Ella szemszöge

"Babaaa, ébresztő." Motyogott valaki a fülembe. Felnyögtem, de a szemeimet nem nyitottam ki. Hirtelen megéreztem a bőrömön a hideg levegőt, amikor a takarót lehúzta rólam valaki tekintve, hogy egy pántos toppban és rövid gatyában aludtam.

Éreztem a testének melegét mellettem, és amikor kinyitottam a szemem az arca csupán pár centire volt az enyémtől.

"Suliba kell mennünk." Felsóhajtottam erre a mondatra. Semmi kedvem nem volt menni, de tudtam, hogy muszáj.

"Általában te vagy az aki elsőnek ébred fel." Adta hozzá nevetve. "Fogadok, hogy rólam álmodtál mocskos dolgokat." Megütöttem a kezét, hihetetlen milyen mocskos szája van.

"Harry, ne már." Felkuncogott és megpuszilta az arcomat.

"Nem is kapok már egy jó reggelt csókot?" Megráztam a fejem és a kezeimet a szám elé tettem.

"Reggeli lehelet." Erre a mondatomra megforgatta a szemeit és ajkait az enyéimre nyomta.

"Az a helyzet," Motyogta ajkaimra. "Hogy nem érdekel." És újra megcsókolt. Elhúzódtam tőle és kigördültem alóla. Odamentem a táskámhoz amit megfogtam és a fürdő felé mentem.

"Itt is átöltözhetsz!" Kiáltotta a fürdőszobaajtón keresztül.

"Nagyon vicces!"

Felvettem a ruháimat majd a hajamat vettem 'kezelésbe.' Gyorsan kifésültem majd kiegyenesítettem, és tettem fel magamra egy kis sminket.

"Ma este is itt maradsz?" Kérdezte egy hang mögülem ami mellé még két kéz is társult a derekamra. Harry már teljesen felöltözve állt mögöttem.

"Tudod, hogy nem tudok."

"Akkor talán maradhatnék én nálad."

Megráztam a fejem.

"Miért nem?"

"Meg kell beszélnem a dolgokat a bátyámmal, és biztos vagyok benne, hogy te is tudsz ma este valamit csinálni nélkülem." Bólintott egyet, majd megfogta a sulis táskám és azt amiben a ruhákat hoztam.

"Akkor legalább suli után hadd vigyelek haza." Mondta amikor beültünk a kocsiba.

"Rendben. Amúgy sem akarok sétálni, és fogalmam sincs arról, hogy Carter hol van, arról meg főleg nincs, hogy mit fog ma csinálni." Amikor kiejtettem Carter nevét a számon megforgatta a szemeit. Oké, akkor...

Megfogta a kezemet majd rám vigyorgott amikor összefűzte ujjainkat, majd rátette őket a váltóra.

„Mire ez a nagy jó kedv ma?" Kérdőjeleztem meg a ma kivételesen jó kedvét.

„Izgatott vagyok." Összezavarodva húztam össze a szemöldökömet.

„Majd meglátod, baba, majd meglátod." Bólintottam és hagytam a témát. A rádiót hallgattam ameddig be nem értünk a suliparkolóba. Miközben Harry egy helyre parkolt be, én kicsatoltam az övemet, majd mikor leállt a kocsi kiszálltam az autóból a táskámmal a kezemben, és felvettem a vállamra.

Harry felém jött és amikor elém ért a kezeit a derekam köré fűzte. Újra összehúztam a szemöldököm a hirtelen szeretet kimutatására. Azt hittem szégyell engem.

Az iskolakapuig így sétáltunk, a kezei a derekam körül voltak, de mivel mindig ráléptem a lábára, mivel nagyon közel voltunk egymáshoz, elengedett majd a kézfejemnél állapodott meg a keze, ahol összefűzte az ujjainkat. Így mentünk tovább.

Amint beértünk minden elcsendesedett és minden szempár ránk szegeződött. A népszerű lányok és fiúk sugdolóztak rólunk egymás fülébe. Szóval azt hiszem Harryt tényleg nem nagyon látták még ilyen helyzetben.

„Ne is foglalkozz velük." Suttogta a fülembe miközben az udvar felé vettük az irányt az első órák előtt.

Amint kiértünk az udvarra és Harry 'bandája' felé vettük az irányt láttam, hogy ők még jobban meglepődtek.

Elmosolyodtam amikor megláttam, hogy Louis egy hatalmas vigyorral az arcán néz minket miközben feléjük mentünk. Mindenki más csak az összekulcsolt ujjainkat nézte.

„Szóval tényleg nem hazudtál nekünk, igaz, Lou?" Kérdezte Niall, mire Louis felnevetett.

„Én mondtam neked, haver." Válaszolt a barna hajú a szöszinek.

„Harrynek végre van egy barátnője." Kuncogott Liam, én pedig felkészültem, hogy Harry megint letagad.

„Így van, van egy barátnőm." Mondta, mire kiengedtem a bent tartott levegőmet. Lehajolt megpuszilni a halántékomat. Én csak elmosolyodtam az aranyos gesztusra.

„Szeretlek." Suttogta olyan halkan a fülembe, hogy csak én halljam.

„Szeretlek." Suttogtam vissza neki, mosolyogva fordult vissza a barátaihoz. Hirtelen meghallottam a nevem. Megfordultam és egy mérges Cartert láttam meg a téglafalnak dőlve. Kibontakoztam Harry kezei közül, megpusziltam az arcát, mondtam neki, hogy tesin találkozunk és Carter felé vettem az irányt.

„Mondd azt, hogy nem.." Kezdte volna de közbevágtam.

„Elfogadtam Tylert. Te is elfogadhatnád Harryt." Megforgatta a szemeit.

„Harry nem jó neked, Ella! Össze fogja törni a szívedet. És mi van Jakekel?" Kiabálta.

„Miért nem tudsz velem együtt örülni? És mi van azzal, hogy legjobb barátok vagyunk?"

„Megváltoztál."

„Én nem változtam. Bár ezt nyilvánvalóan nem tudhatod, mivel te mindig elhanyagolsz engem Tyler miatt, aki nem mellesleg utál engem és már párszor meg is bántott téged."

„Harry folyamatosan csak bánt téged!" Kiabálta ismét. „Fizikailag és érzelmileg is!"

„Nem tudnál egyszerűen csak támogatni engem? Néha szükségem lenne a legjobb barátomra és arra, hogy ott legyél velem." Még csak most döbbentem rá, hogy mennyire is hiányzik. Egy árva könnycsepp folyt le az arcomon.

Nem mondott semmit csak kitárta a karjait, én pedig gyorsan az ölelésébe bújtam. A kezeimet a nyaka-, míg a lábaimat a dereka köré fűztem. Hálás voltam, hogy visszakaptam a legjobb barátomat.

„Hiányoztál." Bólintottam, és elsuttogtam, hogy: „Te is."

Elhúzódtunk egymástól, az egyik karját átdobta a vállamon és az első óránk felé vettük az irányt.

*****

Beléptem a lányöltözőbe a tesicuccommal a kezembe. Letelepedtem egy szimpatikus padra majd gyorsan elkezdtem átöltözni tesire. Néztem a többi lányt, akik minél jobban próbálták elérni, hogy rövidebb legyen a - már amúgy is eléggé rövid – nadrágjuk, és ahogy a pólójukat a köldökük felett megkötötték, hogy többet lehessen látni a bőrükből. Nem is igazán figyeltem rájuk, de ekkor meghallottam Clarie hangját:

„Szerinted Harrynek tetszeni fog ez?" Kérdezte a csoportját, akik szinte mindenben nyaltak neki. Bólintottak. 

„Tényleg?" Kérdezte, mire bólintottak megint. „Akkor jó, mert meg akarom kérni őt, hogy jöjjön át ma este." Mondta egy vigyorral az arcán, mire a pincsikutyái felnevettek. Felsóhajtottam és a tükörhöz mentem, hogy a hajamat egy lófarokba rakjam és kimentem az öltözőből egyenesen be a tesiterembe. A fiúk már bent voltak. Azonnal kiszúrtam Harryt és Zaynt ahogy a lelátónak voltak dőlve. Elfordultam tőlük, és szemeimmel Cartert kezdtem keresni, hogy tanácsot kérjek az öltözőben történtek kapcsán.

A lelátó mögött vettem észre ülve, ahol mindig szoktunk lenni ilyenkor. Ő is észrevett és rám mosolygott.

A kezeimmel az ölemben ültem a földön és az embereket néztem a teremben homlok ráncolva. Claire éppen Harry felé közelített és én meg néztem ahogy a barátom fel-és le járatja a szemét a lányon.

Néztem ahogy Claire beszélt hozzá, a vállai Harry meztelen vállain voltak – mivel ujjatlan volt rajta -, és lassan húzkodta a kezeit a felsőtestén.

Claire beharapta az alsó ajkát, Harry arca leolvashatatlan maradt, de elvigyorodott. Felemelte a kezét, de elfordultam mert elkezdett égni a szemem. Nem hiszem el, hogy ezt csinálja.

Felálltam és az öltöző felé futottam. Kiengedtem egy mély levegőt amikor a cuccomhoz mentem.

„Ella!" Hallottam meg Harry hangját az ajtón keresztül. „Kérlek, engedj be!"

„Menj el, Harry. Menj vissza hozzá." A hangom megremegett pedig mindent megpróbáltam annak érdekében, hogy lenyugodjak.

„Kérlek, Ella!" Kiáltotta. Szipogtam egyet, nem engedhettem utat a könnyeknek.

„Rendben, engedj be." Hallottam meg Cartert.

„Ha a saját barátját nem engedi be, a legjobb ba--" Megállt a beszédbe amikor kinyitottam az ajtót, megfogta Carter kezét és behúztam.

„Miért csinálta ezt, Carter?" Sírtam, ő pedig csak ölelt.

„Nem csinált semmit." Mi?

„Miről beszélsz, Carter?" Lenézett rám.

„Eltolta magától Clairet és utánad futott."

„Úristen, mit csináltam?!" Elengedtem a legjobb barátomat és kisprinteltem az ajtón. Harryt kezdtem el keresni és meg is találtam a lelátóknál ökölbe szorított kezekkel.

Odafutottam hozzá, közben észrevett és a nyakába ugrottam. A kezei rögtön körém fonódtak, az arcom a nyaka és a válla között volt.

„Annyira sajnálom, baba."

„Mit? Nem csináltál semmit." Elhúzódtam tőle, ebben a percben nem igazán érdekelt, hogy órán vagyunk és bármelyik pillanatban megláthatnak. Az orrunk összeért és melegen rám mosolygott.

Egy puszit nyomott az ajkaimra. Ezután leszálltam róla így nem vehetett észre minket senki.

*****

Az ebédszünet és azt ezt követő kémia gyorsan elment. Harryvel voltam végig, most pedig éppen az autója felé tartottunk. Bedobtam a cuccomat hátra, beszálltam majd Harry indította is a motort.

Amikor a házam elé értünk megfogta a táskám, egy puszit nyomtam Harry arcára és kiszálltam az autóból, felkészítve magam arra, hogy mi fog rám odabent várni.