Amikor te vagy a tanár, ő pedig a diák, akivel nem volna szabad de viszonyotok van. (köszönöm Kobra_Myrazs 💜Próbálok ma hozni tanár bácsi részt, de valószínűleg késő este lesz. Hobi reakciókat még mindig nyugodtan lehet beküldeni)

~🅙🅘🅝~

Már két éve büszkélkedhetsz azzal, hogy tanár lettél. Imádtad a munkád, nem azzal volt a gond, csakhogy volt egy bizonyos diák, aki olyan érzéseket váltott ki belőled, amit nem lett volna szabad. A nemes Kim család legkisebbik fia, Seokjin teljesen elvette az eszed. Természetesen ezt titkoltátok, hiszen nem szereted volna bajba keverni, de egyre nehezebb volt elrejteni az érzéseid. Ő meg egyre bátrabb lett.

„Ha már nyelvtant tanítasz, jó lenne ha nem csak az órákon mutatnod be tudásod." Állt a dolgozata végén, a kis üzenete, ami megmosolyogtál.

~🅢🅤🅖🅐~

Yoongi az a tipikus rosszfiús diák volt, ugyanakkor volt egy olyan oldala amit csakis neked mutatott meg. Még a családja se tudta mennyire csupaszív fiú valójában, aminek te nem tudsz ellenállni.

– Milyen szép cickója vannak a tanárnőnek – szólt oda neked az óra közepén, mire a többiek felkuncogtak.

– Én nem értem a tanárnőt miért nem dühös – szólal meg az egyik diákod fel tett kezekkel mintha felelni akarna.

– Tudod, Yoongi-nak túl nagy a szája és semmi több – az utolsó szónál az említettre néztél, aki viszont nem szórakozott ezen. Szúrós tekintettel nézet rád, amiből tudtad, hogy tanítás után megkapod a méltó büntetésed.

~🅗🅞🅢🅔🅞🅚~

Őt lehetetlen nem szeretni. Mindig azon van, hogy másokon segítsen, amire te már első tanításod napján felfigyeltél. Nem egy zseni matekból, viszont ha segítséget kérnek tőle, képes akár az egész tananyagot bemagolni. Nem tudom mikor vagy hogyan, de elkezdtél olyasfajta érzelmeket táplálnod iránta, amit nem volna szabad. Egyik nap véletlen az iskolában hagytad a táskád ezért visszafordultál érte, és egy elég érdekes beszélgetés csapta meg a füled.

– Szeretem őt Jimin – hallod meg Hoseok megtört hangját.

– A matek tanárnőt? – visít fel az említett, mire mosolyod a füledik ér. Tehát nem reménytelen a dolog.

~🅡🅜~

Mindig is kitűnő tanuló voltál, volt olyan tantárgy amiből konkrétan soha nem tanultál csupán egyszer elolvastad a könyvet és elég is volt, hogy tud a tananyagot. Ezért nem is volt meglepő, hogy másodéves egyetemistaként, néha felkérte, hogy helyettesítsd az egyik tanárt pár hónapig. Így sodorta a sors Namjoon-t az életedbe. Páratlan ész volt, mégis megértetted őt, habár elég sok mindenben különböztetek, mégis az első pillanattól kezdve megvolt a hangulat köztetek. Amíg tanítottál, nem létesíthettél párkapcsolatot egyik diákkal sem, aki bejárt az órákra, ezért is volt nehéz máshogy viszonyulnod a fiatal férfihez.

– Istenem de rég vártam erre – vált el tőled Namjoon. Végre egy teljes félév után az övé lehettél.

~🅙🅘🅜🅘🅝~

Talán ő volt az eddig legrosszabb diákod, olyan értelembe, hogy sokat hangoskodott. Néha nagyon pimasz tudott lenni, viszont mindig tudta hol a határ. És talán ez az egyik oka amiért elcsavarta a fejed. Na meg a magabiztossága, ugyanis tisztában van azzal, hogy beleszerettél, és ezt nem rest hangoztatni mikor kettesben vagytok.

~🅣🅐🅔🅗🅨🅤🅝🅖~

Nála édesebb fiúval még soha nem találkoztál. De komolyan. Az előző kapcsolatod kudarcba fulladt, ami kissé kihatott a munkádra is, elvégre első szerelmed volt, aki jól átvert és kihasznált. A hátad mögött kavart unokatestvéreddel, aki persze nem tudod a kapcsolatotokról, mivel nem mutattad be a családnak. Tudtad mennyire igényesek, és egy munkanélküli férfi nem fészkelte volna be magát a szívükbe. Taehyung valahogy ezt megtudta és eleinte névtelenül küldözgetett neked, apró ajándékokat. Mikor pedig lebetegedtél, ő is beteget jelentet és téged ápolt. Ott jöttél rá mennyire édes és szeretni való férfi, mert igen, neked Taehyung igenis egy férfi.

~🅙🅤🅝🅖🅚🅞🅞🅚~

Friss diplomás vagy, aki csupán pár hónapja lépet a tanári világba, mégis megakadtak a problémáid a diákokkal. Pontosabban csak egyel, méghozzá Jungkook macsó énjével. Sokszor nem tudtad hova tenni viselkedését. Egyszer kedves és segítőkész volt, máskor flegma, bunkó vagy éppen semleges. De mindegy hogyan viselkedett szemtelen megjegyzést folyton kaptál tőle. Eleinte nem vetted figyelembe, de az év közepe felé már igenis kezdett idegesíteni.

– Na idefigyelj Jeon Jeongguk – csapsz az asztalra egyik különórán, mivel a drága fiatalúr a fejébe vette, hogy emelt érettségit akar biológiából. – Nem tűröm az ilyen viselkedésed, mondd el mi a bajod vagy nem állok jót magamért.

– Az, hogy nem vagy az enyém – áll fel a helyéről majd eléd sétálva kiveszi a filcet a kezedből majd az ajkaidra tapad.

– Te- te most megcsókoltál – szólaltál meg vékony hangon, mire a diákod zavarában a tarkóját vakarta. – A francba veled – káromkodtad el magam, majd magadhoz húzva kezdeményezted a csókot, teljesen megfeledkeztetek Jimin-rol, aki nagy szemekkel nézte a jelenetet.