Szép vasárnap estét mindenkinek! Ezúttal egy kis édes Jungkook drabblet hoztam, ami remélem elnyeri a tetszéseteket. Ui. A fennmaradt két kérést igyekszem holnap megírni, így akinek van kérése az keressen fel privátban. De akár a kpop band könyvbe is lehet kérni reakciókat.

~🅙🅤🅝🅖🅚🅞🅞🅚~

Korán felkelni, hogy reggelit készítsen minden alkalommal, amikor vele maradtál éjszakára, már Jungkook egyik szokásává vált, és a mai nap sem volt kivétel. Általában ő ébreszt fel, amikor a reggelit az ágyba vitte, azonban ma úgy keltél fel, hogy még kávét és gofrit készített neked. Felkeltél az ágyról, és egyenesen a konyha felé vetted az irányt, ahol a szemed találkozott a póló nélküli és dühös valójával. Nem hallotta, hogy jössz, ezért kicsit megijesztetted, amikor megérezte a karjaidat a dereka körül.

– A francba, jagiya – motyogta kuncogva.

– Jó reggelt, fekete hajú hercegem – mormogtad, miközben az arcod a lapockájához nyomtad.

– Jó reggelt, kicsim, jól aludtál? – kérdezte, miközben egyik szabad kezével végigsimította a karod. Válaszként csupán csak hümmögtél, miközben apró csókot leheltél vállára. Már amennyire a magasságához képest elértél addig. Mivel a fiatal férfi még nem végzett, így úgy döntöttél helyet foglalsz a pulton és onnét nézted ahogy főz. Nem először láttad őt főzni, viszont minden alkalommal mikor ilyen öltözékben láttad, ámulattal figyelted minden mozdulatát.

– Kész is van hercegnőm – mondta, és melléd helyezte a kávét, illetve a gofrit.

– Köszönöm Kooko – nem tudtál leugrani a pultról, mert pont a lábad között állt, így csak megfogtad a bögrét és kortyoltál egyet az erőt adó nedűből.

– Velem maradsz egész nap? – kérdezte, mielőtt ivott egy kortyot a saját italából.

– Nem tudok, tényleg tanulnom kell a vizsgáimhoz – motyogtad szomorúan lesütve szemeid. A főiskola pokol volt mostanában, és valóban le kellett tenned ezeket a vizsgákat bármennyire nem volt életerőd ehhez az egészhez.

– Segítek a tanulásban baby.

– Az utolsó dolog, amit megtennénk, ha maradnék, az a tanulás – nem értette meg szavaid kettős jelentését, helyette inkább megragadta derekad, hogy közelebb kerülhess hozzá.

– Akkor mik azok a dolgok, amelyeket megcsinálnánk? – elpirultál, és zavart mosollyal pillantottál ajkaira, miközben óvatosan megráztad a fejed. Néha annyira gyerekesen viselkedik, de talán épp ezért vagytok annyira tökéletes páros. Ebből a mondatból tudtad, hogy elsőre is értette, azonban Jungkook mindig is kis pimasz volt, főleg veled.

– Nem így értettem oppa – az arcod ekkor gyakorlatilag vörös volt, mint a paradicsom abba gondolva amire a párod is. A testetek olyan közel volt egymáshoz, hogy már szinte egy papírlap sem fért volna el köztetek. Határozottan nem először voltál ilyen közel hozzá, sőt, ez szinte semmi volt ahhoz képest, amit már együtt csináltatok az este folyamán, de a tested mégis úgy reagált, mintha minimum most kerültetek volna először ilyen közeli kapcsolatban.

– Ha továbbra is az ajkaimat nézed, kénytelen leszek drasztikusabb lépésre – még közelebb hajol így minden egyes szavánál ajkai súrolták a tiedet, ami majdhogynem az őrületbe kergetett. Csupán ettől az ártatlannak is nevezhető apró kis gesztusa, annyi piszkos gondolatot szőtt a fejedben járt a fejedben, hogy észre sem vetted, már szinte a nyakában lógsz, annyira közel préselted tested az övéhez. Megharaptad az alsó ajkadat, és nem vesztegette az időtöket, ezért egyből ajkaira csaptál egy lágy, szerelmes csók kíséretében. A lábad a dereka köré helyezted, a kezed a hajába csúsztattad, miközben Jungkook bal karját határozottan a derekad köré helyezte ezzel is még közelebb tudva magához. Óvatosan feljebb csúsztatta hatalmas kezeit oldaladon, észrevétlenül a felsőd is felgyűrve míg végül egy határozott mozdulattal levette rólad, tudatva veled mit szeretne.

Végül is, a tanulás várhat még egy kicsit.

Forrás:tumblr