ANGELIKA

szoboszlaidominik: Nincs már senki olyan akinek ez nem tetszene.

Hajnali 3 óra van, amikor ezt az üzenetet kapom és mielőtt kellőképpen elcsodálkozhatnék, kétségbeeshetnék, vagy bármit is érezni kezdhetnék, sietősen teszem el a telefonom, mert Sophie nagyon úgy néz ki, mint aki hányni fog 20. születésnapja alkalmából. Igazából megérdemli, hogy most szenved, mert ő írta és küldte ezt a több körre is elvinnélek töltetű üzenetet Szoboszlainak a nevemben, akaratom ellenére.

Az emeleti fürdőszobánkban nyomom a barátnőmet a padlóra a wc elé, és abban reménykedem, hogy anyám annyira benyugtatózta magát, hogy nem fogja hallani az öklendezését, sem azt, hogy Lisbeth vigyorogva dúdolgat a fürdő ajtóban. Kibaszott stresszes egy hajnal.

A szülinapos szerencsére rendesen kihányja magát, így miután kicsit rendbe szedem, a szobámban már egész együttműködő amíg átöltöztetem és lefektetem.

- Figyelj csak, Angie. - fordul felém Sophie ezer wattos vigyorral.

Kegyetlen rosszul lesz ha majd ismét felébred. - állapítom meg.

- Mi az? - engedek el egy kis nevetést.

- Ne haragudj rám és hidd el nekem, hogy az a focista... - sóhajt mélyet. - Jaj, túl részeg vagyok, hogy kimondjam a nevét. Van egy olyan érzésem, hogy tetszel neki. De nagyon.

Jaj. Szemöldökeim összeszaladnak, amint ismét eszembe jut, hogy mit válaszolt Sophie üzenetére.

- Ritkán mondok ilyet, de igaza van a kis szülinaposnak. - vetődik Lisbeth is az ágyamba, szerencsére már alvós ruhát viselve.

Kicsit elcsodálkozok a furi kis megérzéseiken. Még szerencse, hogy nem tudják, milyen választ kaptam.

- Jó éjt, lányok. - rázom meg a fejem. - Elmegyek zuhanyozni. - jelentem ki, és feltápászkodva az ágyról, ténylegesen elhagyom a szobám.

A fürdőben csak a lehajtott WC tetejére ülök és ismét felnyitom a képernyőmet. Kicsit megdöbbent, hogy a focista tényleg ezt írta nekem, ilyen késői órán. Ujjaim kissé megremegnek, amint a képernyőre helyezem őket. Ittam egy keveset én is az este, most mégis teljesen józannak érzem magam.

angelikahartmann: Sajnálom, ha valami rossz történt. Jól vagy?

Nem tudom pontosan mi történt. Óhatatlanul is az a gondolat cikázik a fejemben, hogy... szakítottak volna a barátnőjével?

Ajkaimat kissé idegesen préselem össze és várok válaszra, de nem érkezik semmi sem az elkövetkező 5 percben. Annyi mindenre gondolok közben. Még arra is, hogy lehet, hogy a focista barátnője meglátta, hogy miket írtam neki. Fejemet megrázva teszem félre a készüléket. Ruháimtól megszabadulva úgy érzem, hogy muszáj zuhanyoznom, hogy kicsit megnyugodjak.

Minél tovább állok a zuhany alatt annál kevésbé akarok kijönni onnan. Végül, mikor már fullasztó a gőz, elzárom a csapot és a kabint kinyitva a törölközőmért nyúlok. Többé-kevésbé szárazon már a testem köré tekerem, gyorsan fogat mosok és ismét a telefonért nyúlok, ahol egy új üzenet fogad. Szívverésem felgyorsul és gondolkodás nélkül nyomok rá a focistától jött legújabb értesítésre.

szoboszlaidominik: Nem tudom pontosan mennyire rossz, ami történt... kicsit szarul, de elvagyok.

Oh. Nos. Ezzel nem igazán tudok mit kezdeni. Ködös és szűkszavú. Hirtelen még az sem hoz izgalomba, hogy a srác akiért oda vagyok, lehet, hogy szinglivé vált vagy hasonló. Csak elönt az aggodalom.

angelikahartmann: Tudom, hogy kicsit furán hangzik, de ha beszélni szeretnél valamiről, akkor itt vagyok. Szívesen elvinnélek kocsikázni, de egy szülinapi buliból jöttem haza, szóval ezt most nem tudom felajánlani.

Kicsit tétovázok ezen a válaszon, mert még mindig túl merésznek érzem a kocsikázós részt, de legalább most nem kétértelműen van fogalmazva, szóval végül a küldés mellett döntök; a válasz pedig eléggé gyorsan érkezik.

szoboszlaidominik: Csak nem a Sophie nevű barátnőd szülinapjáról jöttél haza?

Ajkaim elnyílnak az üzenet láttán. Tudtommal Sophie nem jelölt meg semmilyen képen és bejegyzésben egyelőre, és én sem posztoltam semmit. Mégis honnan tudja ezt?

angelikahartmann: De. Honnan tudod?

Muszáj erre rákérdeznem egyértelműen. Mély sóhajjal ülök le a kád szélére, továbbra is csak törölközőt viselve. Dominik válasza ismét csak gyorsan érkezik.

szoboszlaidominik: Lehet, hogy igazából én vagyok a rajongód és nem fordítva.

Csak lassan megrázom a fejem. Ott lett volna a bulin?

angelikahartmann: Nos, ha szereted a komolyzenét...

szoboszlaidominik: Igazából, ha te játszol, tetszik.

Szemeim elkerekednek az üzenet láttán.

angelikahartmann: Most megleptél, nem gondoltam volna, hogy megnézed a videókat. Kicsit kezdem úgy érezni, hogy stalkolsz engem.

Oké, ez tényleg merész üzenet volt. De szerettem volna visszakanyarodni ahhoz a témához, hogy mégis honnan tudott a Sophie-s buliról?

szoboszlaidominik: Akkor már sokkal többet tudnék rólad 😉 Egyébként, a bioboltban kezdtem gyanakodni, hogy te vagy az, oda akartam menni köszönni, de feltartottak.

Wow. Elképedve nézek fel a telefonom képernyőjéből és kicsit meg is lepődök, hogy még mindig a fürdőszobánkban vagyok, annyira belemerültem a Szoboszlaival való chatelésbe.

angelikahartmann: Hát, alaposan meglepődtem volna. De sajnálom, hogy nem találkoztunk. Bár biztosan totál beégettem volna magam, vagy a barátnőm megtette volna helyettem.

szoboszlaidominik: Bepótolhatjuk majd egy kocsikázással. 😉

Huhh...

angelikahartmann: Ha mentálisan ismét a topon leszek, megbeszélhetjük. 😉

szoboszlaidominik: Alig várom. Lassan búcsúzom, Angelika hercegnő.

angelikahartmann: Nem hiszem el, hogy ekkora stalker vagy és még hallgatózol is. Ezt egyébként A hercegnő és a kobold c. meséből szedi a barátnőm.

szoboszlaidominik: Remélem rád nem pályázik egy kobold sem. Bár a végén úgyis a csóró bányászfiú kapja meg a hercegnőt, szóval nem izgulok 😉

Ajkaimra hitetlen mosoly kúszik, amiért ismeri ezt a mesét.

angelikahartmann: Azt hiszem, túl fáradt vagyok az üzeneted mögöttes tartalmának értelmezéséhez.

szoboszlaidominik: Pihenj csak nyugodtan, majd reggel folytatod.

angelikahartmann: Úgy lesz. Jó éjt neked.

szoboszlaidominik: Jó éjt, Angelika hercegnő. 😇

Továbbra is a történetek hatása alatt állva lopózom vissza a szobámba, hogy felöltözzek alváshoz. Az ágyamban Lisbeth és Sophie elfoglalják az összes lehetséges alvásra hasznosítható négyzetcentimétert, így úgy döntök, hogy a picike vendégszobánkba száműzöm magam és levetődöm az egyszemélyes ágyra, a takarót az orromig húzom. Már majdnem 4 óra van, de aludni nem igazán tudok, a gondolataim egyfolytában Szoboszlai körül cikáznak. Na meg az üzenetein persze. Alig tudtam elhinni, hogy ez tényleg megtörtént, épp ezért vissza nyitom a chat ablakot és újra olvasom a beszélgetést. Túl ködösnek érzem az elmémet ahhoz, hogy ezt most racionálisan értelmezzem. Talán majd a lányok segítségét kérem. Így legjobb megoldásként - mivel aludni továbbra sem tudok - elindítom a telefonomon A hercegnő és a kobold c. mesét és azt nézem, egészen addig, míg el nem nyom az álom.

DOMINIK

A gyomrom még mindig rosszallóan remeg, amikor lezárom a telefonom képernyőjét az Angelikával való chatelésem után. Legalább egy fél órára elterelte a gondolataim Fanniról meg a vele való balhéról. Mint kiderült, már azt is hallotta a Bendivel való beszélgetésemből, hogy nem érzek iránta semmit, és hogy idegesít. Az, hogy valaki más körül forognak a gondolataim csak kegyelemdöfés volt neki. Sírva és ordítva a fejemhez vágta a szokásos dolgait - hogy miattam adta fel az álmait és stb - majd úgy döntött, hogy foglal a nevemre egy hotelszobát, hogy ott maradjon pár napig és átgondolja a dolgokat. Ez eléggé elbaszott volt, mert rájöttem, hogy nem akarok vele lenni és nem próbáltam megakadályozni.

Bendi szerint tényleg tisztáznom kell vele a dolgokat és lezárni ezt a kapcsolatot, hogy mindketten boldogok lehessünk egymás nélkül vagy éppenséggel valaki mással.

A kanapéról feltápászkodva a fürdőbe indulok és beállok a zuhany alá elég hosszú időre és próbálok gondolkodni ezen az egészen. Nem akarok Fanninak fájdalmat okozni még ettől is jobban, de valahogy meg kell értetnem vele, hogy nem vagyunk egymáshoz valók, és hogy sosem kellett volna hátrahagynia a sportot és a tanulmányait miattam. Azt is el kell mondanom neki, hogy rohadtul fiatal még és nem maradt le semmiről.

Fél 5-kor kerülök ágyba, de rohadtul nem érzem magam álmosnak, ezért inkább új szokásomhoz híven Instán stalkerkodom kicsit. Egy pillanatra még az is eszembe jut, hogy ráírok Fannira, de inkább nem teszem. Angelika neve láttán ajkaim egy egészen apró mosolyra húzódnak, és mivel az inszomnia annyira erőteljesen jelen van most nálam, úgy döntök, hogy megkeresem A hercegnő és a kobold c. mesét és elindítom, abban reménykedve, hogy majd elálmosodom tőle.

Két nappal később Fanni hajlandó eljönni velem kávézni. Nem a legkényelmesebb egy nyilvános helyen megejteni ezt a beszélgetést, de legalább mindketten rá vagyunk kényszerülve, hogy viselkedjünk.

- Nem akarok neked rosszat. - fogom meg a kezét finoman. - Soha nem lettem volna képes megcsalni téged, Fanni. - jelentem ki, bár szerintem mindketten tudjuk, hogy ez nem teljesen igaz.

Az, hogy Angelikával írogattam, már bőven rossz volt, és ha a csaj rámenősebb, lehet, hogy már rég hülyeséget csináltam volna.

- Nem vagy velem boldog. - jelenti ki Fanni mindenttudóan.

- Te sem vagy az velem. - mondom neki jelentőségteljesen, mert nincs szívem egyértelmű választ adni a feltételezésére. - Figyelj... tudom, hogy annyi terved volt, mikor megismerkedtünk. Sajnálom, ha úgy érzed, hogy miattam kellett ezeket félretenned. De Fanni... nagyon fiatal vagy, és...

- Te most szakítani akarsz velem? - kérdezi csendesen, ennek ellenére szemei villámokat szórnak.

Élesen szívom be a levegőt. Pont azt akarok, csak rohadtul nem tudom, hogy mondjam ezt el.

- Hali! - csendül egy hang az oldalamnál és egy nő érinti meg a vállam és villant rám széles mosolyt.

- Lola? - nyögöm ki, s egy icipicit sikerül rámosolyognom, ugyanakkor elönt a pánik is egy pillanatra. - Hát te?

Lola Seidel. Mario Götze barátnője volt, egy buliban beszélgettem vele kicsit Dortmundban. Majd táncoltam és csókolóztam a legjobb barátnőjével, aki kibaszottul 27 éves volt és azóta Marco Reus hivatalos barátnőjévé avanzsált elő. Fanni és én kicsit szarban voltunk akkor, de sosem beszéltem neki erről. Tényleg szar alak vagyok.

- Ne haragudjatok, csak gondoltam gyorsan köszönök neked. - magyarázza sietősen Lola, Fanni pedig értetlenül néz, mert egy szót sem ért a német szövegből. - Pár hétig most itt tanítok az egyetemen, az egyik hallgatómmal találkozok itt egy kávéra. Ő a barátnőd? - kérdezi Fanni felé fordulva.

- Ehm... úgyis mondhatjuk. - bólintok esetlenül, majd angolra váltva folytatom. - Fanni, ő Lola, Mario Götze barátnője és most itt tanít az egyetemen. Lola, ő pedig Fanni.

Lola mosolyogva kezet fog Fannival, majd ismét felém fordul egy mosollyal. Egy kicsit hálás vagyok neki, hogy felbukkant, és úgy tűnik nem is érzi, hogy rohadt kellemetlen pillanatban érkezett.

- Mario jól van? - kérdezem tőle ismét németül, mire ő érdekesen felhúzza a szemöldökét.

- Jól van. - bólint. - Rose üdvözöl. - villant még rám egy mindenttudó mosolyt.

- Én is őt. Meg Marco-t. - rázom meg a fejem egy kínos mosollyal.

Lola csak mosolyogva bólint, majd egy pillanatra a bejárat felé fordul.

- Most mennem kell. Angie megérkezett és beszélnem kell vele. Örülök, hogy láttalak. - kacsint még rám, aztán Fannitól is elbúcsúzik, majd a bejárat felé indul.

Az agyam körülbelül abban a pillanatban adja fel a szolgálatot, amint meghallom az Angie nevet. A kávézóba az a lány lép be, akinek alakját és kinézetét már túlságosan is jól ismerem az Instáról. Lola pedig tényleg hozzá megy és egy öleléssel üdvözli.

Angie pedig nem viszonozza. Tekintete az enyémbe fúródik, ajkai pedig elnyílnak egy kicsit, amint felfogja, hogy alig pár méterre ülök tőle egy másik lány társaságában.

Sziasztok, happy Monday!

Nekem tényleg happy volt, mert az amcsikkal együtt ünnepeltem a Labor Day-t, munka nélkül, DE mivel azért együttérzek az egyetemistákkal is, ezért úgy gondoltam, hogy hozok is ma egy frissítést az új hét örömére. :)

Köszönöm nagyon az előző részekhez írt véleményeket és csillagokat és most is nagyon érdekel, hogy mit gondoltok erről a részről? Tetszettek nektek A. és D. kicsit komolyabb üzenetváltásai és mit gondoltok arról, hogy D. és F. eljutott egy szakítós beszélgetésig és hogy Lolán kívül még Angelika is megjelent?

Pusziii