Puns (Kaminari x Reader)

"SZÓVAL! NAGY KÉRDÉS!" Állt fel az asztalra Mineta, amitől Iida kisebb szívrohamot kapott. "Melyik lánynak lehet a legnagyobb melle?"

Már megint ez. Te csak pár asztallal arrébb ültél Tooruval meg Tsuyuval beszélgettél a tegnapi sorozatról amit néztél. Tehát próbáltad ignorálni a kis törpét ahogy csak tudtad.

Nem is figyeltél a beszélgetésükre egészen addig, amíg meg nem hallottad a neved.

"De azért [Név] se semmi." Mondta Sero, amitől hirtelen zavarba jöttél.

"Huh? [Név]-Chan jól vagy? Hirtelen vörös a fejed, kero." Kérdezte tőled egyszerűen Tsuyu.

"Huh?? U-UMM.. A-AHA.. H-HAHA.." Melletted padban ülő Jirou csak kihúzta a fülhallgatóját amikor ezt meghallotta, és oda dőlt feléd.

"Figyelj, ha kényelmetlen helyzetbe hoznak a fiúk, rájuk szólhatok neked." Suttogta oda, eléggé mérgesen.

Elmosolyodtál, és megráztad a fejed. "Nem kell Jirou minden okéésss~"

"Mondjuk." Hallottad megint Minetat. "[Név]-el azért vigyázni kell. Olyan karót nyeltnek néz ki." Dörzsölte meg az állát.

Sóhajtottál. Attól hogy nem minden mondatod valami vicc, attól még nem vagy karót nyelt.

....Ugye?

Hirtelen a bejárati ajtó kinyílt. Kaminari lép be rajta.

Vigyorogva közelíteni kezd a fiú társaság felé. "Megjöttem ribancok."

Útközben megáll a melletted ülő Jirou asztalánál és vigyorogva lehajol hozzá, míg te nem igazán foglalkozol vele, ezért újra Toorura figyeltél, aki valamit nagyon magyarázott.

"Tudod Jirou, te minden reggel...." Majd próbált nem nevetni. "Felvillanyozol.~" Kacsintott.

Jirou csak sóhajtott, majd meghallottak egy furcsa hangot.

Feléd fordultak, és azt látták hogy te félre nézel, remegve, a könyvvel takarva az arcod.

Kicsit mindenki lefagyott a teremben, és a csendet Tsuyu törte meg.

"[Név]-Chan te most kuncogtál?" Döntötte meg a fejét.

Mélyebbre fúrtad a fejed a könyve, míg megráztad a fejed, és szinte hallani lehet, ahogy próbálod magad nagyon NAGYON keményen visszafogni.

Kaminari ismét elvigyorodott, és átcsúszott a te asztalodhoz, kicsit arrébb lökve a másik két lányt, de gyengéden.

"Mi az mi az? Tán most vetted észre hogy jó..." Vigyorgott mint a tejbetök, míg te nagyon lassan felnéztél a könyvedből. "VEZETŐ vagyok?"

"ppFFFFFFFFFFF" Akadtál ki. Hiába takartad továbbra is az arcod, a nevetésed hangja elég volt ahhoz, hogy lebukj.

És ez a hang tetszett Denkinek.

"[N-Név]-Chan???" Nézett rád megdöbbenve Tooru. "DE ARANYOS NEVETÉSED VAN! NEM SZOKTÁL SOKAT NEVETNI!" Ugrált körbe körbe, amit ugyan.. Hát, nehezen láttál.

Ugyan hallottad Tooru kommentjét, de helyette letetted a könyvet, és egy hatalmas mosollyal Denki felé néztél. "Mindig nagy körülötted a... Feszültség?"

Az egész osztály morgott egyet, kivéve a te kis újdonsült barátod, akinek a mosolya csak megnőtt.

"AAAAAAAAA!! ÉRZEM AHOGY SZIKRÁZIK KÖZÖTTÜNK A LEVEGŐ" Pattant fel hirtelen, ujj pisztolyokat mutogatva feléd. "HOL VOLTÁL EDDIG RÉG ELVESZETT BARÁTOM?"

Te csak tovább kuncogtál.

És. Egy nagyszerű barátság kezdődött.

Azóta eltelt elég sok idő, és jobban megnyíltál az osztály felé is. Lassan de óvatosan már elfogadtad Mineta hülye kis csicska poénjait is.

Ezen kívül több dolog is változott. Sokat voltál fiúk környékén, a lányokat se hanyagoltad, és lassan már a B osztállyal is beszélgetni kezdtél.

Azonban még mindig Denkivel beszélgettél a legtöbbek. Hisz végül is ő volt az, aki kitessékelt téged a komfortzónádból.

Denki épp a könyvtár felé indult, ahol megbeszéltétek, hogy tanultok.

Magyarán te próbálsz tanulni, míg ő elvonja a figyelmed.

Már a fejében termelte a poénokat, egészen addig, míg valaki le nem szólította őt a folyosón.

"Hé hé Kaminari várj csaakkkkkkkk.." Kapta el Sero, míg ő csak kíváncsian hátra fordult. Sero szokásosan vigyorgott, amint mellé került, és újra megszólalt. "Meg akartam kérdezni hogy nem tudnál-e valami tippet adni [Név]-hez?"

"Huh? [Név]? Milyen tipp kell hozzá?" Nézett rá teljesen összezavarodva Denki.

"Neeemm tuuudooom... Mondjuk mit szeret, vagy ilyesmi." Amint ezt Denki meghallotta leesett neki.

"Oh. Neked tetszik [Név]?" Kérdezte hirtelen.

"Hát elsőnek annyira ne, de mióta velünk lóg eGY IGAZI ANGYAL AZ A LÁNY" Fogta a mellkasát fájdalmas arckifejezéssel. "Nah meg az a mosoly." Mutatott egy 'ok' jelet a kezével.

Nem kellett bemutatni téged Denkinek, ezeket eddig is tudta.

"Oh de," Folytatta Sero hirtelen. "Azon gondolkoztam hogy esetleg neked nem tetszik? Ha igen akkor tesó vissza fogom magam." Emelte fel a kezeit.

"Uhh ne-" Kezdett bele Denki de ki se tudta volna mondani.

Igaz hogy mostanában veled volt tele a feje, de azt hitte csak azért, hogy ösztönözd őt arra, hogy több poént gyártson.

De most hogy belegondol pár napja már azokat is azért gyártja, hogy lássa a mosolyod.

"Uhh..? Kaminari?" Lóbálta Sero a kezét a fiú előtt.

Denki kizökkent a gondolataiból, és hirtelen elvörösödött. "Baszki."

"...mi?" Nézett rá teljesen összezavarodva barátja.

"uM BOCSI SERO MOST DOLGOM VAN MAJD LÁTLAK" Kezdett el futni a könyvár felé, ott hagyva Serot teljesen egyedül, aki jelenleg azt se tudta milyen évet írunk.

Amint beért, meglátott téged háttal ülve a bejárati ajtónak, egy könyvvel a kezedben. Sóhajtott, és kissé meg volt nyugodva hogy egyedül lát téged. De Sero bogarat ültetett a fejébe. Tényleg tetszenél neki?

Amint oda ért hozzád egy pár másodpercre a fejedre tette a kezét, és azzal le is vette azt, majd leült a szemben lévő székre.

"Késtél Pikachu." Mondtad, letéve a könyvet egy kicsit, írva a füzetedbe pár jegyzetet.

"Mhhmmm.." Mondta halkan és lehajtotta a fejét, az asztalra, majd túlságosan nyilvánvalóan sóhajtott.

Ezzel elért tőled egy kissé összezavarodott nézést, majd egy kicsit kényelmetlen vigyort. "Mi az? Beteg vagy? Hívjak villanyszerelőt?"

"....Haha." Nevetett keserűen, amint leesett neki a poén, de még mindig csak fetrengett az asztalon.

Letetted a könyvet. "Komolyan mi bajod?" Kérdezted tőle, míg elkezdted piszkálni a haját egy kicsit.

Ugyan ezt nem most először csináltad, de most először gondolt bele igazán Denki, hogy milyen jól is esik neki ez, főleg tőled, majd azzal egyből felült, ezzel eltávolodva az érintésedtől majd rákvörös fejjel félrenézett.

"MINDEGY MINDEGY MINDEGY MINDEGY" Kapkodta a szavakat, míg te jobban össze voltál zavarodva. "Csak beszélgettem ide fele Serovallllllll" Sóhajtott megint.

"Oooohh! Mit akart?" Kérdezted, újra a könyvedre nézve.

"Hmphhhh az nem annyira fontos. TÉNYLEG!" csapott hirtelen az asztalra, majd le is 'shush'-oltad őt, mivel egy könyvtárba vagytok. "Oh igaz igaz.. Szóval. Mit gondolsz Seroról?" Tette fel a kérdést hirtelen.

"Ezt... Hogy érted?" Majd amikor láttad hogy komolyan néz rád, kaptál egy kis gondolkodási időt és ismét megszólaltál. "Hát... Asszem aranyos..? Nem voltál te is egy ideig belezúgva?" Döntötted meg a fejed.

"UGGHH AZ MÉG ÉV ELEJÉN VOLT OK" Mondta, és ismét lehajtotta a fejét a padra.

"Mhhmm... Oh tényleg." Folytattad a beszélgetést. "Ha már ilyen 'ki tetszik, ki nem tetszik' dolgot játszunk, képzeld el, majd vallottak nekem." Mondtad, mintha mi sem lett volna.

Huuh.. Szóval tényleg ennyire népszerű lettél?

"Pff.. Hallanod kellett volna, szerintem nagyon aranyos volt." Mondtad, majd látta Denki, hogy valamit elkezdtél rajzolni a füzetedre, majd a tolltartódból fogtál egy ollót és kivágtad.

Felvetted mint egy maszkot.

"Úgy nézel ki mint az a B-s Tets-" Kezdett bele Kaminari de félbeszakítottad.

" 'KÉRLEK JÁRJ VELEM, MAJD HÁZASODJUNK ÖSSZE VIGYÁZNI FOGOK A GYEREKEINKRE.' " Mélyítetted a hangod, majd amint befejezted a mondatodat, levetted a papírt a fejedről és elkezdtél halkan nevetni. "É-Én meg csak ott álltam hogy 'Milyen házasság?' "

Kaminari elmosolyodott, nem is attól, ahogy Tetsutetsu vallott neked, inkább attól, ahogy elő adtad, meg ahogy nevetsz.

...Basszus.

"Seronak igaza volttt..." Sóhajtott nagyokat.

Abba hagytad egy percre a nevetést. "Miben" Tetted fel egyszerűen a kérdést.

"Hé hé [Név] van valaki akit kedvelsz?" Ült türelmetlenül a székén Denki.

"Hmmmmmmm... Hát igen, mivel ezért utasítottam vissza szegény Tetsutetsut.." Vetted a könyvet megint a kezedbe.

Denki majdnem felköpte a tüdejét. "VAN?"

"Shhh.." Szólt ilyenkor már a könyvtáros.

Bólintottál, és kezdtél egy kicsit zavarba jönni.

'úriSTEN EZ ZAVARBA JÖTT EZ MI' Pánikolt magában Denki. 'KI LÁTTA MÉG ÍGY RAJTAM KÍVÜL MI???'

"Aaahhhjjj.. Nem beszélhetnénk meg ezt később..? Aizawa megöl minket, hogyha mEGINT bajba kerülünk mert a könyvtárban pofázunk megállás nélkül." próbáltad takarni az arcod.

"Nem." Mondta egyszerűen Denki csillogó szemekkel, míg megállás nélkül bámult téged. Ez kicsit meglepett téged.

"HUH? MIÉRT NEM???"

"Most."

"Denki ez baromi kíno-"

"Ki az?" Vigyorgott, míg közelebb hajolt. "Gyerünkkkk~ pletykáljj nekeeemmm~"

"Wow Denki, a meleg oldalad mutatkozik, vigyázz ám." Mondtad neki, és a pír az arcodról teljesen leszáradt már.

"AHJJ SOSE TUDOM ME-"

"KIFELE" Hallottátok hirtelen a könyvtárost.

Utána elmentetek egy fagyiért, és bohóckodtatok.

Ezért a buta, kis semmi pillanatokért szeretett téged Denki.

És ezért szeretted őt te is.



Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top