Egyre több díjátadóra hívták meg a csapatot T/N-vel együtt, ami bizonyítja, mennyire jó munkát végeznek. Bizonyára nem a semmiért kezdtek ebbe a projektbe, de mint minden új dologtól, az elején tartottak tőle, hiszen mindenki a saját csapatával volt megszokva, és a rajongok is. Az est folyamán mind a három csapat egymás mellett kapott helyet, így mikor népszerű dalok hangoztak el, egyszerre álltak fel a tagok és együtt énekeltek, illetve táncoltak. Egy idő után T/N nem szeretett volna annyira figyelmet kapni a kameráktól, ezért odaállt Seokjin és Yoongi mellé, fejét a zenére billegetve, és apró tapsolást adott annak, aki fellépett. 

– Nem szeretsz táncolni? – kérdezte Sehun a lány mellé állva.

– Tudod, hogy nem az erősségem. De ahogy látom a többiek igen jól szórakoznak – mutatott Taehyung és Baekhyun párosra, akik vadul táncoltak minden dalra. Sehunnal mindig is nagyon jól megértették egymást, főleg gyakornoki időszakukban. 

– Ez nem igaz. Nagyon sokat fejlődtél minden téren, csak mindig alábecsülöd magad. Tudod jól, hogy ezt nem szeretem – biggyesztette le alsó ajkát, ami mosolygásra késztette a fiatal nőt. Nem szólt semmit, hiszen igaza volt, ezt azonban nem akarta beismerni. Nagyon sokat kellett még tanuljon, ahhoz hogy felérjen a Bangtan fiukhoz de még így sem lesznek képesek a rajongok teljesen elfogadni őt a csapatban. Hiszen ők heten voltak, és mindig is heten lesznek. – De egyébként ezért jöttem – adta a megdöbbent lány kezébe a kólát majd visszament a helyére. 

 – Remélem nem kell beszélnem veled arról – szólalt meg Seokjin pár másodperc elteltével.

– Tessék? – T/N zavart arccal fordult felé, amitől felsóhajtott.

– A randevúzásról, és arról, hogy hogyan kell óvatosnak lenned vele – mondta ingerült hangon.

– Miért kellene erről beszélned velem?

– Sehun miatt. Láttam, hogy flörtöl veled. És most tudnom kell, hogy érdeklődsz-e iránta, hogy elmondhassam a kapcsolatba lépés előnyeit és hátrányait.

– Jézusom Seokjin, te jól érzed magad? – teljesen felé fordult és észrevette mennyire feszült a férfi. Ilyennek még soha nem látta, ezért sem tudta mit mondjon – Nem kell felvilágosítani, hiszen nem vagyok tinikislány, aki képtelen vigyázni magára. De azt hiszem jobb ha megyek – indulna el, ám a csapat legidősebb tagja finoman megfogja a kezét. 

– Ne menj kérlek. Én csak aggódom érted. 

– De nem kell Jinnie, ha baj van úgyis szólok – látszott rajta, hogy megkönnyebbült és egy apró mosoly jelent meg ajkai sarkában, de titokban azért még figyelte a másik csapat legfiatalabb tagját.