"Héééé Aizawaaaaa~" Dorombolt mellette Present Mic. "Úgy tudom van akinek tetszeellll~~~"

"Nem igazán érdekel. A szerelem csak nyűg." Mondta egyszerűen, és felkapta a táskáját majd elindult haza.

Present Mic csak ott maradt, és hátra fordult feléd, aki csak a földön feküdt a mellkasát szorongatva.

"Anélkül utasított vissza, hogy nem is tudott róla." Sírtál neki, míg leguggolt melléd és megsimogatta a fejed.

"Elég furcsa ízlésed van azt kell hogy mondjam." Sóhajtott, és hallgatott téged nyöszörögni.

Rábámultál, és morogva elgurultál. "Hagyj békén Hizashi."

"MI? MOST ÉN VAGYOK A ROSSZ?"

~Vissza emlékezés vége~

Azóta elballagtatok az iskolából, de az iskolát nem hagytátok el. Jobban mondva ti hárman össze voltatok nőve mint a tojások. Mindhárman ott maradtatok tanítani az U.A-ban.

Épp a 1-B-nek tanítottad a biológia órádat, amikor is meghallottad a kicsengőt, és elköszöntél a diákoktól. Ah imádtad őket mind.

Ibara mindig oda jött hozzád órák után, az a lány olyan ártatlan hogy összeszorul a szíved.

Monoma ugyan néha tett egy szúró megjegyzést, de Kendo mindig ott volt neked mint a kis segítőd.

Összepakoltad a cuccod, és kimentél a teremből hogy visszamenj a tanáriba de valaki megállított.

"[Nééééééévvvvv]~" Karolt át téged Mic. "Tudod hogy bírlak meg minden, ezért is kérlek meg téged erre-"

Már most tudtad mire akar kilyukadni, és sóhajtottál, míg leszedted a karját a válladról. "Hol van..?" Kérdezted egyszerűen.

Ő is sóhajtott egyet, és zavartan félrenézett. "Ez itt a probléma."

...

"Szóval azt mondjátok teljesen eltűnt..?" Kérdezted a többi tanárt amint a tanáriba értetek.

Te voltál általában az, aki kiszedte Aizawa-t a zsákjából, akár egy macskával, akár csak egy dobozos üdítővel, de neked jött ki csak.

Megszelídítetted.

"Igazság szerint veled szerettem volna beszélni az órád után Plantie, de talán jobb lenne ha előbb megkeresnéd őt." Sóhajtott Vlad.

Kicsit meg is ugrottál, mivel még mindig nem vagy hozzá szokva, hogy a hős neveden hívjanak. Shota és Hizashi mindig az igazi neveden hívtak, ahogy legtöbbször te is őket.

Ugyan sokan nem is ismerték a hősneved emiatt, de elég könnyen ki lehet következtetni, ha már tudják a képességed, ami nem más mint hogy a növényeket kedvedre mozgathatod. Igaz, nem hangzik erősnek, de van amikor jól jön.

Mozgattad a fejed jobbra-balra, és erős gondolkozásba kezdtél, hogy hol lehet épp a nagy profi hős aki a híres 1-A-nak az osztályfőnöke.

Irányodat őszintén a tető felé vetted, mivel abban a tudatban éltél, hogy valahol megint valami nyugis, gyerekmentes helyen alszik. A tető a legvalószínűbb, mivel az el van zárva a diákoktól.

Felballagtál a tetőre vezető lépcsőn, és amint ki akartad nyitni a tető ajtót belerúgtál valamibe.

...Pontosabban valakibe.

Lenéztél a lábad elé, és megpillantottad a zsákban lévő felnőtt férfit, aki csak a falnak dőlve aludt.

Morogtál egy kicsit, és leguggoltál mellé, és megbökted az arcát. Halk szenvedéseket hallottál tőle, látszólag nem akart felkelni még.

Sóhajtottál, és levetted a zsákot a fejéről és elkezdted simogatni a fejét.

"Tudod mindenki keres téged..." Mondtad neki halkan, míg csak hagyta hogy játssz a hajával. Kicsit elmosolyodtál. "Dorombolni nem akarsz?" Kezdted el piszkálni egy vigyorral.

"Nagyon humoros." Válaszolta egyszerűen, de nem mozdult el, sőt inkább csak jobban a kezedhez bújt.

"Nekem is sietnem kell azérttt..." Ültél le végül mellé, még mindig a fején tartva a kezed. "Vlad is szeretne velem beszélni.. Valószínűleg az osztályáról... Pedig onnan jöttem ki épp.." Kuncogtad el a végét.

Aizawa szerette hallgatni ahogy a diákjaidról beszélsz. Szinte ragyogtál olyankor. Viszont az néha megütötte a fülét, amikor arról beszélsz, hogy kijössz a többi tanárral. Persze örült neked, de belül valami gyerekes undort érzett, ami csak arra késztette őt, hogy azt kívánja bárcsak ne beszélnél erről neki.

"Oooiiii... Eraserrr, Plantiieeeee Itt vagytok?" Hallottátok Present Mic hangját, és befordult a lépcsőfordulóba, pont veletek szembe.

A pozíciótok csak annyit változott, hogy te levetted a kezed Aizawa fejéről míg beszéltél, ő meg a fejét a válladra hajtotta. Felnéztél Hizashira ahogy Aizawa is, és Mic csak vigyorgott.

Kicsit keserűen nevettél, míg felálltál Aizawa mellől. "Ugyan már Mic ne viccelj, az már régen volt." Mondtad egy vigyorral, míg leporoltad magad és elkezdtél lefelé menni a lépcsőn. "Megkeresem Vladot, utána megvárlak Hizashi mert megígérted nekem azt az filmet már hónapok óta." Bámultál rá mérgesen még egy utolsót, majd elmentél.

Aizawa ismét azt érezte, amikor meséltél a filmről, de most inkább össze volt zavarodva, hogy mi volt régen..?

Mic csak vigyorgott, míg integetett tőled csendben, majd anélkül hogy Aizawa felé fordult volna megszólalt.

"Tudod mindenkinek akkor hiányzik napsütés igazán amikor esik az eső." Vonta meg a vállát. "Előtte is meg kéne becsülniii~" Táncikált vidáman a zsákban lévő ember előtt, aki szép lassan felállt.

"Miről beszélsz ilyenkor?" Rázta le magáról a zsákot.

"Semmi semmi semmi dont bother~~" Vonta meg a vállát megint, majd elindult a lépcsőn. "Oh amúgy meg!" Vigyorgott, míg megállt megint. "[Név] régen oda meg vissza volt érteedddd... Azt hittem elmondja ő majd neked, de végül sose mondta el. Nah mindegy, azt mondtad a szerelem nyűg, szóval lehet nem is baj hogy nem mondta~" ment le megint a lépcsőn.

Aizawa szótlanul pakolta el a zsákját, majd sóhajtott. "Utállak ilyenkor." Mondta magának most már, mivel Mic már a közelben sem volt.

"Utállak ilyenkor." Mondtad Micnak amint leért a lépcsőn vörös arccal.

Hizashi csak büszkén vigyorgott. "NAAHÁÁÁTTT [Néééévvv] TE NEM ELMENT-" Kezdett el ordibálni, de te befogtad a száját.

"Ezt most minek kellett? Mi van ha most utál? UTÁLLAK" Pánikóltál eszméletlenül, majd amikor már Vlad elhívott téged, hogy megbeszélje amit meg akart, muszáj volt elmenned.

Aizawa leballagott a lépcsőn, nem találva ott már senkit. Pedig hallotta a hangotokat.

Sóhajtott és elindult az osztályterme felé.

Mic csak a fal mögött kuncogott.

"Még hogy megutál téged mi..?~" Mondta büszkén, majd dúdolva elment a dolgára.