Vampire! AU

Nagyon éhesek és véletlen megharapnak

~🅙🅘🅝~

Ez lenne az első, mikor abbahagyja az emberi táplálkozást. Abban a pillanatban, amikor elkezd komolyabb érzelmeket táplálni irántad, átáll az állatokra. Ami nehéz egy olyan „étkezőnek", mint Seokjin. Köztudott volt arról, hogy csak a legcsodálatosabb emberekből táplálkozik, és ehhez képest az állatok olyan... mintha olyan ételt fogyasztana amit nem szeretne. Nem tart sokáig, amíg elveszíti az uralmat az éhsége felett, különösen, ha a közelében van. Az illatod őrületbe kergeti, amit már nem tud visszatartani. Véletlenszerűen fog lecsapni, amikor nem számítottál rá. Észre sem vetted, mennyire küzd az állati étrenddel, amíg a falhoz nem szorítva a fogai a nyakadba süllyedtek. Túl erős a harchoz, és őszintén azt hiszed, hogy meghaltál volna aznap, ha nincs Namjoon, aki elrántotta őt. Jin szégyellve elkerül egy hétig, míg végül sarokba szorítod.

– Nem undorodom tőled, Seokjin. Tudom, hogy a diéta nehéz lehet neked. Nem kell abbahagyni az emberből való táplálást. Nem foglak kevésbé szeretni ezért.

~🅢🅤🅖🅐~

Kezdetben nem is akarta abbahagyni az embervér fogyasztást, hiszen ez az ami teljesen csillapítja szomját, de érted megpróbálta. Viszont egy idő után kezdte magán észrevenni, hogy nagyon is hiányzik neki az emberi vér, és bármennyire nem szerette volna, megosztotta veled. Tőled táplálkozik, éppen csak annyit, hogy ne éhezzen ki, a továbbiakban pedig állati vérrel is táplálkozik. Elhúzódik, szája sarkából egy csepp vér csurog.

– Azt hittem... meg fogsz ölni – remegsz meg.

– Hogyan ölhetném meg a kedvenc desszertemet?

~🅗🅞🅢🅔🅞🅚~

Észre sem vetted, mennyire éhes. Hoseok egészen jól tudta elrejteni valódi érzéseit, hogy biztosítsa mások boldogságát. Tehát amikor felpattan, tudod, hogy biztosan fájt. Nem harcolsz vele, miközben iszik belőled, hanem szeretettel simogatod a fejét.

– Nagyon éhes voltál, igaz? Nem akarom, hogy így szenvedj – mondod neki, míg párod levegő után kapkodva elhúzódik tőled. 

– Az illatod minden másodperce megőrjített. Sajnálom, hogy ennyire heves voltam.

~🅡🅜~

Azt lehet mondani, hogy hamarosan összetörik. A múlt héten csapott le rád. – Jonie? – kérdezed, és lehúzod a sáladat. 

– Éhes vagy, igaz? Nem kell titkolnod előlem. Ha akarsz, etethetsz tőlem – mosolyogva közlöd ezt vele. 

– Nem, jól vagyok, kicsim. Nincs szükségem vérre, lég erős vagyok ahhoz, hogy ellenálljak – ugyan eléggé magabiztos volt, de két órával később meglep azzal, hogy finom csókot lehet nyakadra majd megharap. De hamar észbe kap és elhúzódik, bocsánatot kérve.

– Azt hiszem, igazad van... Nem vagyok olyan erős, mint gondoltam.

~🅙🅘🅜🅘🅝~

A személyisége más volt az elmúlt hónapban. Magának valóvá vált miközben duzzogva bámult a semmibe. Esküszik, hogy nincs semmi baja, te mégis ezzel a viselkedéssel egészen mást veszel le belőle. És egészen addig hiszel neki, amíg egy reggel le nem ugrasz az ágyról, majd egy random dologgal jól fejbe vered, ahogy hirtelen beleharapott a nyakadba. Nem sokat etet, csak annyit, sőt inkább csak megízlelt. 

– Sajnálom, nem tudtam, hogy te vagy az. Nagyon fáj? – érinted meg fejét habár tudod, valószínűleg meg se érezte mivel a fehérneműddel támadtál rá. 

– Tudod jól jagiya, hogy senki sem mer még a közeledbe sem menni. Te ne haragudj – gyengéden megérinti orcáid, mire lehunyod pilláid. Imádod az ilyen pillanatokat.

~🅣🅐🅔🅗🅨🅤🅝🅖~

Tekintete intenzitása összezavar. Ő már nem a te Taehyungod, hanem a szörnyeteg, akire mindig figyelmeztetett, de te sosem hittél neki. Az aranyos fiú eltűnt, és csak egy éhes vadállat maradt. Felpattant, ledobott az ágyra, először a válladba harapott. Aztán a nyakad vette célba. Nem tudta eldönteni, honnan akar enni, hol szeretne megkóstolni mert annyira bódító volt az illatod. Akaratlanul is kicsordulnak könnyeid, amire visszatér az édes Taehyung.

– Nagyon sajnálom. Én...

– Semmi baj oppa, csak legközelebb ne ilyen hevesen. Megijedtem – suttogod a szoba valamelyik pontjába nézve. 

– De édesem, bántottalak és... – azonban nem hagytad, hogy tovább mondja. Annak ellenére, hogy Tae vámpír, nem sokat tudsz róluk de abban tisztában vagy, egyáltalán nem egészséges ha nem eszik emberi vért. Ezért mosolyogva fogtad meg arca két oldalát majd lehúztad egy szenvedélyes csók érdekében.

~🅙🅤🅝🅖🅚🅞🅞🅚~

Egyáltalán nem vette be a „vegetáriánus étrendet". A vámpírok emberekből táplálkoztak, ez volt az igazság és egyáltalán nem érezte úgy, ezt el kellene éppen előled titkolnia. Nagyon szeretett téged, és bár nincs ínyére, de érted megpróbálná. Makacsságból ő bírja a legtovább. Nem hajlandó beismerni vereségét, amíg egy nap elveszíti az irányítást, véletlenül megharap és majdnem megöl.

– Azt hiszem... abba kellene hagynom ezt a diétát.