Jungkook lihegve dőlt a hulladékgyűjtő mögötti tároló ajtajának. J-Hope vigyorogva támaszkodott térdén, szintén hevesen véve a levegőt. 

- El se hiszem, hogy megtetted! - suttogta elismerően.

- Én sem! Bazd meg, Jimin mit fog mondani? - túrt idegesen a hajába. 

- Ne aggódj kölyök, Miniet nem kell félteni. Ha valaki, ő ért Suga nyelvén. Magad miatt jobban aggódnék. - húzódott a fal mellé, amikor két fiú közeledett. - Mindenki téged keres, és nem dumcsizni akarnak. - halkította még jobban le a hangját.

- Nem kérhetnék segítséget a B-sektől? - gondolkodott hangosan Jungkook.

- Nézd, amit most tettél, az még nem a halál. Suga emberei elkapnak, és jól elvernek cserébe, de kész ennyi, idővel el van felejtve. Viszont, ha most a B-sekhez fordulsz, az teljes öngyilkosság. Napi szinten fogják ellátni a bajod, és senki se fog megvédeni. - magyarázta Hope. Jungkook a szájára tette a kezét, és lerántotta a földre, ugyanis a kukák túloldalán megállt három srác.

- Mi lesz, ha nem találjuk meg? - kérdezte az egyik.

- Nem tudom, de Jimin miatt jobban aggódok. A főnök teljesen megzakkant. - lengette meg kezét arca előtt.

- Nem is tudtam, hogy ő is buzi... - mondta döbbent hangon a harmadik.

- Szerintem nem is az, csak Jiminnel különleges a kapcsolatuk. Szinte szimbiózisban éltek. - világított rá az első.

- Meg ne felejtsd el, hogy elég durván birtoklás mániás. Szerintem, így próbája magához láncolni a Pillangót. - világosodott meg hirtelen a másik.

- Gyertek menjünk, mert ha nem találjuk meg, lehet Jiminnek komolyabb baja lesz! - indult meg a harmadik, és a többiek követték. Jungkook szemei a beton földet pásztázták, miközben lassan elengedte Hoseokot.

- Ne gondolj semmi őrültségre. - tette kezeit az újonc arcára és maga felé fordította. Jungkook nem válaszolt, de arckifejezése eltökéltséget sugárzott.

- Oda kell mennem! Nem hagyhatom magára... - mondta, és elindult a hulladékgyűjtő rejtekéből. J-Hope rögtön követte.

- Már miért ne hagyhatnád? Ismered kábé másfél hete, és még csak barátok se vagytok! - mondta vállon ragadva a fiút.

- Ez több annál! - kiáltotta Kook visszafordulva. - Én nem tudom, de azt érzem megakarom védeni, vele akarok lenni, azt érzem, hogy ő az enyém. Ezért bármit is akar tenni Suga, nem hagyhatom.

- Kölyök... A Pillangó a te eszed is elvette, úgy látom. - kuncogta J-Hope kíméletlenül.

- Nem, ez nem ilyen buzis dolog. Nem vagyok buzi. Csak ő a haverom, oké? -vette visszább a hangját, majd határozottan belépett az iskola ajtón, és gyorsan szelte át a folyosót. Pillanatokon belül ütést érzett a tarkóján, és egyensúlyát elvesztve a hideg földön landolt. Habár tehetetten volt érezte, ahogy két erős kar a hónaljánál felemeli, és húzza őt végig a folyosón. A szagokból ítélve az iskolavécében elengedték, és ismét a földön kötött ki.

- Mit csináltatok vele? - kérdezte fagyos hangon Jimin, ami rögtön megnyugtatta Kook kínzó aggodalmát.

- Csak tarkón vágtuk. Bármelyik pillanatban magához térhet...  - szólalt meg az egyik izmos kar tulajdonosa. - Hoseokkal volt.

- Róla, majd később gondoskodunk. Előbb móresre tanítom az én kis kedvencem, meg az ő kis kedvencét. - mondta Yoongi.

- Ne merészeld! - morogta Jimin, és szemében fenyegető fény égett.

- Ha hagyod magad akkor ígérem nem esik baja. - lépett közelebb a szőkéhez. Jimin végig nézett az éledező Jungkookon.

- Egy ujjal se bántod? - kérdezte, miközben a barna lassan felkelt a földről, és tarkóját masszírozva próbálta összeszedni gondolatait.

- Becsület szavamra. - suttogta a szőke ajkaira, majd hevesen falni kezdte a vastag szájat. Jimin nem ellenkezett, pont, ahogy ígérte. Jungkook amint meglátta őket, kikelve magából rontott ismét Sugának. Aki hatalmas erővel lökte a földre az újoncot.

Kook oldalához kapva felszisszent, és ijedten nézett a szőkére, akit ketten fogtak le, hogy visszatartsák.

- Yoongi! - kiáltott felháborodva a mentahajúnak.

- Jól van, jól van! - emelte fel védekezően a kezét. - Bármi lesz is, tartsátok vissza a kölyköt. - adta ki az utasítást, majd ismét Jimin felé fordult. - Te pedig vetkőzz teljesen meztelenre! 

- Jimin ne! - kiáltotta a barna, de abban a percben ott termett előtte a mentahajú, és Jimin levetett pólóját szájába tömte.

- A te érdeked kölyök! Élvezd a műsort. - mosolyodott el, majd visszasétált övét kioldva. - Pillangóm, még mindig gyönyörű a tested, a zúzódások ellenére is. - simogatta meg a foltokat Jimin hófehér bőrén. - Teljesen izgalomba jövök, ahogy itt állsz ilyen kiszolgáltatottan. - mosolygott, majd Jimin nemességére vezette a kezét. - Csak az a baj, hogy itt nem állsz, pedig azt szeretném, ha Jungkook látná, mennyire élvezed velem a szexet. Talán ösztönzésre van szükséged? - suttogta a szőke fülébe, aki tetőtől talpig elvörösödött, majd saját nemességére fogott, és kezét finoman végig csúsztatta rajta, többször egymás után. Másik kezét hátra vezette, és ujjait óvatosan magába nyomta. Fokozatosan uralkodott el rajta az élvezet, ahogy hátul tágult, elől keményedett. Yoongi apró köröket írt le mellbimbója körül, majd nyakába csókolt. - Le se veszi rólad a szemét, milyen kis édes. - suttogta Jimin nyakába, aki rögtön Jungkookra kapta szemeit, és meglepetten látta, hogy az új fiú kipirult arccal, és csillogó szemekkel nézi őt. Ettől farka hegyéből kibuggyant egy kis előváladék. Ő pedig halkan felnyögött. - Ez az! - morogta Suga, majd csípőjére fogott, és megfordította Jimint. Kőkemény férfiasságát a pulzáló lyukhoz illesztette, és fokozatosan betolta a szőkének. - Azt akarom, hogy nyögd a nevem. - mondta amikor tövig a másikban volt.

- Rendben Yoongi. - válaszolta Jimin ökölbe szorult kézzel. Amennyire tudta próbálta visszafogni a nyögéseit, de Suga már ismerte a testét, és jól emlékezett milyen szögben kell lökni, ahhoz, hogy a barátja elveszítse az eszét. Jimin ajkai közül kiszökött egy halk elhaló nyögés, majd egy újabb, és egyre erősödött. Farkából folyamatosan csepegett az előváladék, minden lökésbe beleremegett az egész teste, egyre jobban elfeledtette vele a mellkasában megtelepedett fájdalmas érzést, a bűntudatot. - Yoongiii ah. - nyögte, amikor érezte, hogy közel van. Mintha a menta hajú srác erre várt volna, felgyorsította csípője mozgását, és beleeresztette barátjába az élvezetét. Jimin elégedetlenül morrant, ahogy kicsúszott belőle az eddig élvezetet okozó merevedés.

- Süsd el magad Pillangóm! - suttogta a szőke fülébe, aki engedelmeskedve fogott fényes, kemény makkjára, és őrült tempóban simogatni kezdte magát. Pillanatok múlva felüvöltött, és a markába lövellte örömcseppjeit. Erőtlenül csúszott a földre, és lihegve hunyta le a szemét, hogy még egy pillanatig ne kelljen a valósággal szembesülnie. - Nézzenek oda. - szólalt meg szórakozottan Suga, miközben nadrágja övét csatolta. - A kis újoncnak felállt rád Pillangó. - kiáltotta. - Remélem ezentúl mindig engem fogsz látni, ha hozzáérsz. - kuncogta gonoszan, majd intett a verőlegényeinek. - Gyertek hagyjuk magukra a fiatalokat. Van mit megbeszélniük. - Amint ketten maradtak, Jimin öltözködni kezdett, és próbálta kerülni a másik tekintetét. Ám az elkapta a karját, és magafelé fordította.

- Hé, jól vagy? - kérdezte aggódó tekintettel. Jimin arckifejezése egy pillanat alatt megváltozott, és szeretetteljesen simított ki egy tincset Kook barna kiskutyaszemeiből. Tekintetük egybefonódott, és mindkettőjük ajka apró mosolyra húzódott.

- Inkább én kérdezhetném ezt... - szólalt meg halk, bársonyos hangon a szőke, amitől Jungkook nyakán végig futott a libabőr.

- Hogyan tovább? -  tette kezét Jimin apró kezére, ami még mindig tincsei között pihent.

- Minden megy tovább, ahogy eddig. Örüljünk, hogy Suga ennyivel elengedett. - húzódott el, és hátra se nézve indult, valami teljesen a szavaival ellenkezőt tenni.

***

Jungkook az iskolából nem ment haza. Nem volt hangulata bátyja kioktatásához, inkább csavargott a környéken. Próbálta megismerni az északi, és a déli negyedet. Furcsa volt, mert az északi város rész, és a déli város rész is épp ugyan olyan szegényes, és lerobbant volt. A maffia által támogatott üzleteket, és családokat kivéve. Nem értette miért nem egyesítik hatalmukat. Jobbá tehetnék az egész negyedet. Hiába kerülte, gondolatai végül csak Jiminre terelődtek. Arra, hogy ő biztos sokkal jobb vezető lenne, mint Suga. Még lehet békét is tudna kötni Rapmonnal, hogy együtt irányítsanak. Aztán eszébe jutott a férfi, ahogy magát kényezteti, ahogy kéjesen nyögdécsel, miközben dugják, pontosabban, ahogy kényesen nyög, miközben ő dugja. Öle egy pillanat alatt lett sokkal keményebb, amit nem tudott hová tenni. Szentül meg volt győződve, hogy ő heteroszexuális. Még is valami miatt vonzotta Jimin. A szép baba arca, a vastag csókolni való ajkai, a hibátlan bőre. Mindene vonzó volt. Feszülten túrt hajába, és sóhajtott egyet. Valahogy észhez kellett térnie. Már besötétedett mire gondolatmenete végére jutott. Megpillantott egy kisebb csoportot, akik láthatóan a bajt keresték. Jungkook, ahogy Jimintől tanulta egyenesen, és határozottan, irányváltoztatás nélkül ment tovább, ám véletlenül az egyik vállának ütközött.

- Hé, ez nem az a kölyök, aki a főnöknek ma behúzott egyet? - hallotta a hangot maga mögül. Próbált közömbös maradni, de a szíve hevesen vert. Érezte, hogy bajba van. Most azt kívánta, bár inkább Jin szidását hallgathatná.

- De, és úgy látszik, túl könnyen megúszta, még most is a bajt keresi... - hallotta közelebbről a hangot. Ekkor valaki belekapott kabátjába, és visszarántotta. - Na, rendezzük át a csinos kis képét. - érkezett a hang után egyből az ütés. Jungkook érezte, hogy arccsontja roppan, és egész fejébe belehasít a fájdalom. Végig futott testén az ideg. Rég érezte már a verekedés okozta adrenalint testében. Szinte hallotta Jimin hangját, ahogy azt kiáltja, lengőborda. Nem is tétovázott, meglendítette a kezét, és behúzott egy keményet az előtte állónak. Érezte keze alatt a roppanást, és a férfi görnyedten esett a földre, köhögve kapkodva a levegő után.

- Ó, úgy látom nem vagy olyan piskóta, mint amilyennek elsőre látszol. - térdelt gyomrába egy másik. Görnyedve lépett hátrébb, és lábát lendítve, tökön rúgta újabb ellenfelét, aki térdre rogyott, és markolászta a fájó pontot. Ekkor Jungkook meglendítette öklét, és keményen állon vágta. Két férfi feküdt a földön fájdalomtól nyögve, már csak hárman állták körbe.

- Három az egy ellen? Ez nem fair srácok. - mondta kicsit elmosolyodva. Jól esett a lelkének, hogy végre harcolhat, és nyerhet. Ketten egyszerre ugrottak neki, és a földre lökték, majd erősen rugdalni kezdték. Mint az őrangyal, úgy érkezett ekkor meg a szőke. Épp elintézett valamit, amikor meglátta, hogy valakit elég keményen összevernek az utcán.

- Hé, mi történik itt? - kérdezte a három fiúhoz érve, akik talán egy évvel tanultak alattuk.

- Elverjük a főnöknek, ezt az árulót! - mutattak a földön heverő sérülésekkel teli Jungkookra. Jimin szemei kitágultak, és tekintetében megvillant a fagyos fény. 

- Normálisok vagytok? Szerintetek, így nézne ki, ha elárulta volna Sugát? - kérdezte tomboló dühvel a hangjában. Kabátja alá nyúlt, és kihúzott egy apró pisztolyt. Egyenesen a fiatalabbakra szegezte. - Ti idióta barmok. - biztosította ki a fegyverét. 

- Jimin... ne, még gyerekek. - ült fel köhögve Jungkook. A szőke elhatározottságában egy kis megingás sem látszott. Sóhajtott.

- Tűnjetek el! - sziszegte, a fiatalok pedig, sietve rohantak el ,döbbenten méregetve a szőkét. - Jól vagy? - nyújtotta ki a kezét.

- Megmaradok. - állt fel fájdalmasan nyögve Kook. - Az honnan van? - mutatott a fegyverre.

- Apám adta. Tudod suli után haza vitt, és volt egy komoly beszélgetésünk. - tette vissza a fegyvert tokjába. - Szerinte Suga rámakarja kenni a balhéit, ahelyett, hogy vállalná a felelősséget. Gyanús lett neki, és már nem bízik benne. - támasztotta meg oldalról a sérült fiút.

- Csodálom, hogy eddig megbízott. - sóhajtotta Jungkook, és lassú léptekkel elindult Jiminnel az oldalán.

- Úgy látom nem érted. Ha a maffiavezér nem bízik valakibe, az soha nem lehet az utódja. - mosolygott. - Apám új utódot fog keresni. Suga ezt elcseszte, már csak nem szabad hagynunk, hogy visszaszerezze a bizalmat.

- Itt a tökéletes alkalom, hogy átvedd a vezetést. - mondta Kook fájdalmasan grimaszolva.

- Nem. Yoongi túlságosan megalázott ahhoz, hogy elfogadjanak, de valaki, aki ismeretlen számukra, és előéletmentes, pont tökéletes lenne. - vigyorodott el Kook szemébe nézve.

- Ugye nem azt akarod mondani...

- Hogy te tökéletes lennél. - bólintott a szőke. - Ne válaszolj most rögtön, de tudnod kell, hogy elkövettem valamit, ami miatt nem sokára el kell határoznod magad.

- Mit csináltál? - sóhajtott fáradtan a barna, amitől oldalába nyilallt a fájdalom.

- Beszéltem Rapmonnal. Lefogjuk buktatni Sugát, és kifogjuk robbantani a bandaháborút. - jelentette ki ünnepélyesen, ahogy Jungkook otthonához értek.