Egy újabb 8th member újdonsággal jövök. Nem igazán tudom minek nevezni ezt a részt, hiszen úgy általánosságban szeretném bemutatni a lányt, és ezek mértékével jobban fogjátok tudni, hova tenni a lány személyiségét (legalábbis remélem, sikerül is ezt elérnem) Amolyan bővebb érdekességeknek nevezném. Remélem tetszik, véleményeket pedig szívesen fogadok. 

Ui. Egy a Bangtan legnagyobb rajongója, részt szívesen olvasnátok?🤔

» Bár csupán pár hónapon át voltál gyakornok, jó pár évbe telt mire ebbe a projektbe csöppentél, és könnyen azt mondhatod, hogy ezek az évek voltak életed legnehezebb napjai

» Kezdetben extázisban voltál, hogy elfogadtak, mert bálványnak lenni az egyik legnehezebb, még akkor is, ha imádtad ezt.

 » Az idő múlásával nem mondanád, hogy elvesztetted a késztetést a folytatáshoz, de a jövőbe vetett fényes kilátásod elhomályosult, és mindennek a nyomása kezdett erősödni, és nagyon nehézzé vált.

» Minden nap edzeni kellett: énekleckék, táncoktatás, kemény edzések a film forgatások miatt.

 » Neked is tanulnod kellett az iskolába, és továbbra is jó jegyeket kellett szerezned, sőt jobbat mint tőled telt ki, hiszen egy egész nemzetnek példát kellett mutatnod egész fiatal korod óta

» Az egyetem kezdetével, pedig ezek az elvárások még magasabbak lettek

» A szüleid is örültek neked, soha nem vallottak volna be, de büszkék voltak arra amit elértél.

 » Hiszen távol voltál az otthontól, az iskola és a képzés nyomása anélkül, hogy vigyáztak volna rád, végtelenül aggatta őket egyben büszkévé is tette

» Fiatalabb korodban nagyon hiányzott az az igazi szülői szeretett

» Többször előfordult már, hogy azt hitted, össze fogsz törni, nem tudsz így tovább élni, mert egyszerűen képtelen voltál megfelelni az elvárásoknak

» De ez volt az álmod, és senki sem mondta, hogy könnyű lesz» Ez az a gondolat, ami miatt hittél a jövőben, és hittél magadban.

 » Minden kemény munkád meghozta gyümölcsét, és tudtad, hogy megéri...van ennél jobb érzés?

» Voltak idők mikor túlhajszoltad magad, egészen a kimerültségig, míg össze nem estél. 

» Egy bizonyos időszakban drasztikusan lefogytál egészen kevés idő alatt

 » De kitartottál. Ha már eljutottál idáig, mi értelme most visszalépni?

» Voltak éjszakák, amikor álomba sírtad annyira hiányzott egy bizonyos személy

» Ennek a személynek az elvesztése egy olyan nyomot hagyott benned, amit nem lehet megmagyarázni

» Mintha a másik feled tépték volna ki

» Nem gondoltad volna, hogy jó csapatvezető lennél, emiatt sokszor voltál magad alatt

» De a lányok mindig segítettek

» Tulajdonképpen nem csak egy csapat, hanem egy családdá is kovácsolódtatok

» A projektnek köszönhetően pedig a bangtan lett a második családod

» Bár már ismerted a fiúkat mégis viccesen bemutatkoztál

»„Szia, a nevem T/N. Kérlek, bánj velem kedvesen, és már alig várom, hogy együtt dolgozhassunk."

» Első közös táncedzésetek, és olyan erősen gondolkoztatok, hogy ne rontsatok el semmit, hogy nem veted észre az ajtót és lefelejted

» A tagok többsége nem tudta visszatartani a nevetését, és bár tudtad, hogy nem gúnyolódni akartak, mégis kipirultál a bíbor színében, mert istenem, mi a fene baja van az agyműködésednek?

» Amikor az i need u koreót gyakoroltad, valamiért az időzítésed rossz volt, és ezt tudtad, de egyszerűen nem tudtad, hol rontod el, és ez az egyetlen hiba megőrjített.

» A tánc volt az a dolog, amiben jobbnak kellett lenned, és az a tény, hogy folyton összezavart, nagyon nehezedett rád, és elvesztetted az önbizalmad

» De Hoseok talált rád órákkal az edzés befejezése után, amint az arcodba tett kézzel feküdtél le, mert annyira frusztrált voltál, hogy sírni akartál, és ezen a ponton Hoseok már elég régóta ismert, hogy nem vagy egy csődtömeg, még ha így is gondoltad magad

» Hoseok oda rohant hozzád, és segített felülni, de nem vetted le a kezed az arcodról, mert túlságosan szégyellted magad

» De Hobi gyengéden a kezébe fogta a kezeidet, és előre-hátra lépkedett veled együtt őket

 » „Minden rendben lesz." Hobi mosolygott rád, amit képtelen voltál nem viszonozni 

» Felhúzott a padlóról, és mindketten együtt gyakoroltatok, amíg Jin fel nem hívta a férfit, hogy kész a vacsora

» Ez volt az első alkalom, hogy a bangtan házban aludtál

» Egyik nap, mikor nem sikerült kiengednek egy magas hangot, frusztráltan felsóhajtottál

» Nem vetted észre Jint belépni a stúdióba, de határozottan érezted, amikor megnyugtató mozdulattal a törzsed köré fonta a kezét

» Ellazultál a szorításában, és felsóhajtottál, miközben a füledbe súgta: „Tökéletes a hangod, és nagyon illik hozzád. Minden rendben lesz."

» Büszke vagy arra, hogy te vagy az, aki mindenkinek segít, és gondoskodik arról, hogy mentálisan és fizikailag jól legyen

» Igaz, vannak időszakok mikor a mérce fordul és a fiúk segítenek neked, illetve a saját csapatod

» Sokszor megfeledkezel a saját éppenséggel, és ilyenkor rendszerint mind a két csapat neked esik

» Természetesen a jó értelembe, mert szeretnek

» Senki sem tudd róla, de mikor alvászavarod van, Yoongi szokott ebben segíteni

» Méghozzá úgy, hogy telefonon keresztül lejátssza az éppen készülő dalát

» Vagy mikor Namjoon stresszes az interjúk előtt, főleg ha angolul kell beszélni, mindig ott vagy és segítesz neki

» Átveszitek az egészet, amiről szó eshet az interjú során 

» Ilyenkor a többiek kissé bambán néznek rátok, mivel származásod miatt nagyon is jól beszéled a nyelvet, és hajlamos vagy irtó gyorsan beszélnie

» Jungkook kifejezetten szereti, mert szórakoztatónak tartja, ahogy hadarsz Namjoon pedig próbálja megérteni a lényeget

» Minden alkalommal, mikor Namjoon mosolyog, alig bírod visszafogni magad, hogy ne érintsd meg a gödröcskéit.

» Aranyosnak gondolod, ahogy szépen kirajzolódik minden alkalommal ha mosolyog

» Minden tőled telhetőt megteszel, hogy megtanuljanak angolul, mert szeretnéd ha minél kevesebbszer éreznék magukat kellemetlenül emiatt

» De sokszor a maknae line elvicceli és tanulásból játék lesz

» Mindannyian megpróbáljátok segíteni és építeni egymást bármilyen módon» Mint ahogy te és Tae néha csak úgy véletlenül hasonló ruhába bujtatjátok testeteket, mert jó divatérzéketek van

» Sokszor meghívnak magukhoz és ilyenkor rendszerint segítesz Jinnek a konyhában

»"Oppa a tészta meg fog égni!" 

„Aish, akkor ne tereld el a figyelmemet a szépségeddel", és a nap hátralevő részében azzal piszkálnak, hogy Jin bókja miatt rák vörös lettél

» Te vagy az egyetlen, aki igazán érti Seokjin vicceit

» Nagyon megterhelővé válik, ez a sok munka számodra, és bár soha nem szerettél konfliktusba keveredni, ezért ha teheted elkerülöd

» De néha túl sok lesz a stressz és a nyomás, és vannak pillanatok, amikor nem tudsz/tudtok mit kezdeni ezzel, és felborul a bili 

» "A fenébe is! Miért nem tudod jól csinálni ezt a lépést?" – mondaná valaki, miután negyedszer is elrontod a lépést 

„Én is ugyanúgy tanulom, mint te, bassza meg"

» És ez az a pont mikor mindenki meghúzza magát, mivel nem sokszor káromkodsz, csak Yoongi áll büszkén, összekulcsolt karokkal, téged nézve

» Tudják, hogy ilyenkor nagy a baj és próbálnak segíteni

» Általában az idősebbek egyike volt, aki mindenkit megnyugtat

» Eleinte a rajongók nagyon sokat bántottak

» Nem szívesen láttak a csapatban, ami miatt úgy érezted sokkal keményebben kell gyakorolnod

» Ami addig fajult, hogy egyik koncert alkalmával elájultál és leestél a színpadról 

» Természetesen posztoltál egy bocsánat kérő levelet, és talán épp emiatt kezdtek kissé máshogy nézni rád

» Továbbra is kaptál gyűlöletet, de korántsem annyit mint korábban

» Pánikrohamod volt, mikor petíciót indítottak, hogy lépj ki a bangtan csapatból 

» Nagyon megrémített az emberek gonoszsága, és nem tudtál mit kezdeni ezzel

» De a fiúk kiálltak melletted

» Valaki szorosan magához ölelt, azt mondva: „Lélegezz értem. Kérlek lélegezz értem bébi."

» Vettél egy nagy levegőt, majd még egyet és még egyet „Annyira félek" és „sajnálom" volt az egyetlen két kifejezés, amelyet ki tudtál ejteni

» "Nem a te hibád. Soha nem lesz a te hibád." ezekkel a szavakkal próbált Seokjin megnyugtatni

» Az élet bálványként nem volt könnyű, de velük sokkal könnyebb volt, és nem is kívánhatnál jobb családot

» Mert a fiúk és a saját csapatod is a családod lett

» Sikerült, a semmiből felépítetted magad, és hűséges rajongóid voltak, akik szinte bármit megtennének érted, és ez a támogatás mindennél többet ér

» Így már nem az volt az álmod, hogy bálvány legyél és rajongóid legyenek.

» Hanem sokkal nagyobb volt annál

» Fejlődtél és veled együtt az álmod is» Igazán szeretted a rajongóidat, és még ennél is jobban a két csapat tagokat, de egészen másról álmodoztál, csak féltél bárkinek is bevallani.