༺ 67༻
Halihó! Itt lenne az első kis „barátság extrákkal sorozat”, ám nincs benne részletes karikás rész. Én nem éreztem szükségét, azonban ha ez nektek hiányzik szóljatok nyugodtan. Igyekszem a többivel is. 🥰
~🅙🅘🅝~
Ahogy Seokjin gondolta, itt vagy a számára kitűzött időkereten belül. Kinyitja az ajtót, hogy laza öltözködésedben elámuljon egy kicsit. Nagyon jól tudta, hogy a lazább ruhákban sokkal jobban érzed magad, ezért sem zavarta ha kissé elnyúlt felsőket vettél fel.
– Előbb eszünk egy gyertyafényes vacsora keretein belül? – viccelődsz, ahogy átlépsz az ajtó küszöbén, ő pedig felhorkant.
– Ha ha, nagyon vicces – húzza el ajkaid, ám mégis a konyhába siet. Nagyon szeretted mikor elmesélte a napját, hogy mennyire volt fárasztó, mennyit gyakoroltak vagy éppen mit csináltak szünetben. Ilyenkor mindig közelebb érezted magad hozzá. Mosogatáskor mögé lopakodsz, miközben az utolsó porcelándarabot a helyére teszi. Az ajkadra harapva kezeid végigsimulnak a hátán, meglepődik, hirtelen cselekedetedre, majd a nevedet zihálja. Kuncogsz, lecsúsztatod őket a törzsén, majd körbe-körbe elkezdett simogatni a felhevült bőrt.
– Kérsz desszertet? – mormolsz, és lágy csókot nyomsz a nyakára, ő pedig megborzong, és a válla fölött kukucskál. Hirtelen felemel, amire egy kisebb meglepett nyögés hagyja el ajkaid, de a combjaiddal közre fogod az övét, hogy ne ess le, és neki is könnyebb legyen. Buzgón hajszolja az ajkad, és te engedelmeskedsz, ugyanolyan keményen csókolsz vissza, mint ő. Seokjin felnyög, miközben a körmeid a hajába túrod, és végighúzod a fejbőrén. Ez egy olyan szokás, amelyet szeret ha csinálod, és rájön, hogy csak azért mert te teszed ezt. Halkan nyög, kezét a csípődhöz szorítva, ahogy habozik, hogy folytassa-e. Abbahagyja a csókolást, kétségbeesetten szorongatja a kezed, hogy egy könnyű, de határozott lökéssel megállítson abban, hogy ne tudd kényeztetni mellkasát. Nem voltál biztos abban, hogy valamit rosszul csinálsz-e, természetesen ha helyesen olvastad a jeleket, akkor szeretkezni akar veled. De lehet talán csak az elméd játszik veled. Megkérdezted, hogy rosszul csináltál-e valamit, de válaszként csak a fejét rázza.
– Érzed ezt? – kicsit feljebb löki csípőjét, hogy tisztán érezd ágyékát, ami csak is rád vágyakozik.
– Akkor… miért nem vagyunk meztelenek? – zihálva kérdezed, hiszen az emlékképek csak úgy lejátszódnak a fejedben, felidézve minden egyes együtt töltött időt.
– Szeretnék mondani valamit – köszörüli meg a torkát, lazán ölelve magához.
Szemei lecsukódnak, ahogy hátradől a kanapén, ugyanis nem hagyod szóhoz jutni és amennyire a helyzet engedi, folyamatosan mozgatod a csípöd, ezzel kényeztetve ágyékát. Jól láthatóan megszakad örömei és érzelmei között, miközben mély levegőt vesz. Arra sürget, hogy folytasd, a tarkóját simogatva teljesíted kérését.
–Tudom – mondod nem nézve rá, ám Seokjin lassan kinyitja szemeit, mivel kíváncsi mit szeretnél még közölni vele. –Csak barátok vagyunk, se több se kevesebb...
–Sajnálom – hajtja le fejét a férfi, téged ezzel teljesen összezavarva. Mosolyogva simítod el szeméből az oda nem illő tincseket, hogy közelebb hajolj az arcához.
–M-Miért sajnálod? Seokjin, mi…
–Megszegtem a szabályokat. Én… összetörtem közülük néhányat - dörmögte, jobbra -balra csóválva a fejét –, megszegtem azt a szabályt, hogy kedvellek téged. Megszegtem azt a szabályt, hogy nem csak a szexuális élvezet miatt gondolok rád. Megszegtem azt a szabályt, hogy… beléd szerettem. Nem vetted észre T/N? –nem válaszolsz mivel észrevetted különös viselkedését, amikor nem csak a szex miatt kereset téged. Ez az alkalom se a testi élvezetekért volt.
–Most én… én csak…– idegesen nyalogatja ajkait, és szelíden tartja a szemkontaktust, hogy megnézze, van -e valami jele annak, hogy elveszíti azt az embert, akiben annyi boldogságot talált. Kedvel téged, az nem kifejezés – Folytathatjuk ezt, de csak tudatni akartam veled… mmf! –elhallgat, amikor az ajkaid az nővére simítod, lenyelve mondanivalóját, ugy csókolva mintha az életed múlna rajta. Először össze van zavarodva, de aztán megenyhül, és kétszer olyan hevesen csókol vissza. Kezeit az oldaladra szorítja, amikor közelebb kerülsz hozzá. Csak téged lát, csak téged érez, és soha nem akarná, hogy másképp legyen. Óvatosan homlokodat az övéhez illeszted, úgy suttogva a szavakat miszerint te is hasonlóképp érzel. Szinte ragadozószerű, amikor föléd mászik, érezheted azt a túláradó szeretetet és szelídséget, ami pislákol, amint rád ömlik, amikor megcsókolja az ajkaidat, újra és újra. Ez az a fajta érzés, amitől a szíved belülről kalapál, az elméd felhős és ködös lesz, de az eufória és a boldogság árnyalata egyszerre szembesül azzal, hogy mosolyogsz, lerántod magaddal Seokjint. Kuncog, amikor leül a lábad közé, mindkét karja szorosan átölel, ajka pedig ismét a tiédhez tapad. Te sem szeretnéd ha másképp lenne mint ebben a pillanatban. Vele.
Forrás:tumblr
Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top