feladtam. "Mit? Tudni akarod, hogy mit tettél?! Ugyanazt mint mindig. Hallottam, hogy miket mondtál annak a lánynak, ne is próbáld meg letagadni. Kibaszottul belefáradtam ezekbe a pletykákba amiket magamról hallok és amiket te terjesztesz rólam! Azt mondtad neki, hogy veled aludtam. Úgy írtál le engem, mint az iskola kurvája. És most minden azt hiszi, hogy kibaszottul szerelmes vagyok beléd ÉS, hogy egynél többször is veled aludtam! Végeztem veled, Harry." Miután befejeztem megragadtam a táskám, hogy elmenjek.

"Akkor miért bocsátasz meg mindig?!" Megfordultam. "Tudod, hogy milyen vagyok veled, még is mindig megbocsájtasz. Talán azért vagyok olyan amilyen mert nem akarok a közeledben lenni. Mert kibaszottul nem akarok. Utállak. Szóval miért nem adod fel?" Térdreestem, szemeimből folytak a könnyek. Megsértett, és ez most mindennél rosszabb amit eddig valaha is mondott nekem.

"Azért mert szerelmes vagyok beléd!" Kiabáltam, de amikor rájöttem mit mondtam eltakartam a számat. Gyorsan felálltam, meg sem fogtam a táskámat csak kisprinteltem az ajtón. Még egyszer utoljéra ránéztem Harryre, lehetett látni az arcán, hogy sokkban volt, az előtte lévő falat bámulta szüntelenül.

Miért kellett ezt mondanom?

Amikor már tisztességes távolságra voltam a háztól, a futást sétára váltottam és szép lassan hazaértem.

*****

Megálltam amikor a parkhoz értem, hogy egy kicsit egyedül tudjak lenni. Elhatároztam amikor elmentem Harrytől, hogy egyedül befejezem a projektet.

Még mindig nem tudom elhinni, hogy egy olyan dolgot mondtam neki amiben még én sem vagyok biztos. Meg lettem alázva, de ezúttal nem Harry hibája volt.

Leültem az egyik padra, felhúztam a térdem a mellkasomhoz és a könnyeimnek utat engedtem.

Tudom, hogy a holnapi nap a suliban szörnyű lesz. Harry biztosan elmondta mindenkinek, hogy mi történt és most biztosan rajtam nevetnek. Lehet a wc-ben kéne ennem mint az a lány a Mean Girls-ben, és higyetek nekem, az rosszabb mint aminek látszik.

A telefonom rezegni kezdett a zsebemben. Elővettem és egy üzenetem jött Cartertől amiben azt kérdezte hol vagyok. Gyorsan visszaírtam neki, hogy a parkban vagyok és ő annyit válaszolt, hogy "Ott találkozunk". Tényleg szükségem van most a legjobb barátomra.

*****

"Szóval azt mondtad neki, hogy szereted amiben még te magad sem vagy biztos?" Bólintottam. Carter körém fonta a karjait míg én a mellkasához bújtam.

"Talán mégis szereted."

"De nem is ismerem olyan régóta."

"És? Attól még szeretheted, Ella. Nem lehetetlen." Nem tudtam mit feleljek erre.

Csöndben voltunk még egy ideig de amikor már mindketten elkezdtünk fázni hazafelé indultunk. Beültünk a kocsiba és elindultunk hozzánk.

*****

Amikor beléptünk a házba az a látvány fogadott, hogy Aiden a haját húzgálva járkált körbe-körbe.

"Aiden?" A szemeivel felém nézett de utána rögtön vissza is vezette a földre. Odamentem hozzá.

"Elment. Kibaszottul elment." Melissa elment?

"Mi?"

"Összevesztünk, Melissa meg kiakadt és azt mondta elmegy. Én pedig hagytam." Motyogta. Hogy tudtam utálni őt? Oké, nem volt hozzám a legkedvesebb az elején, de miután egy egész napot töltöttünk el együtt rájöttem, hogy nagyon aranyos egy lány.

"Aiden..."

"És én még meg akartam kérni, hogy költözzünk össze. Hogy lehettem ilyen hülye?!" Kiáltotta. A gondolata annak, hogy Melissa itt lett volna, Aident mosolygásra késztetve amikor valamelyik pólóját hordja vagy a kedvenc reggelijét csinálná meg megmelengette a szívemet, Aiden nagyon boldog lenne. Család lennénk.

*****

Pár óra elteltével a kanapén ültünk a kanapén míg én nyugtattam őt, hogy lenyugodjon valamennyire.

A telefonom szó szerint minden ötödik percben rezgett Harry hívásai nak jóvoltából de nem vettem fel őket. Nem tudnám most őt kezelni, amúgy sem tudom.

Felálltam és az ajtóhoz mentem amikor kopogtak, a kanapén ott hagyva egy érzelemmentes Aident.

Kinyitottam és egy szőke lányt volt az ajtó előtt, elég hiányos öltözetben. Ahogy a körmeit kocogtatta egymáshoz és a rágóján csámcsogott undorító volt.

A lány mögé néztem ahol megláttam Harry autóban míg ő benne ült. A szőke kezében volt a táskám amit a kezembe nyomott, majd elmotyogott egy durva "viszlátot", visszament a kocsihoz és elmentek.