Harry S. elkezdett követni
5 órája

Miért jelölt be? Honnan tudta meg a felhasználóm? Hisz csak köszöntünk egymásnak.
Átnéztem a képeit. Csak kettő volt felrakva, mindkettőn barátokkal. Nincs túl sok ismerőse, elég fura.
Ha akkor tudtam volna...

-péntek-
Izgatottan hazajöttem suliból, és rögtön készülődni kezdtem a vacsorára. Kerítettem egy elegáns ruhát anya szekrényéből, ami nagyon nem az én zsánerem. Cipő is akadt ott, szerencsére egy méret vagyunk Anyuval. Kisminkeltem magam, megcsináltam a sminkemet is a nem túl profi tudásommal. Mikor elkészültem anyu eldobott az étterembe. Az autóban már tűkön ülve vártam a találkozást. A Brooklyn Baby egy puccos 60'as évek témájú bár, de van külön asztal, ahol étkezni lehet. Leahval es Vikivel egy hátsó asztalhoz ültünk le, és miután a pincérnő felvette a rendelésünket kérdőn néztünk Leahra.
- Köszönöm, hogy eljöttetek. - kezde borús arckifejezéssel.
- Ne körvonalazz, csak bökd ki.
- Én, szóval, emlékeztek mikor ideköltöztünk?
- Ne butáskodj, persze hogy! De mire akarsz kijutni ezzel?
- Emlékeztek, hogy milyen hirtelen jöttünk? - mondta, majd megköszörülte a torkát.

Ekkor változott meg minden. Elég egy pont, ami elferdíti az egész életed. Egy esemény, és útjaitok különválnak. Milyen könnyed szavak, mégis sorsfordítóak.

- Megint elköltözünk. - mondta ki egy szuszra, és bennem összetört valami. Vikire néztem, és láttam a szemeiben tükröződni a saját érzelmeimet.
- Egy pillanat. - szóltam halkan, és kifutottam a mosdóba.
Amint beértem, lehajtottam egy vécét, és leültem a tetejére, az egész kitört belőlem. Ordítani akartam, tépni, tombolni, mégis csak némán könnyeztem. A koszos csempe lefagyasztotta a hátamat. Miért pont most kell elmennie? Hol fog lakni ezután? Ennyi jutott nekünk, két év? Eszembe jutnak a közös dolgaink. Amikor úgy igazán jóban lettünk.
Van, amikor az emberek ok nélkül sétálnak ki az életedből. Vagy éppen be.
- Jól vagy? - hallottam egy hangot.
- Igen, csak most kell egy perc.
Egy alak nyitott be.
- Lana, ne haragudj, hogy rád nyitok, de aggódok miattad.
- Harry? Hogy kerülsz te ide? - kérdeztem könnyes szemmel, miután felismertem őt - Ez a női WC.
- Hát nem éppen. - csukta be maga mögött az ajtót, és guggolt le elém.
- Annyira dühös vagyok! Hogy hagyhat így itt? Miért most? Mi lesz a közösen kinézett egyetemmel? Miért megy el? Annyira se vesz engem, hogy elmondja, hova megy? Mikor megismerkedtünk se mondta el honnan jött. Utálom, hogy így titkolózik előttem! Elvégre legjobb barátnők vagyunk azóta az este óta. Körülbelül egy hónapja volt itt, és én Kivivel egy szar bulin kuksoltam. Persze ő élvezte, tiszta részeg volt, valami csajjal smárolt a sarokban. Én pedig az ablakpárkányon ültem, és bámultam kifelé. Biztos voltam benne, hogy több buliba nem jövök vele. Amúgy se vagyok az a nagy party állat. Szemben Leahék háza volt, bár akkor azt nem tudtam, hogy ott ő lakik. Kint állt az erkélyen, és egy idő után felismertem. Ő az a csaj, aki nemrég jött, gondoltam. Viki úgyse figyelt rám, ezért megkerestem őt instán. Ráírtam, hogy átmehetek -e, mert ez a buli oltári szar. Azt írta nem baj, nincs ellenére. Így hát lemásztam, és halkan beengedett. Egész éjjel sorozatokat néztünk, pasikról beszéltünk, és őszintén jobb volt, mintha a hülye bulin maradtunk volna.
Elöntöttek az emlékek, olyan üresnek éreztem magam. Mintha megint ott lettem volna aznap, abban az ablakban. A kis fülkében Harryre néztem, és hirtelen furcsa érzés fogott el.
Nem gondolkoztam, hanem csak hirtelen lehajoltam és megöleltem. Éreztem rajta, hogy meglepődik, ennek ellenére szorosan tartott. Beszívtam a haja illatát,mivel az volt egyvonalban velem. Nagyon jó illata volt, sampon és valami drága parfüm keveréke.
-Semmi baj. - mondta, és reménykedtem, hogy tényleg így is lesz.