Changes (BakuDeku)

"AZT HITTEM VAN KÖZTÜNK VALAMI!" Sírt Kirishima a játékterem kellős közepén.

"Hiába sírsz, akkor is én nyertem meg a Crimson Riot babát." Vigyorgott Kaminari büszkén.

"BRO KÖZÖSEN ÉPÍTETTÜNK MINECRAFT HÁZAT" Sírt tovább a fiú, míg kérlelte a barátját, aki csak vállat vont.

Bakugou csak megforgatta a szemeit, és már bánja hogy elfogadta a meghívást a játékterembe, majd amikor kinézett az ablakon, egy ismerős zöld hajat pillantott meg, aminek hála csak mérgesebb lett.

Csak azt látta, hogy Deku nagyon siet valahova, míg ahelyett hogy figyelné hova megy, inkább a könyvébe írogat, ami biztos egy új, mivel a legutóbbit felrobbantotta.

Mivel szegény gyermek nem figyelt hova megy, rendesen neki is ment egy idősebb férfinak, akitől gyorsan bocsánatot is kért. Bakugou csak cringelt.

De ettől függetlenül még tudni akarta, hogy hova megy, szóval gyorsan visszanézett a csapatra, akikkel jött.

"SOHA TÖBBÉ NEM KÜLDÖM EL A TEXTURÁM" Sírt tovább Kirishima, míg Sero lefogta őt.

"OH IGEN, ÉN MEG EGYEDÜL FORTNITEOZOK KINEK KELL MINECRAFT" Vágta vissza Kaminari, míg őt Mina fogta.

"!!!! EZT SZÍVD VISSZA" Döbbent meg a vörös fiú, aminek hála Bakugou fogta magát, és egyszerűen csak kisétált a játékteremből.

Míg Midoriya várt a zöldre, hirtelen észrevett maga mellett egy erősen ismerős szőke fejet, majd oldalra fordult, és eléggé megijedt.

"O-Oh.. K-Kacchan.." Mosolygott rá kínosan.

Bakugou csak bólintott, és hirtelen ellepte a légköret a kínos csend.

Amint a lámpa zöldre váltott, Deku elkezdett menni, Bakugou pedig mellette. Egy ideig így mentek, amikor is Izukunak feltűnt két dolog.

Az egyik, hogy Bakugou már egy ideje ugyan arra megy, amerre ő, most ez vagy azért mert neki is ott van dolga, vagy mert követi???? A második az, hogy Bakugou ijesztően csöndben van, ami egyáltalán nem nyugtatta meg.

"U-Umm.. Kacchan?" Nézett rá zavartan, mire csak egy erős bámulást kapott, és ettől egy kicsit meg is ugrott, majd újra lenyugtatta magát. "Te hova mész?" Kérdezte zavartan.

"Utánad?" Kérdezett vissza a fiú, mintha ez olyan nyilvánvaló lenne.

"MIÉRT?" Akadt ki Izuku egy kicsit, teljesen összezavarodva.

Katsuki egy ideig csöndben volt, kapott egy gondolkodási időt, majd rájött hogy ami ebben az irányban van, az csak egy épület lehet, amit Deku ismert. "Miért mész vissza a régi sulinkba?" Tette a kezét a zsebébe, és őszintén csak remélte hogy jól tippelt.

"H-Honnan tudtad?" Ment utána Midoriya, és Bakugou csak magában vigyorgott.

Mert jól ismeri őt.

"Szóval miért?" Nézett hátra megint, majd Deku egy kicsit elszomorodott.

"Ah um... Hát igazából volt egy álmom, amiben az osztálynak a hala beszélt velem, és azt mondta, hogy meg fog halni... És hát amikor felkeltem nagyon szomorú lettem, ezért gondoltam megnézem.."  Mondta halkan a fiú, mire Bakugou mérges lett.

"Tényleg csak ennyi? Hisz csak egy álom." Morogta, míg közelebb lépett a fiúhoz.

"T-Tudom!" Nézett fel rá aggódóan. "De... Akkor is... Úgyhogy, hogyha sietek, hátha meg tudom menteni." Mosolygott Izuku, és elkezdett újra menni, míg Bakugou szótlanul ott maradt.

Igazság szerint, mióta a UA járnak, Bakugou nem tudta nem észrevenni, hogy Deku folyamatosan változik. És ha így marad tovább, akkor Midoriya folytatja a haladást, és Bakugou visszamarad.

Visszamarad Deku ellen? Már a gondolattól is rosszul van.

"Hm?" Nézett vissza Izuku. "Akkor nem jössz Kacchan?" Állt meg egy pillanatra.

Bakugou csak nézte őt, majd bólintott és mellément, és muszáj volt oldalba böknie őt egy kicsit, nehogy egy aprót is essen az egója.

Amint az iskolába értek, már elég sötét volt. Eleve iskola után indultak, szóval nem csoda.

Dekunál persze hogy volt elemlámpa, az a gyerek mindennel fel van szerelkezve, és adott egyet Kacchannak is.

Egy ideig csendben mentek, hogy megkeressék az osztálytermet.

"Szerintem itt lesz." Fordult le Deku, míg Bakugou csak követte, majd észre is vette, ahogy a gyerekkori barátja lassan bekönnyezik.

"N-Nem tudtam megmenteni.." Bámult a régen tisztított akváriumra, majd abban a feje tetejére fordult halra.

Bakugou a szekrény mögött látta, hogy az akvárium ki volt húzva, és a zsinórt felemelte, hogy Deku is lássa.

"Nem a te hibád. A tanár nem foglalkozott vele eleget." Nézett Izukura, aki csak megtörölte a szemét.

"De akkor is... Elfelejtkeztek róla... Senkinek sem kívánom, hogy elfelejtsék." Szipogott, míg próbálta elállítani  a könnyeit, és Bakugou egy hirtelen késztetést érzett.

Ennek eleget téve, lassan magához húzta Midoriyat és megölelte, ezzel őt is meglepve.

Pár perc múlva, mikor Deku kisírta magát, lassan Katsuki elengedte, és mérgesen rá nézett.

"eRRŐL SENKINEK SEMMIT" Mondta, mire Deku csak csöndben bólogatott, és egy kicsit elmosolyodott.

"Mehetünk haza." Kezdett el lassan indulni, majd Bakugou is bólintott, és ment mellette.


"Oh igaz is, holnap sok mindenkit megmentesz, hogyha most eljössz velem megszerezni valamit." Mutatott a boltok irányába Bakugou, ami miatt Deku csak furcsán nézett rá, és követte őt.


"Azóta nem beszéltek." Sóhajtott Sero, míg Kirishima és Kaminari egymás mellett ültek, mindkettő a hátát mutatva egymásnak.

Bakugou belépett a terembe, és Deku köszöntötte őt egy mosollyal, amire Katsuki csak mérges nézést adott, és hozzá vágott valamit Kirishimahoz, majd leült a helyére.

"Huh?" Nézte az ajándékot Kirishima, és felcsillant a szeme. "EGY CRIMSON RIOT PLÜSS-"

"OOHH AKKOR MEGEGYEZÜNK" Pattant fel Kaminari vidáman, és elkezdtek vele játszani.

Deku jól tudta hogy csak amiatt mentek el este nyolckor még plüssöt venni, hogy az osztálytársai ne veszekedjenek, és vidáman leült a helyére.

Az óra kezdetéig csak Katsuki hátát figyelte vidáman.




A/N: Amúgy kérjetek semmi ötletem-

Bạn đang đọc truyện trên: AzTruyen.Top