- Most viszont vissza kéne mennem a barátnőmhöz, ugyanis egy seggfej voltam, amiért elrohantam. Tényleg, te hogy kerülsz ide? Hogyhogy felismertél?
Úgy látszik mi mindig a mosdónál találkozunk.
- Nem tudom, csak láttam egy szomorú lányt a férfi WC felé futni, gondoltam baj van és megnézem. Csak utána ismertem fel, hogy te vagy az. Egyébként nagyon ijesztően néz ki a sminked.
- Annyira nem lehet jó látvány, mert most sírtam le.
- Gyere,mosd le az arcod.
Odamentünk a mosdóhoz, ekkor egy takarítónő jött be.
- Magácska mit keres itt? Ez a férfi mosdó. Azonnal távozzon, kérem.
- Nézze, Miss - pillantott le Harry a névtáblájára - Dora, csak egy pillanat, ennyi az egész.
- Ajánlom is, hogy ne itt nyilvánosan enyelegjenek.
Én ez idő alatt megmostam az arcom, és örültem, hogy háttal vagyok nekik, ugyanis kicsit elpirulhattam. Szerencsére a hideg víz segített.
- Nem látja, hogy nincs jól? Mindjárt megyünk, hagyja őt békén, kérem.
- Aztán az ilyenekből vannak a tini terhességek a tévébe. - dünnyögte az orra alatt.
Kimentünk, és reménykedtem, hogy Harry ezt nem hallotta.
- Hát akkor, ennyi. Köszönök mindent. - mondtam.
- Hajrá. - mondta, és megszorította a kezem.
Elindultam az asztalunk felé, ekkor elfordítottam a fejem, és észrevettem, ahogy Harry visszaül az asztalához. A gond csak az volt, hogy annál ült egy idegen lány is. Gond? Basszus, miért is lenne nekem ez gond. Nem is ismerem őt.
Visszatértem Leahék közé, és bocsánatot kértem tőle, amiért ilyen szarul kezeltem. Elvégre ez neki nehezebb, mint nekem.
- Semmi baj. - mosolygott hozzá keserűen.
- Mikor mentek? Tudni már? És hova? - kérdeztem túl sok kérdést egyszerre.
- Hétvégén befejezzük az összepakolást, utána utazunk Cannes-be, Franciaországba.
- Az nagyon messze van. - suttogta maga elé Viki.
- Miért pont oda? Mi van ott? Ki akar minket elszakítani?
- Lana, ne kérdezz semmit, csak fogadd el.
- Ketten maradunk. - mondtam Vikinek.
- Ketten.
- Hé, azért ott is van internet, na. Megoldjuk.
- Muszáj lesz, más lehetőség nem marad. Akkor ez az utolsó, hogy látjuk egymást?
- A költözés előtt igen. Esetleg még holnap tarthatunk egy utolsó napot. A kötözésünk időpontja vasárnap. Egyébként néha fogok majd visszajönni meglátogatni titeket. Ez nem lehet akadály. Ugye alhatok majd azért nálatok. Persze ha hotelban kell aludnom se olyan nagy baj.
Ekkor meghallottuk a csengőhangját. Az anyukája hívta, már mennie kellett. Viki felajánlotta, hogy hazakíséri őt. Ezek után kérdőn néztek rám, hogy én is megyek -e velük.
- Még befejezem az italom. Amúgy is, anya azt ígérte értem jön. Biztosan nemsoká megérkezik. Sziasztok!

Azt gondoltam, kell egy kis idő együtt nekik is. Ők is búcsúzzanak el egymástól, beszéljék meg a dolgaikat.
Éreztem, ahogy kicsit megkönnyebbülök. Mintha egy kő gurult volna le a szívemről, csak sajnos a helye ottmaradt. Nem haragszik rám, de elmegy. Itt hagy engem. Bárcsak meg tudnám akadályozni. Bárcsak tehetnék valamit.
- Lana - szólt hozzám Harry - nem akarsz csatlakozni hozzánk? Ne ülj itt egyedül.
- Nem hiszem, hogy a barátnőd örülne neki. - mondtam kétkedve.
- Barátnőm? - ráncolta össze a szemöldökét zavarodottan.
- Ja. - nem értettem, miért nem tudja kiről van szó.
- Aha. Ő a nővérem, Gemma. Gyere, bemutatlak neki ha akarod. Persze csak ha szeretnéd.
Felálltam kissé feszengve, és átballagtam az asztalukhoz.
- Szia! Lana vagyok. - mutatkoztam be illedelmesen.
- Gemma. A jobb Styles. - kacsintott hozzá egyet.
- Nem is igaz. Hazudik. - szólt ellene Harry.
- Szerintem döntse el saját maga.
- Mesélj magadról valamit, Gemma. - kértem.

Haliii aki látja ezt kommenteljen véleményt ❤️ kiváncsi vagyok, remélem tetszik. Próbálok minden nap kitenni új részt, ezért ilyen rövidek.