7. rész

Másnap reggel, miután mindenki felébredt, és kivételesen én is időben fel tudtam kelni, lementünk enni.
Jin már korábban felkelt, hogy elkészítse a reggelit.
- Jó reggelt mindenkinek. Kész a palacsinta - mondta.
- Palacsintaa!! - rohant kiabálva Tae és Kooki. Két nagyra nőtt gyerek.
- Hé, azért ne borítsatok már fel - mondtam kissé még álmosan.
- Jól van Csipkerózsika - viccelődött Tae - te meg ébredj fel.
- Hogy ki a Csipkerózsika? - szaladtam utána - na ezért kapni fogsz.
- Jimin segííts - kiabálta - meg akar verni.
- Na fejezzétek be srácok, ne viselkedjetek úgy, mintha három évesek lennétek - mondta Jimin.
- Inkább együnk hamar, aztán indulás próbálni. Egy, kettő, gyorsan!! - szólt közbe Rapmon.

Reggeli után le is mentünk próbálni. A Save me-vel kezdtük a próbát, aztán a Fire és így tovább. Már két órája próbáltunk, mikor hirtelen elhallgatott a zene és a lámpák is lekapcsolódtak.
- Jajj nee, ez mi volt? - kérdezte Tae.
- Azt hiszem elment az áram - mondta Hobi. Majd hirtelen villámlott egyet és elkezdett szakadni az eső.
- Gyorsan menjünk fel, aztán nézzük meg, az elektromos cuccokat, nehogy tönkremenjenek. - mondtam.
Mivel nem volt áram az egész házban, nem tudtunk semmit sem csinálni, így csak ültünk zseblámpával a kezünkben.

- Ki tud valami jó horror sztorit? - kérdezte gúnyosan Hobi.
- Ne már, én utálom a horrort.- mondta félénken Kooki, majd odabújt Jiminhez.
- Nyugi, kicsi Maknae, nem lesz semmiféle horror sztori, teszek róla - mondta neki Jimin és átölelte. - Hobi ezt a hülyeséget felejtsd is el most azonnal!!
- Jó, persze.. - majd duzzogva hátat fordított nekünk.
- Hé, te - vágtam hozzá egy párnát - a hisztit is fejezd be.
- Köszi a segítséget, hyung - mondta nevetve Jimin.
- Ezaz, párnacsataa!! - ugrott fel Tae.
Erre Kookinak is felcsillant a szeme.
- Kérleeek - fordult Rapmonhoz Tae.
- Akkor párnacsata - egyezett bele.

Már egy jó ideje játszottunk, és azt sem vettük észre, hogy elmúlt a vihar.
- Nézzétek, süt a nap - kiáltott fel örömében Kooki.
- Na végre, azt hittem már sosem múlik el a vihar - mondtam.
- Akkor idulhatunk is próbálni - szólt Rapmon.
- Jó, de vigyünk le néhány üveg vizet, mert már elfogyott. - mondtam. - Tae, te is gyere, ne nassolj annyit.
- Megyek már, megyek. De éhes vagyook.
- De még nem főztem semmit - mondta Jin. - Rapmon, te mit tudsz ehhez szólni? Próbálunk még, aztán főzzek vagy most?
- Na jó, akkor most pihenünk.
- Köszi Rapmon - mondtuk egyszerre.
- De ebéd után azonnal próba!! - tette hozzá.

Hogy tetszenek a részek? Kíváncsi vagyok a véleményekre 😊
Írjatok nyugodtan.

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top