Ella szemszöge

Kínos lenne beszélni.

Fura volt, hogy Carterrel mentem haza. Megszoktam már Harry részegítő illatát a kölnijének és cigijének, de amikor beültem Carter autójába furcsa volt ez a gránátalma illatú légfrissítő. Tudom, hogy hülyén hangzik de hosszú ideje nem ültem már ebben az autóban, és amikor igen, túl elfoglalt voltam a gondolataimmal, hogy bármit is észrevegyek.

A kis darab papírt megint elővettem a táskámból úgy az ötvenedik alkalommal mióta Harry odaadta nekem. A viszlát az a szó, amit a legnehezebb kimondani. Végig futattam az ujjam az íráson és újra és újra elolvastam, majd visszatettem a táskámba.

Miért csinálja mindig ezt velem?

Azt színleli, hogy törődik velem és így én egyre jobban kedvelem majd arra késztet, hogy tépjem ki a hajam miatta. Ki kell őt törölnöm az életemből, távol akarok tőle lenni, és próbálkozni is fogok, hogy ez sikerüljön még akkor is, ha a végén nem úgy lesz ahogy én akarom.

"El." Carter hangja hozott vissza a valóságba.

"Igen?"

"Megérkeztünk."

"Oh, bocsi." Mondtam, kiszálltam az autóból és befelé vettem az irányt.

Amikor beléptem egyből megláttam Aident akinek egy újabb sörös üveg volt a kezében. Egy romhalmaz Melissa nélkül, próbálok neki segíteni de elég nehéz. Elvesztette azt a lányt akibe szerelmes volt.

"Ella?" Szólalt meg Aiden mire felsóhajtottam.

"Carter, menj haza." Hezitálva bólintott majd kiment az ajtón, egyedül hagyva minket. Itt maradtam egy részeg Aidennel.

"Aiden..." Leültem mellé.

"Mivan, Ella?" Mondta mellőlem lerakva az üres üveget a kezéből.

"Napok óta már ez megy."

"Fáj, Ella. Szeretem őt, ő pedig elment." Egy könny gördült le az arcán. Közelebb csúsztam hozzá és megöleltem. Nem látom őt gyakran sírni így nem igazán tudtam, hogy mit csináljak azon kívül, hogy próbáltam megnyugtatni.

******

Órák óta ott ülhettük amikor megszólalt a csengő. Valószínűleg Carter hozott vacsorát. Nem rég írt egy SMS-t, hogy hoz nekünk kaját a McDonald's-ból.

Amikor kinyitottam az ajtót meglepődtem. Carter helyett Melissa állt ott és egy bőrönd volt mellette. Sírt. Nem is kicsit. Úgy nézett ki mint aki napok óta nem aludt. A sminke tönkre volt menve, és egyszerűen volt öltözve: a haját egy beanie fogta hátra, farmer és póló.

"Melissa?" A hangom halk volt, hogy Aiden ne hallja meg. Kiléptem a verandára és becsuktam magam mögött az ajtót.

"Ella!" A kezit a vállam köré tette.

"Nem tudtam megtenni. Egyszerűen nem. Nem tudom elhagyni Aident. Elmentem Franciaországba és nagyon izgatott voltam de utána rájöttem, hogy mennyire hiányzik. Gondolod, hogy visszafogad?"

"Várj itt. Idehozom." Bólintott. Bementem és azt láttam, hogy Aiden félig álomba volt merülve, elfeküdve a kanapén, egy újabb sörrel a kezében.

"Aiden..." Mondtam halkan, rázogatva a karját.

"Mivan?" Motyogta majd miután ásított egyet elvittem az ajtóhoz, majd Aiden kinyitotta azt. Az üveg a kezéből kiesett -ami majdnem eltört- amikor meglátta, hogy ki van az ajtóban.

"Baby?" Mondta Aiden majd felkapta Melissát és megcsókolták egymást. Aiden majdnem elesett Melissával a kezében a szervezetében lévő alkohol miatt de gyorsan kapcsolt és megtartotta az egyensúlyát. Azt hiszem ez egy kicsit kijózanította.

"Még mindig áll az ajánlat, hogy beköltözzek?" Aiden bólintott. Tudom, hogy mérges volt Melissára de ő nem volt annyira makacs mint én, így megbocsájtott neki.

Bevittem Melissa táskáit Aiden szobájában miközben ők ketten elvoltak egymással. Amikor kiléptem még mindig csókolóztak, és úgy nézett ki egyre jobban egymásba merültek.

"Öm, azt hiszem, hogy ma Carternél alszom." Motyogtam és bementem a szobámba összeszedni ezt-azt. Megfogtam a sulis táskám amibe raktam ruhákat, elraktam a telefonom és kimentem Aidenék mellett az ajtón. Nem hiszem, hogy bármelyikük is észrevett hiszen a szerelme most jött vissza, és biztos lesz bőven megbeszélnivalójuk miután..hát igen.

Felhívtam Cartert aki a harmadik csörgés után válaszolt.

"Igen?"

"Szia, Carter. Nem baj ha ma este nálatok maradok?"

"Öm..valójában most van itt egy buli. Tudod, hogy a múltkori hogyan végződött." Tudom. Kiöntöttem az italom Carter apjára és majdnem elmondtam a szüleinek, hogy meleg. Megjegyzem, nem tudják, hogy a fiúk meleg. Azt gondolják, hogy Carter és én egy nap összeházasodunk.

"Rendben," Felsóhajtottam. "akkor holnap találkozunk."

És most hova a francba menjek?

*****

Megborzogtam miközben csak sétáltam az utcákon. Annyira ki voltam zökkenve, hogy észre se vettem, hogy akaratlanul is Harryhez mentem.

Odamentem az ajtóhoz és ott álltam előtte. Csak simán el kellene mennem. De valahol muszáj meghúznom magam estére...

Nem, mindegy. Ha egyedül leszünk csak csesztetni fog, hogy szerelmes vagyok belé és erre most igazán nincs szükségem.

Felsóhajottam és megfordultam, hogy elmenjek.

"Ella?" Megugrottam.

Megfordultam és egy félmeztelen Harryt láttam meg az ajtóban állva.

"Mit csinálsz te itt?" Idegesnek tűnt.

Miért vagyok ilyen hülye? Valószínűleg most is egy másik lány van bent és az ágyában fekszik.

"Én..." Nem találtam a szavakat. Lenézett a táskámra, majd végre megszólaltam.

"Nem tudom miért jöttem ide. Sajnálom." Motyogtam majd megint elfordultam de megragadta a karom.

"Nincs hol aludnod?"

Megráztam a fejem. "Nincs."

"Ella.." Motyogta alázatosan, és behúzott a házába a hideg elől, ami még hidegebben nézett ki. Ott álltam. Nem tudtam mit mondjak vagy csináljak, a karjaim magam előtt összefonva hevertek és vártam, hogy Harry visszajöjjön.

Amikor visszajött, megcsinálta nekem a kanapét.

"Aludhatsz az ágyamban ha szeretnél."

"Alszok a kanapén, nincs bajom vele." Próbáltam nem a szemébe nézni.

"Ella."

"Harry."

"Beszélnünk kell." Megráztam a fejem.

Mi? "Alszok a kanapén."

"Nem, nem arról." Beletúrt a hajába. Mostanra már reszkettem a hideg miatt amit Harry is észrevett. Kiment a szából és öt perccel később máris jobb volt az idő valamennyivel. A kanapén ültem.

"Ella," Kezdte Harry miközben visszajött a szobába. "Nem maradhatsz az idők végezetéig csöndben."

"Tudom."

Leült mellém a kanapéra és a takarót amit hozott rámterített. De nem használt.

Harry látta, hogy fázom amit nagyon nem akartam. A karjait körém fonta és közelebb húzott magához. Összezavarodva felnéztem rá és ő ugyanúgy lenézett rám. Egy apró mosolyt ejtett és megszólalt, "Fáztál." Elfordultam, és hagytam magamnak, hogy a karjaiban feküdjek. A teste felmelegített.

Annyira rossz döntés volt, de olyan jó volt ezt érezni.

Biztonságban..éreztem magam. 

Hejhóó!!

Igen-igen, tudom régóta nem volt rész de múltkor duplát is kaptatok egy héten szóval remélem az úgy mond kárpótolt titeket:D

Mit szóltok ehhez a részhez? Szerintetek Harry és Ella mit fog csinálni a következő nap? Annyit elárulok, hogy kb. innentől/az elkövetkezendő pár résztől kezdenek majd "beindulni az események":)

Remélem tetszett a rész, hagyj nyomot magad után!

xx.